Autonóm cardiovascularis neuropátia

Vegetatív vagy autonóm idegrendszernek nevezzük az idegrendszer azon részét, mely belső szerveink (szívizom, simaizom, mirigyek stb.) beidegzését végzi és azokat akaratunktól függetlenül szabályozza.

cukorbetegség, diabetes, keringés, idegkárosodás | Gyógy-ír   Kisalföld | Strényer, F.
Két része, a szimpatikus és a paraszimpatikus egymással ellentétes működést fejt ki. E két rész egyensúlya szükséges a normális belső szervi működéshez. A szív vonatkozásában leegyszerűsítve a paraszimpatikus idegek működést lassító, a szimpatikusok gyorsító hatást fejtenek ki. E hatás a jobb pitvar falában lévő, a szívet automatikusan vezérlő szinuszcsomóban érvényesül. Nyugalomban normálisan a lassító (paraszimpatikus) beidegzés erősebb. Fizikai terheléskor a szimpatikus (gyorsító) beidegzés nő, ezáltal emelkedik a pulzusszám és így a szív percenként több vért tud juttatni szerveinkhez.

Az idegek károsodása

Hosszú időn keresztül, nem jól beállított cukorbetegségeknél károsodhat a vegetatív idegrendszer. Egyrészt az idegrostokat ellátó hajszálerecskék károsodása (microangiopathia) miatt romlik az idegrost vérellátása. Másrészt a vérben lévő több vércukorból több jut be az idegsejtekbe és ez közvetlenül is károsítja azokat. Megbomlik a vegetatív idegrendszer két részének egyensúlya, előbb a lassító (paraszimpatikus), később már a gyorsító (szimpatikus) idegek is tönkremennek, emiatt károsodnak a szív-érrendszert szabályozó reflexfolyamatok.

Az előző évtizedek kutatásai és vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a szív és az érrendszer beidegzésének károsodása igen jelentős tényező lehet a különböző szívbetegségek kialakulásában.

A lassító idegek csökkent működése relatív gyorsítóideg-túlsúlyt okoz, emiatt nyugalomban egy éjszaka gyorsabb a szívműködés (tachycardia). Ez a gyorsult szívműködés nagyobb terhet ró a szívre, csökkenti a nagyerek rugalmasságát és felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Előbbiek miatt autónom neuropathiában gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, szívelégtelenség és koszorúsér-betegség. Az átmeneti koszorúsér-keringési zavar (angina pectoris), és a koszorúsér-elzáródás következtében kialakult szívizomelhalás (szívinfarktus) többnyire fájdalom nélkül jelentkezik és a korai felismerést, kezelést megnehezítheti. A vegetatív idegrendszeri tónus kiegyensúlyozatlansága megnöveli a szívritmuszavarok fellépésének kockázatát. Ezenkívül önmagában csökkenti először a szív tágulékonyságát, majd a későbbiekben a szívizom összehúzódási erejét is.

Előrehaladott állapotban a szimpatikus idegrendszeri károsodás miatt elmarad a felállás utáni érösszehúzódás a belső szerveinkben és az alsó végtagokban. Ennek következtében a nehézségi erő miatt oda bezúduló vér a felső testfél és az agy vérellátását csökkenti. Súlyosabb esetben a hirtelen felállást követő vérnyomáscsökkenést (ortosztatikus hipotónia) szédülés, kábultság, gyengeség, látászavar kísérheti, és átmeneti eszméletvesztés is előfordulhat. Az alsó végtagi verőerek tartós tágulata lábdagadást is okozhat, ezt el kell különíteni a szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében kialakulttól.

A szív- és az érrendszert érintő vegetatív idegrendszeri károsodás kimutatásának lehetőségei:

Az emelkedett nyugalmi pulzusszám már egyszerű fizikális vizsgálattal bizonyítható, de ezt egyéb tényezők, mint pl. a vizsgálati stressz is magyarázhatja. A diagnózisban a legnagyobb segítséget a szív-, érrendszeri reflextesztek vizsgálata nyújtja. Ehhez csak egy EKG és egy vérnyomásmérő szükséges, és bármely belgyógyászati osztályon elvégezhető. A módszer speciális számítógépes változata diabetológiai osztályokon hozzáférhető. A részletes kivizsgálás akkor indokolt, ha mély be- és kilégzéskor nem változik lényegesen a pulzusszám. Normálisan ugyanis belégzés alatt a szívműködés gyorsul, kilégzés alatt pedig csökken, ez a változás vegetatív idegrendszeri károsodáskor csökken vagy megszűnik. A szív-, érrendszeri reflextesztek vizsgálatakor folyamatos EKG-monitorozás mellett a beteg mély be- és kilégzéseket, légzésvisszatartást végez, majd feláll.

Vizsgáljuk még a felállásra bekövetkező szisztolés vérnyomásesést, valamint a tartós kézizomfeszítést követő diasztolés vérnyomás-emelkedést is. Kiegészítő vizsgálatként 24 órás vérnyomásmérés és EKG-monitorozás is végezhető. Ezek bizonyíthatják az éjszakai vérnyomás- és pulzusszámcsökkenés elmaradását, a magas vérnyomást és az esetleges társuló szívritmuszavarokat. A szív ultrahangvizsgálata a tágulékonyságról és az összehúzó képességről nyújthat adatokat.

Az autonóm neuropátia bizonyítása azért fontos cukorbetegségnél, mert megléte fokozott rizikót jelent, tehát az ezzel rendelkezők erőteljesebb kezelést, gyakoribb ellenőrzést igényelnek.

A megelőzésben vagy az esetleges további romlás megakadályozásában itt is a legfontosabb a tartósan optimális vércukorértékek biztosítása.

| cukorbetegség, diabetes, keringés, idegkárosodás
2007-11-08 14:46:13


Csökkent az új diabetesz esetek száma az USA-ban

Meglepő módon csökkent az amerikai felnőttek körében az új diabéteszes esetek száma annak ellenére, hogy az elhízottak aránya viszont növekedett.


Cukorbetegség: új remények?

A norvégiai Bergen-i Egyetem kutatói nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy alfa sejtjei, melyek a glukagont termelik, képesek átvenni az ...


Inzulinhiány 2030-ra

Cukorbetegek millióit fenyegetheti az inzulinhiány a Stanford Egyetem tanulmányának becslései szerint, mely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című orvosi folyóiratban j...


Egzotikus új gyógyszer lehetősége diabéteszben

Az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős egyik hormonja segítheti a 2-es típusú cukorbetegség kezelését - az Adaliade-i Egyetem és a Flinders University's School of Medi...


A diabéteszes láb

A cukorbetegség késői, összetett, fájdalmas és a beteg rokkantságához vezető szövődménye lehet a diabéteszes láb. Kialakulásában a hosszú ideig rossz cukoranyagcse...