Az inzulinkezelés története (4.)

Az inzulint immár közel 70 éve a sürgősségi eseteket leszámítva a bőr alá (subcutan) tűvel adagolják. Ez a módszer lényegesen különbözik a szervezetben történő inzulinelválasztástól, de mindmáig nincs jobb. Egészséges szervezetben ugyanis a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek B-sejtjeiben a vércukor-emelkedés hatására termelődő inzulin miután a vérbe kerül a kapuvénán keresztül, néhány másodperc alatt először a májba jut. Itt kb. a fele megkötődik és tevékenyen részt vesz "központi laboratóriumunk", a máj számos anyagcsere-folyamatában. A többi, tehát a termelődött mennyiségnek a fele, a májon áthaladva az alsó főgyűjtővénába kerül, majd a szíven keresztül eljut minden sejtünkhöz.

cukorbetegség, Diabetes mellitus, inzulinkezelés | Gyógy-ír   Kisalföld | Strényer, F.

A bőr alá adott inzulin némi késéssel szívódik fel a hajszálerekbe, innen a nagy vérköri vénás rendszerbe, majd a szíven keresztül jórészt az egyéb szövetekbe jut, a májba pedig valamivel kevesebb kerül a kelleténél. Az inzulinnal kezelt cukorbetegek reggeli magasabb vércukorértékeit az magyarázza, hogy a májba esetleg nem jut elég inzulin, ami annak cukortermelését meggátolná.

Vannak-e egyéb lehetőségek az inzulin szervezetbe juttatására? A tűszúrás helyett egyéb bejuttatási módok keresése régóta folyik. Szájon át adva sajnos az 51 aminosavból álló, kétláncú polipeptid inzulinmolekula már a gyomorban megemésztődik. Nem valószínű, hogy sikerül olyan védőburkot kifejleszteni, mely ezt megakadályozná. Más, kisebb molekulasúlyú gyógyszerek (pl. koszorúsér-tágítók, bizonyos hormonok) a bőrön keresztül is felszívódnak, ezért tapasz formában alkalmazhatók. A tavaly nyáron felröppent hír szerint egy magyar feltaláló megoldotta ezt a kérdést az inzulinnal is. Az inzulintapasz kifejlesztéséről - a sajtóban megjelenteken kívül - a cukorbetegeket ellátó orvosoknak közelebbi információjuk nincs. Magánvéleményem szerint a "gyors hatású"inzulin tapasz formában való pontos adagolása - a molekula szerkezete miatt - nem lesz lehetséges. A "közepes és hosszú hatású"készítmények bevitele esetleg elképzelhető ily módon is. Az inhalációs és orron át beszippantható gyógyszerformával is már régóta kísérleteznek, de ezt az adagolási formát sem találták elég megbízhatónak.

Az inzulinadagoló pumpa, mely folyamatos adagolási módot jelent, ára, bizonyos technikai nehézségek, valamint a 24 órás orvos-beteg kapcsolat szükségessége miatt Nyugaton sem terjedt el, és csak néhány speciális esetben alkalmazzák.

A "mesterséges hasnyálmirigy"olyan szerkezet lenne, mely a szervezetbe beültetve folyamatosan mérné a vér glukózszintjét, és ennek függvényében adagolná az inzulint. Megfelelő méretű és megfelelő érzékelővel rendelkező készülékek kifejlesztésének lehetősége a közeljövőben várható. A jelenlegi kezelési módok és az eddig ismertetett próbálkozások mindegyike az inzulin-hiányállapot külső pótlására irányul.

Van-e lehetősége az inzulinkezelésre szoruló betegnek a végleges gyógyulásra? 2. típusú, idősebb korban jelentkező cukorbetegnél, ahol nem teljes inzulinhiány van, hanem a szövetek inzulinérzékenysége csökken ("inzulinrezisztencia"), elképzelhető korai stádiumban olyan gyógyszer adása, mely helyreállítja a normális inzulinhatást. Ezzel megakadályoznánk a hasnyálmirigy későbbi teljes kimerülését és kivédhetnénk az inzulinkezelést. Az első ilyen gyógyszer már forgalomba került az USA-ban, nemsokára hazánkban is remélhetőleg kapható lesz.

A csak inzulinnal kezelhető, fiatalkori (1. típusú) cukorbetegeknél a saját inzulintermelés helyreállítása, teljes hasnyálmirigy vagy az inzulint termelő szigetsejtek átültetése kecsegtet a végleges gyógyulás reményével. A panaszmentes 1. típusú betegeknél a hasnyálmirigy-átültetés kockázata aránytalanul nagyobb, mint az inzulinkezelésé. Ennek az az oka, a műtéti szövődményeken túl, hogy az átültetett szerv kilökődésének megakadályozására adott gyógyszeres kezelésnek jelentős mellékhatásai lehetnek. Ezért hasnyálmirigy-átültetést jelenleg csak kis számban és főleg végstádiumú vesebetegségekben szenvedő cukorbetegeken végeznek leggyakrabban veseátültetéssel együtt. 1966 óta kb. 7500 műtétet végeztek a világon. Típusos esetben a hasnyálmirigyet a jobb, a vesét a bal alsó hasnegyedbe ültetik be. A hasnyálmirigy kivezetőcsövét leggyakrabban a húgyhólyagba, ritkábban a vékonybélbe szájaztatják. A betegek hároméves túlélése az USA-ban kb. 80 százalék, és ezen betegek háromnegyedénél az inzulin teljesen nélkülözhető.

Az 1. típusú cukorbetegség oka az esetek zömében sajnos az, hogy a szervezet olyan anyagokat termel, mely elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, vagyis "autoimmun"betegségről van szó. Tehát az átültetett hasnyálmirigyet és szigetsejteket a kilökődésen túl ez a veszély is fenyegeti. Az immunrendszer korai gátlása elméletileg megakadályozhatná az 1. típusú cukorbetegség kialakulását. Ilyen gyógyszer jelenleg nincs, ez irányú kutatások azonban intenzíven folynak. Talán nem is gyógyszeres kezelés, hanem esetleges génsebészeti eljárás vezethetne eredményre, de ez már "a jövő század regénye".

| cukorbetegség, diabetes mellitus, inzulinkezelés
2004-09-25 18:40:03


Egyre több a cukorbeteg gyerek

Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, tehát nem a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, a betegségben - szemben a 2-es típusú cukorbetegséggel - éle...


Cukorbetegség: új remények?

A norvégiai Bergen-i Egyetem kutatói nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy alfa sejtjei, melyek a glukagont termelik, képesek átvenni az ...


Inzulinhiány 2030-ra

Cukorbetegek millióit fenyegetheti az inzulinhiány a Stanford Egyetem tanulmányának becslései szerint, mely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című orvosi folyóiratban j...


A légszennyezettség és diabétesz

A Washington Egyetem kutatói szerint a mikroszemcsés légszennyezettség kapcsolatba hozható a cukorbetegség kialakulásával. A Lancet Planetary Health folyóiratban publikál...


Egzotikus új gyógyszer lehetősége diabéteszben

Az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős egyik hormonja segítheti a 2-es típusú cukorbetegség kezelését - az Adaliade-i Egyetem és a Flinders University's School of Medi...


hirdetés