A legújabb kezelések ellenére is megugrott a diabéteszesek száma

Amikor a 12 éves Jake Dunigan labortesztjei kimutatták, hogy diabéteszre hajlamosító gént hordoz és világossá vált, hogy szervezete kezdi elveszteni inzulintermelő képességét, senki nem volt meglepve. Csak kétségbeesve.

diabétesz, inzulin, inzulintermelő, sejtek, gen, CDC, inzulintermelÅ‘ | The New York Times Health News Service   Medincorp | Sanchez, M. C.

A diabétesz a Dunigan családot generációkon keresztül üldözte, nem kímélve öreget, fiatalt a londonderry-i családban.

Remélve, hogy még meg lehet menteni néhány inzulintermelő betasejtet Jake hasnyálmirigyében, apja, Jay, aki maga is cukorbeteg, elvitte a fiát a bostoni Jaslin Diabetes Centerbe, hogy kipróbáljanak rajta egy úttörő jellegű megelőzési technikát.

A kutatók azt remélik, hogy a szájon át adagolt nagy, vagy injekció formájában bevitt kis adag inzulin ''becsapja'' az erősen kockáztatott betegek - mint Jake - szervezetét, kényszerítik, hogy tolerálják az inzulintermelő sejteket, amelyeket egyébként megtámad a szervezet immunrendszere. Az inzulin nevű hormonra a szervezetnek a cukor lebontásához van szüksége.

De miközben a kutatók a Joslinban - az intézet egyébként az idén ünnepelte százéves fennállását mint az Egyesült Államok első diabétesz központja - és másutt is küzdenek a betegséggel, egyre több és több amerikait érint a diabétesz.

Negyven év alatt az áldozatok száma hatszorosára nőtt, 1997-ben már 16 millió cukorbeteg élt az Egyesült Államokban, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) jelentése szerint. Ennek csupán mindössze a kétharmadát diagnosztizálták.

További 21 millió amerikainak, akinek elégtelen a vércukor-lebontása, 50-75 százalékos esélye van arra, hogy kialakul a betegség. Kongresszusi jelentések szerint a betegség kezelésének költségei az 1975-ös 5 milliárd dollárról 100 milliárdra nőttek 1997-ben.

A I. típusú, azaz fiatalkori diabétesz - amelyben Jake és Jay is szenved - az összes cukorbetegek mintegy 10 százaléka, azaz kb. 2 millió amerikait érint.

Mindeddig tisztázatlan okok miatt, az ilyen betegek immunrendszere olyan antitesteket termel, amelyek elpusztítják az inzulintermelő sejteket.

A többség a II. típusú, azaz felnőttkori diabéteszesek csoportjába tartozik. Az ő szervezetük fokozatosan lesz rezisztens az inzulinnal szemben, hasnyálmirigy sejtjeiket arra ösztönözve, hogy fokozzák az inzulintermelést, míg azok teljesen ki nem merülnek, így csökken az inzulintermelés, és a beteg egyre inkább külső forrásokra szorul.

A CDC jelentések kimutatták, hogy az 1980 óta előfordult új II. típusú megbetegedések növekedésének egy negyedét teszik ki a 65 évesnél idősebbek, és az összes II. típusú diabéteszes betegnek mintegy 90 százaléka elhízott. Mivel a kor és az elhízás növeli a kockázatot, a diabétesz egy olyan országban, ahol egyre több az idős és elhízott ember, hatalmas közegészségügy fenyegetést jelent.

A diabétesz majdnem minden szervet érint. Fő oka a vakságnak, a halálos kimenetelű vesebajnak, egyes amputációknak és a rokkantságnak. Vezető szerepet játszik a rendellenes szüléseknél és a csecsemőhalálozásoknál, megnő a stroke, szívbetegségek és idegrendszeri károsodások száma.

Bár az örökletes tulajdonságok játsszák a fő szerepet, a II. típusú eseteknél igen lényeges az életmód.

Statisztikákból kiderül, hogy az európai származású amerikaiaknál mintegy kétszer olyan gyakori a betegség, mint az európaiaknál. A különbség minden valószínűség szerint az amerikai életforma rovására írandó.

Azt is kimutatták, hogy az amerikai kisebbség körében a diabeteszesek száma 2-3-szorosa a fehér amerikaiakénak. A legmagasabb az arány a született amerikaiaknál, őket követik a hispanók, feketék és ázsiaiak. A kutatók szerint ez a különbség valószínűleg a betegség iránti öröklött fogékonyságnak tudható be.

Az American Diabetes Association tavalyi, bostoni közgyűlésén egy igen érdekes tanulmányt mutattak be, amely a genetikai tulajdonságok és a környezet összefonódó szerepét taglalja.

A tudósok a pima indiánok két törzsét tanulmányozták, akik az Arizonát Mexikótól elválasztó határ két oldalán élnek. Genetikailag rokonok, de merőben más a kultúrájuk és az életstílusuk.

Az arizonai pimák egy Phoenixtől 30 mérföldre levő rezervátumban élnek, ahol természetes dolog az elektromos áram, a folyóvíz, a televízió, az autó. Étrendjükben sok a zsír, a felvágott, a konzervhús. Sokan munkanélküliek, és akik dolgoznak, azok is jobbára ülőmunkát végeznek, a többségük elhízott. Diabétesz-rátájuk 38,2 százalék.

A mexikói pimák a Sierra Madre hegységben élnek, sem elektromosság, sem folyóvíz nem áll rendelkezésükre. Igen kemény, megerőltető fizikai munkát végeznek. Hagyományos étrendjükben kevés a zsiradék, sok viszont a bab, tortilla és a friss salsa. Alig vannak köztük túlsúlyosak. Diabétesz-rátájuk 6,4 százalék.

''Az eredmények azt mutatják, hogy a környezeti tényezőknek igen nagy szerepe van mind a II. típusú diabétesz, mind az elhízás megelőzésében olyan csoportoknál, akik genetikailag egyébként hajlamosak mindkettőre''- jelentette ki a tanulmány szerzője, Carolyne Fox, a National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases.

Egyes tudósok azt feltételezik, hogy a diabéteszre hajlamosító gének valaha az éhhaláltól óvták meg az embereket, ám ma, bőség korában, ez a gén káoszt okoz.

Százezer évvel ezelőtt a vadászó-gyűjtögető népek ki voltak téve a természet kényének-kedvének. Dr. Barry Sears, biokémikus és táplálkozástudományi szakember azt írja ''The Zone'' (A zóna) c. könyvében, hogy génjeink valójában őseink étrendjének feleltek meg, amely bővelkedett friss gyümölcsökben, diófélékben, magvakban és sovány húsban.

Mintegy 10 ezer évvel ezelőtt kezdődött a tejtermékek és a gabonafélék fogyasztása. Szervezetünk azonban nem sokat tett azért, hogy alkalmazkodjon ezekhez a megváltozott körülményekhez, és csak kevés az a népcsoport, amelyik megfelelően meg tudja emészteni az újfajta ételeket.

Dr. Gerald Reaven, a stanfordi egyetem endokrinológusa szerint az amerikaiak mintegy 75 százaléka nem képes kellőképpen megemészteni a szénhidrátokat, a gabonaféléket, rizst, a különböző kenyérfajtákat és tésztákat. Ezeknek a lebontásához a szervezet inzulintartalma tarthatatlanul magas szinten van, abnormálisan hosszú időn át. Ez egy idő után elhízáshoz és az inzulinnal szembeni rezisztenciához vezethet, ezek rizikófaktorai a diabétesznek és a szívbetegségeknek.

A mai amerikai étrend bővelkedik gabonafélékből nyert szénhidrátokban és finomított cukorban, kevés benne a friss gyümölcs, a magvak és a főzelékfélék. Az alkohol is hozzájárul az elhízáshoz és a májfunkció zavaraihoz, ami, ha bizonyos gének jelen vannak, szintén előidézője lehet a cukorbetegségnek.

A Dunigan család tagjai mindkét fajta diabétesz génjeit magukban hordozzák. ''Azt gyanítom, jelen esetben nemcsak balszerencséről lehet beszélni. Egy I. típusú család egyik tagja összeházasodott egy II. típusú családból származó egyénnel'' - mondta Dr. Gordon Weir, a betasejt-transzplantációs egység vezetője.

Ám több fronton is jelentős eredmények születtek. Új kutatások kezdődtek, melyeket magánadományokból és a Clinton-kormány elkötelezett támogatásával - több mint 2,4 milliárd dollár öt év alatt - folytatnak. Új, alternatív módszerek születtek az inzulin adagolására, új gyógyszereket kísérleteztek ki, genetikai térképek készültek.

''A jövőben sejteket fogunk megtanítani, hogy úgy viselkedjenek, mint a pancreas'' - mondja dr. Stanley Mirsky, a New York-i Mount Sinai kórház diabetológusa.

A Joslinban dr. Weir azzal kísérletezik, hogy a betegekbe egészséges inzulintermelő sejteket ültet be. Tíz százalékról 20-ra növelte azon betegek számát, akiknél teljesen abba lehetett hagyni az inzulin adagolását.

Problémát jelent az emberi hasnyálmirigy-donorok alacsony száma, ám a kutatók szerint ezt meg lehet oldani sertésembriókból vett sejtekkel is. Egyidejűleg különleges védőburkok kifejlesztésére is folynak kísérletek, megvédendő az átültetett sejteket az immunrendszer támadásától.

Dr. Gary Ruvkin, a massachussettsi kórház orvosa szerint a jövőben egyetlen teszt is elegendő lesz ahhoz, hogy pontosan kimutassa a beteg genetikai mutációit, és célzott gyógyszer akadályozza majd meg, hogy az illetőre jellemző típusú diabétesz kialakuljon.

A National Institute of Health 5 éves programot fejlesztett ki a betegek életmódjának megváltoztatására és a vércukorszint szabályzására szedett gyógyszerek hatékonyságának mérésére.

A betegséggel való küzdelem csak akkor járhat sikerrel, ha szigorúan ellenőrzik a vércukorszintet, ezzel a stratégiával már 75 százalékos eredménnyel háríthatók el a komplikációk.

Ez azzal jár, hogy napi 8-12 alkalommal ujjhegyből kell vért venni, azt ellenőrizni, 5 vagy többször inzulint befecskendezni, hagyományos és/vagy újabb gyógyszereket kell szedni - mindez azért, hogy a vércukorszint megközelítőleg a normális értéken maradjon. A betegség kezelése a diabéteszes életének nagy részét tölti ki.

''Ilyen az életem'' - mondja Jay Dunigan, aki nem régiben kapott egy csipogó méretű inzulinpumpát, amely állandóan adagolja az inzulint, étkezések előtt pedig egy gomb megnyomásával plusz adagokat is bocsát a szervezetbe. ''És jó életem van.''

De amikor eszébe jut, hogy fia szervezetében már mutatkoznak a jelei a betegség lehetőségének, könnyes lesz a szeme. ''Teljesen lesújt, ha arra gondolok, ő is megkaphatja.''

Megjelent: The Boston Globe

| diabétesz, inzulin, inzulintermelő, sejtek, gén, CDC
2002-07-31 21:56:04


Egyre több a cukorbeteg gyerek

Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, tehát nem a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, a betegségben - szemben a 2-es típusú cukorbetegséggel - éle...


Cukorbetegség: új remények?

A norvégiai Bergen-i Egyetem kutatói nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy alfa sejtjei, melyek a glukagont termelik, képesek átvenni az ...


Inzulinhiány 2030-ra

Cukorbetegek millióit fenyegetheti az inzulinhiány a Stanford Egyetem tanulmányának becslései szerint, mely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című orvosi folyóiratban j...


A légszennyezettség és diabétesz

A Washington Egyetem kutatói szerint a mikroszemcsés légszennyezettség kapcsolatba hozható a cukorbetegség kialakulásával. A Lancet Planetary Health folyóiratban publikál...


Egzotikus új gyógyszer lehetősége diabéteszben

Az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős egyik hormonja segítheti a 2-es típusú cukorbetegség kezelését - az Adaliade-i Egyetem és a Flinders University's School of Medi...


hirdetés