Inzulintabletta a láthatáron?

Orosz kutatók olyan szájon át szedhető inzulintablettát fejlesztettek ki, amely az állatkísérletek során és az egészséges önkénteseken jelenleg zajló kipróbálások eddigi adatai alapján hatékonyan csökkenti a vércukorszintet.

inzulin, tabletta, diabétesz, cukorbetegség | Népszabadság   Népszabadság

A cukorbetegség lényegét az jelenti, hogy a szervezet sejtjei nem tudnak az energiaforrásként szolgáló szőlőcukorhoz (glükózhoz) hozzájutni. Ehhez ugyanis szükségük van egy, a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű fehérjehormonra, amely lehetővé teszi a cukor sejtekbe jutását. Ám az inzulin vagy teljesen hiányzik, amint ez a fiatal életkorban kialakuló cukorbetegség túlnyomó többségében jellemző (ilyenkor minden esetben mesterséges inzulinpótlásra van szükség), vagy egy jó darabig van ugyan, de a sejtek érzéketlenebbek iránta a kelleténél. Ez áll fenn az idősebb életkorban diagnosztizált cukorbetegek esetében (az ilyen betegek egy részének elegendő vércukorszint-csökkentő tablettákat szednie, míg kisebb részük inzulinpótlásban részesül).

Az inzulin első emberi kipróbálására egy 14 éves, súlyos állapotban lévő fiún még 1922-ben került sor Kanadában. Egy budapesti klinikán 1923-ban már kísérleteztek egy hazai gyár inzulinkészítményével is.

Maga az inzulin, miután fehérje, amelyet a tápcsatorna enzimjei gyorsan lebontanak, szájon át szedve nem hatékony. Mindazonáltal régtől fogva zajlanak próbálkozások arra, hogy szájon át hatékony inzulinkészítményeket állítsanak elő, amelyek feleslegessé tennék az injekciókat. Amellett, hogy a más formában, így az inhalálás útján alkalmazott inzulinok fejlesztése sokkal előrébb tart, az utóbbi években több országból jelentettek előrelépést a tápcsatornából felszívódó inzulin kapcsán is. Így Oroszország mellett foglalkoznak ezzel a kérdéssel pl. az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában, Izraelben vagy Spanyolországban is.

A megoldandó problémák közül az egyik az, hogy az inzulin védve legyen a gyomor emésztőenzimjeitől. Ezt olyan polimerbevonattal oldják meg, amely a gyomorban épségben marad, de a vékonybél enyhén lúgos kémhatású közegében engedi kiszabadulni a mikrokapszulázott inzulint. Igen ám, de ekkor is védeni kell a vékonybél bontóenzimjeitől, továbbá lehetővé kell tenni, hogy a bélfalon át minél gyorsabban felszívódhasson. Ezt különféle "kémiai horgonyokkal" érik el, amelyek az inzulint tartalmazó gyógyszerrészecskéket mintegy "odaerősítik" a bélfal sejtjeihez.

Az orosz Topicsev Petrolkémiai Szintetikus Intézet kutatói a híradás szerint olyan megoldást alkalmaztak, amelyben e "kémiai horgony" egy ovomukoid nevű, egyben bontóenzimgátló hatású természetes anyagból áll, amelyet kémiai úton egy, az inzulint magába ágyazó hidrogél vivőanyaghoz kötöttek.

A Ransulin fantázianevű készítménynyel végzett állatkísérletek és az eddigi emberi kipróbálások a kutatócsoport vezetője, L. I. Valujev szerint nagyon ígéretesek.

Szájon át szedhető inzulinnal más kutatók egyébként tavaly már az Egyesült Államokban is végeztek kipróbálásokat 12 egészséges ember részvételével. Az eredmények szerint a szájon át bevett inzulin 20-30 perc múlva már kimutatható volt a vérben.

Persze önmagában az a tény, hogy valamelyes inzulin felszívódik, gyakorlati szempontból még semmit sem jelent, hiszen a felszívódott mennyiség és a felszívódás időbeli lefutása, valamint ezek napról napra, hónapról hónapra, évről évre fennálló stabil, megbízható volta az, ami számít. Ezt biztosítani a tápcsatornában mindenképpen sokkal bizonytalanabb, mint injekciókkal. Mi van pl. egy hasmenés esetén, vagy milyen gyógyszerkölcsönhatások léphetnek fel? Vannak-e egyéni felszívódásbeli különbségek? Hosszabb távon nem okoz-e károsodásokat az inzulin abban a bélszakaszban, ahonnan felszívódik? Egyelőre ezek még megválaszolatlan kérdések.

| inzulin, tabletta, diabétesz, cukorbetegség
2002-07-10 10:06:16


Egyre több a cukorbeteg gyerek

Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, tehát nem a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, a betegségben - szemben a 2-es típusú cukorbetegséggel - éle...


Cukorbetegség: új remények?

A norvégiai Bergen-i Egyetem kutatói nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy alfa sejtjei, melyek a glukagont termelik, képesek átvenni az ...


Inzulinhiány 2030-ra

Cukorbetegek millióit fenyegetheti az inzulinhiány a Stanford Egyetem tanulmányának becslései szerint, mely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című orvosi folyóiratban j...


A légszennyezettség és diabétesz

A Washington Egyetem kutatói szerint a mikroszemcsés légszennyezettség kapcsolatba hozható a cukorbetegség kialakulásával. A Lancet Planetary Health folyóiratban publikál...


Egzotikus új gyógyszer lehetősége diabéteszben

Az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős egyik hormonja segítheti a 2-es típusú cukorbetegség kezelését - az Adaliade-i Egyetem és a Flinders University's School of Medi...


hirdetés