Tünetek cukorbetegségben

Bőrünk nemcsak elhatárolja, hanem össze is köti belső szerveinket a külvilággal és tükrözi szervezetünk és pszichénk állapotát. Emiatt gyakran találkozunk a bőrön olyan elváltozásokkal, melyek nem önálló betegségek, hanem lelkünk és belső szerveink elváltozásainak bőrön megjelenő tünetei. Ezek az úgynevezett dermadromok. Vészcsengő szerepük lehet, ezért érdemes odafigyelnünk rájuk.

diabetes, cukorbetegség, tünetek, tünetek | Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss, Zs.
A cukorbetegség egy összetett tünetegyüttes, szénhidrát- és zsír-anyagcserezavarral, keringési, ér- és idegrendszeri rendellenességekkel, immunológiai elváltozásokkal. Öröklött formáját kivéve jórészt pszichoszomatikus betegség, azaz kiváltásában szerepet játszanak a stressz, indulatok, feszültség, szorongás. Nem véletlen a mondás: „felment a cukrom", mikor idegesek vagyunk. Keletkezését megelőzhetik bizonyos elváltozások a bőrön, illetve a már manifeszt, kialakult betegség alatt körülbelül 30 százalékban észlelünk többnyire nem specifikus bőrjelenségeket. Ezeket a következőképpen csoportosíthatjuk:

1. Magas vércukorszint hatására fokozódik a vizeletürítés, emiatt kiszárad a betegek szája és bőre. Ez utóbbi kínzó viszketéssel jár. Ehhez társulhat a csökkent verejtékezés, mely különösen feltűnő a combon.

2. A cukorbetegek fokozottan hajlamosak a fertőzésekre. Ennek oka összetett: a cukortartalmú testnedvek jó táptalajt jelentenek a kórokozó baktériumoknak, gombáknak, s ráadásul csökkent a védekezőrendszer működése is. (A fiatalkori I. típusú cukorbetegség pedig eleve öröklött immunregulációs zavar következménye.) Felhívhatják a figyelmet, ha valakin gyakran és akár testszerte ismétlődik az ótvar, mely gennykeltő baktériumok okozta nedvedző, viszkető elváltozás, vagy az orbánc, mely a nyirokutakon terjed, lázzal, pírral, duzzanattal járó fertőzés, mely súlyosabb, hólyagos, sebes bevérzésekkel tarkított formában zajlik. Jellemző a makacsul ismétlődő szőrtüszőgyulladás, furunkulózis, és a hónalji verejtékmirigyek gyulladása.

Apró sérülésekből - elég, ha az olló megszalad - gyorsan terjedő gennyes körömágygyulladás alakul ki. Még feltűnőbbek a makacs gombás fertőzések, különösen a hajlatokban és a nyálkahártyákon (száj, hüvely stb.).

3. A szénhidrát-anyagcserezavarral együttjáró zsíranyagcsere-problémákra utalhat a belső szemzugban keletkező sárga, lapos csomós elváltozás.

4. A kisérkeringés zavarában észlelhetők minden harmadik cukorbetegen a sípcsont felett, ritkábban az alkaron, combon különböző nagyságú kerek, kezdetben vöröses, majd halványbarna, sorvadt foltok.

Főleg fiatal betegeken látható az arc, ritkábban a kéz-, lábfej bőrének vörös elszíneződése, az úgynevezett rubeózis, mely a csökkent hajszálértónus és értágulatok eredménye. A cukorbetegek 1-3 százalékában már évekkel a szénhidrát-anyagcserezavar kialakulása előtt megjelenhet, főleg a lábszáron egy, a közepén sárgásan áttűnő, sorvadt, szélén lividvörös, kissé kiemelkedő szegélyű folt. Ritkán kifekélyesedik, s ilyenkor nagyon nehezen gyógyul (necrobiosis lipoidica). A nagyobb erekben gyakori az érszűkület, így az értériás fekély és főleg a lábujjakon az üszkösödés.

5. Az idegrendszer, az idegek érintettségének következtében a kézen, lábon bizsergés vagy érzéskiesés (nincs fájdalomérzés) keletkezhet. A lúdtalp és a nagylábujj gacsos állása miatt a talpra nagy nyomás nehezedik, és a beidegzési zavarral együtt kialakul a mélybe törő, fájdalmatlan fekély. Az ideggyulladás és a kisérkeringési zavar együtt idézi elő a gyakran panaszolt, úgynevezett égő láb tünetegyüttest.

6. Egyéb, összetett hátterű jelenségek, például a köldök körül, lapockák felett és a lábujjak háti oldalán a piheszőrzet megerősödése; ritka, de cukorbetegségre kifejezetten jellemző, hogy elsősorban a lábon, alsó végtagon gyulladás nélkül víztiszta, nagy hólyagok alakulnak ki, esetleg enyhe égő érzés kíséretében.

A betegség 1-7 százalékban fordul elő a bőr körülírt helyein mutatkozó festékhiány, a vitiligó. (Átlagos populációban a gyakorisága 0,2-1 százalék.) Nehezen beállítható, és hosszú ideje fennálló szív- és érrendszeri rendellenességekkel társuló cukorbetegségben látható az úgynevezett ballonember-betegség, melyben a bőr megvastagodik, vizenyősen „felfújttá" válik. Az alapbetegség szövődményének tekinthető. Nemcsak maga a betegség, hanem a kezelése is járhat bőrtünetekkel, mint például csalánkiütéssel, ajak- és szemhéjduzzanattal, egész testen kialakuló viszkető pírral. Egyes szájon át szedhető, cukorbetegség kezelésében alkalmazott gyógyszerek fényérzékenységet okozhatnak, azaz napfény, szoláriumozás hatására bőrgyulladást válthatnak ki.

Azt hiszem, a felsoroltak után a legjobb, amit tehetünk, ha nem hagyjuk „felmenni a cukrunkat", törekedjünk a lelki egyensúlyunk megőrzésére.

| diabetes, cukorbetegség, tünetek
2007-11-08 14:56:52