Világszerte több mint 422 millió ember él ezzel a betegséggel. A tünetek eltérőek, és az érintett biológiai mechanizmusok összetettek. Mivel gyakori és bonyolult is, a betegséggel kapcsolatban sok a féligazság.

Az időszakos böjtölés során a páciens semmit, vagy csak nagyon kevés kalóriát fogyaszt egy 12 vagy 24 órás időintervallum alatt.

Egy nemrég közölt összefoglaló értekezés azt állapította meg, hogy a 2-es típusú cukorbetegek a fogyást legkönnyebben alacsony kalória tartalmú diétával és mesterségesen előállított ételpótlók fogyasztásával érhetik el.

Meglepő módon csökkent az amerikai felnőttek körében az új diabéteszes esetek száma annak ellenére, hogy az elhízottak aránya viszont növekedett.

A norvégiai Bergen-i Egyetem kutatói nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy alfa sejtjei, melyek a glukagont termelik, képesek átvenni az inzulint termelő béta sejtek funkcióját – eredményük a cukorbetegség új kezelési módjához vezethet.

Cukorbetegek millióit fenyegetheti az inzulinhiány a Stanford Egyetem tanulmányának becslései szerint, mely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című orvosi folyóiratban jelent meg.

Az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős egyik hormonja segítheti a 2-es típusú cukorbetegség kezelését - az Adaliade-i Egyetem és a Flinders University's School of Medicine kutatóinak közleménye a Nature journal Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

A cukorbetegség késői, összetett, fájdalmas és a beteg rokkantságához vezető szövődménye lehet a diabéteszes láb. Kialakulásában a hosszú ideig rossz cukoranyagcsere következményeként több tényező együttesen játszik szerepet.

Az inzulint az arra rászoruló cukorbetegek a bőr alá (subcutan) adagolják a mindennapi gyakorlatban. Egyéb adagolási módok, pl. izomba (intramuscularis) vagy visszérbe (intravénás), csak kivételes esetben és kórházi körülmények között fordulnak elő.

A diabétesz "öt különböző betegség", mindegyik másképp kezelhető, állítják a svéd Lund-i Egyetem Diabétesz központja és a finn Molekuláris Orvostudományi Kutatóintézet kutatói. Cikkük a The Lancet Diabetes and Endicrinology című orvosi folyóiratban jelent meg.