Hirdetés

Hypopituitarismus

A hypopituitarismus (csökkent aktivitású agyalapi mirigy) az elülső lebeny működésének részleges vagy teljes hiánya. Mivel a hypopituitarismus azoknak a belső elválasztású szerveknek a működését érinti, amelyek az elülső lebeny hormonjainak hatására választanak el hormont, a tünetek attól függnek, hogy mely agyalapi mirigy-hormonok hiányoznak.

ypopituitarismus, agyalapi mirigy, csökkent működés |

InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K

A tünetek megjelenése csak ritkán történik hirtelen és drasztikusan, általában fokozatos és hosszantartó, észrevétlen kialakulásuk jellemző.

Hiányozhat egy, néhány vagy az összes elülső lebenyből származó hormon. Menopauza előtt álló nőkben a gonadotropinok (luteinizáló és a follikulus-sti-muláló hormon) hiánya a menstruáció elmaradásához (amenorrhea), terméketlenséghez, a hüvely szárazságához és néhány női nemi jelleg eltűnéséhez vezet. A férfi szervezetben jelentkező gonadotropin hiány impotenciát, a herék zsugorodását (atrófizálást), csökkent hímivarsejt-termelődést, következményes terméketlenséget és a hím nemi jellegek, mint a testméret növekedésének és az arcszőrzet kialakulásának elmaradását okozza. A gonadotropinok hiánya a Kallmann-szindrómában is jelentkezik. A Kallmann-szindrómában szenvedő emberekben kialakulhat nyúlajak vagy farkastorok, színvakság és a szaglás hiánya is.

A növekedési hormon hiánya általában nem vagy alig okoz tüneteket a felnőtt szervezetben, ugyanakkor gyermekekben rendkívül lassú növekedést, esetenként törpeséget okozhat. A pajzsmirigyserkentő hormon hiánya hipotireózishoz, a pajzsmirigy csökkent működéséhez vezet, olyan tünetekkel, mint zavartság, a hidegtűrés elvesztése, súlygyarapodás, székrekedés és száraz bőr. A kortikotropinhiány önmagában nagyon ritka, a mellékvese működésének csökkenését okozza, ami alacsony vérnyomásban, alacsony vércukorszintben, fáradékonyságban és a stressz (például nagyobb trauma, sérülés vagy fertőzés) elleni védekezés csökkenésében nyilvánul meg.

Prolaktin kizárólagos hiánya ritka állapot, de megmagyarázza, hogy néhány asszonynak szülés után miért nincsen teje. Ha a szülés alatt nagyobb vérveszteség vagy sokk éri a szervezetet, kialakulhat a viszonylag ritka, Sheehan-szindrómának nevezett szövődmény, amelyben az agyalapi mirigy részlegesen károsodik. Tünetei: fáradékonyság, a fan- és a hónaljszőrzet elvesztése és a tejtermelődés elmaradása.

Kórisme

Mivel az agyalapi mirigy a többi belső elválasztású mirigyeket hormontermelésre készteti, az agyalapi mirigy-hormonok mennyiségének csökkenése következtében csökken a többi belső elválasztású mirigy hormonjainak termelődése is. Az orvos kóros agyalapi mirigy működésre gondol, ha egy belső elválasztású mirigy, mint például a pajzsmirigy vagy mellékvese hormonjának mennyisége csökken. Ha a tünetek alapján több mirigy működésének csökkenése sejthető, az orvos azonnal hypopituitarismusra vagy többszörös endokrin elégtelenségre gondol.

Az agyalapi mirigy szerkezeti rendellenességeit rendszerint számítógépes rétegvizsgálattal (CT) vagy mágneses magrezonancia vizsgálattal (MRI) készült felvételeken lehet felismerni. Vérvizsgálat segítségével az egyes hormonok mennyisége mérhető. Nagyfelbontású CT és MRI felvételek nemcsak az általános megnagyobbodást, illetve kisebbedést, hanem az egyes területek méretét is megmutatják. Az agyalapi mirigyet ellátó erek angiográfiával vizsgálhatók.l A jövőben pozitronemissziós tomográfiával még több információ nyerhető majd az agyalapi mirigy működéséről.

Az agyalapi mirigy növekedési hormon termelése nehezen vizsgálható, mert nincsen még olyan módszer, amelynek segítségével megbízhatóan lehet mérni. Mivel a szervezet nem folyamatosan, hanem adagokban és általában alvás alatt termeli a növekedési hormont; egy időpontban vett vérminta vizsgálata alapján nem biztos, hogy pontos képet kapunk a szervezet növekedési hormon termeléséről. Ezért az orvosok általában az inzulinszerű növekedési faktor mennyiségét vizsgálják a vérben, mivel ennek a hormonnak a mennyisége nagyjából a növekedési hormon össztermelésének megfelelően változik, de lassabban. A növekedési hormon termelésének részleges csökkenése rendkívül nehezen mutatható ki. Ráadásul, ha a pajzsmirigy vagy a mellékvesék működése csökkent, csökken a növekedési hormon mennyisége is.

Minthogy a luteinizáló és follikulus-stimuáló hormon szintje a menstruációs ciklusnak megfelelően ingadozik, mennyiségük a női szervezetben nehezebben értelmezhető, bár a menopauza után álló nők szervezetében, akik nem szednek ösztrogént, magas szinten állandósul a luteinizáló és a follikulus-stimuláló hormon mennyisége. Férfiakban számottevően nem ingadozik a szintjük.

Ha az agyalapi mirigy működése átmeneti gátlás alá kerül, a következmény hasonlít a hypopituitarismushoz. Hosszabb éhezés eredményeképpen, mint például anorexia nervosa esetén, gátlódhat az agyalapi mirigy működése. Azokban a férfiakban, akik májzsugorban szenvednek, mert éveken keresztül tartósan alkoholizáltak, hypopituitarismushoz hasonló állapot alakulhat ki, így a mellek megnövekedése, a herék zsugorodása, bőrelváltozások és a testsúly növekedése. A prolaktintermelő agyalapi tumor gyakran vezet a luteinizáló és follikulus-stimuláló hormon hiányához. Ahogy a tumor növekszik, nyomást gyakorolhat az agyalapi mirigyre is, ezért csökken a növekedési, pajzsmirigyserkentő hormon és a kortikotropin termelése.

Kezelés

A kezelés célkitűzése általában inkább a hiányzó környéki hormonok pótlása, semmint az agyalapi mirigy eredetű hormonok bevitele. Pajzsmirigyserkentő hormon hiánya esetén például pajzsmirigyhormont, kortikotropin hiánya esetén mellékvesekéreg hormonokat, luteinizáló és follikulus-stimuláló hormon hiánya esetén ösztrogént, progeszteront vagy tesztoszteront adnak a betegnek. Növekedési hormont kaphatnak gyermekek, felnőtteknek azonban általában nincsen szükségük a növekedési hormon pótlására.

Ha a hypopituitarismus kialakulásáért agyalapi tumor a felelős, azt feltétlenül kezelni kell. Ha a tumor kicsi és nem választ el prolaktint, a legtöbb szakember által ajánlott kezelés az orron keresztül történő sebészi eltávolítás. A prolaktint termelő tumor gyógyszeres kezelése bromokriptinnel történhet. Nagyfeszültségű- vagy protonbesugárzással lehet a tumort elpusztítani. A nagyobb méretű tumorok és azok, amelyek már túlnőtték a töröknyereg üregét is, nem távolíthatók el teljességükben műtéttel. Ilyen esetekben a műtét után nagyfeszültségű besugárzással a maradék tumorsejteket próbálják elpusztítani. Sugárkezelés hatására az agyalapi mirigy működése lassan megszűnhet, teljesen vagy részlegesen. Ezért a kezelés utáni első évben 3-6 hónaponként, később évenként ellenőrzik a belső elválasztású mirigyek működését.

ypopituitarismus, agyalapi mirigy, csökkent működés

2009-03-05 21:18:50

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop