A betegség felnőtt korban jelentkezik, amikor az agyalapi mirigy túl sok növekedési hormont termel. Ennek eredményeként a kezek, a lábak és az arc csontjainak térfogata megnő.

A humán növekedési hormont (HGH) az 1950-es évek óta alkalmazzák növekedésben elmaradt kisgyermekek kezelésére. Egészen 1990-ig nem is használták egyéb célra, amikor is a New England Journal of Medicine-ben megjelent egy közlemény, mely szerint azoknál a férfiaknál, akik hat hónapon át hormonkezelést kaptak, a testzsír-százalék csökkent és izomtömegük megnőtt.

Semmi sem bizonyítja, hogy a növekedési hormonkezelés meghosszabbítaná az életet, állítják amerikai tudósok. Egyesek szerint ugyanis a növekedési hormon megelőzi, vagy akár vissza is fordíthatja az öregedést.

A gyógyszer a növekedésükben elmaradt gyermekek és felnőttek kezelésére készült fehérje. Az Európa Bizottság idén áprilisban hagyta jóvá a gyógyszer forgalmazását.

A növekedési hormon (HGH – human growth hormone) a növekedésben elmaradt gyermekeknek, az egyre fogyó és sorvadó AIDS-betegeknek, valamint a sugárkezelés vagy műtét után hormonhiányos felnőtteknek gyógyszerként adható. Minden más felhasználása – az ifjúság megőrzésére vagy az izomtömeg növelésére – káros és illegális.

Az FDA törzskönyvezte azt az első olyan gyógyszert, amely segíthet a növésben megállt gyermekeknek. Egészen mostanáig mindössze a növekedési hormonok álltak az agyalapi hormon hiánya miatt kis növésű gyermekek rendelkezésére, mondja dr. Philippe Backeljauw, a cincinnati gyermekkórház kutatója, aki az Increlex nevű új gyógyszer kísérleteit vezette.

Az elmúlt években mintegy divat lett egyébként egészséges időseknek növekedési hormont (HGH) adni, hogy az öregedés jeleit elkerüljék.

Az agyalapi mirigy az agykoponya középső részén található csontos üregben, az ún. "töröknyeregben" elhelyezkedő, kb. nagyborsónyi szerv, amely egy nyél segítségével a központi idegrendszer egyik fontos területéről, a hipotalamuszról csüng le.

A hypopituitarismus (csökkent aktivitású agyalapi mirigy) az elülső lebeny működésének részleges vagy teljes hiánya. Mivel a hypopituitarismus azoknak a belső elválasztású szerveknek a működését érinti, amelyek az elülső lebeny hormonjainak hatására választanak el hormont, a tünetek attól függnek, hogy mely agyalapi mirigy-hormonok hiányoznak.

A galactorrhea (tejcsorgás) férfiak vagy olyan nők szervezetben fellépő tejtermelés, akik nem szoptatnak. Leggyakoribb oka mindkét nemben prolaktint termelő tumor (prolaktinóma) megjelenése az agyalapi mirigyen belül. A prolaktinóma diagnosztizálás idején rendszerint nagyon kicsi, férfiakban azonban nagyobb lehet, mint nőkben. A prolaktin-túltermelés és a tejcsorgás kialakulásának másik lehetséges oka bizonyos gyógyszerek, mint pl. a fenotiazinok, magas vérnyomás elleni egyes gyógyszerek (különösen a metildopa) és a narkotikumok használata. A hipotireózis, a pajzsmirigy működésének csökkenése szintén okozhat tejcsorgást.