Egyéb szervek endokrin működése, többszervi elváltozások

A vese különleges sejtjei termelik a renint, ami klasszikus hormonként viselkedve a vérkeringésbe kerül és a mellékvese egyik hormoncsoportjának, az elektrolitok anyagcseréjét befolyásoló hormonoknak a szabályozó- serkentő-hormonja. Ezen hormonokon át, de közvetlenül is fontos szerepe van a vérnyomás alakulásában is.

többszervi elváltozások, kolecisztokinin, gastrin, Zollinger-Ellison szindróma, carcinoid | Hormonháztartásunk   SubRosa Kiadó | Kiss, R.
Szív

A szív szerepe a keringésben jól ismert, fontosságát vitatni sem lehet. Az utóbbi évek kutatásai tisztázták, hogy endokrin szervként is jelentős: egyik üregében, a bal pitvarban lévő különleges sejtek termelnek egy olyan anyagot, amelynek az elektrolit-háztartásban, és ezen keresztül a szervezet folyadéktereiben igen fontos szabályozó szerepe van. A neve: pitvari nátrium-ürítő faktor (latin nevének rövidítése: ANF), és hatására növekszik a nátrium kiürülése a vesén át, amivel természetszerűen fokozódik a folyadék ürítése is.

A vérnyomás szabályozásában játszott fontos szerepe jogossá teszi azt a várakozást, hogy a jövőben gyógyszerként is szóba jöhet.

Gyomor-bél rendszer

Már 1902-ben leírták az első olyan hormon természetű anyagot, amelyet a gyomor-bél rendszerből izoláltak. Ennek a területnek a kutatása elmaradt az endokrinológia egyéb területeinek fejlődése mögött, és csak a legutóbbi idők kutatásai fedték fel a gyomor-bél rendszer fontosságát ebben a vonatkozásban is.

Ellentétben a "klasszikus" endokrin mirigyekkel, itt a hormontermelő sejtek nem alkotnak elkülönített, jól körülírt hormontermelő mirigyeket, hanem végig a gyomor-bél rendszer egész hosszában találunk olyan sejteket, amelyeknek feladata a szabályozó anyagok termelése. Ezek a hormonok aminosavláncokból álló ún. peptidek.

Ma már nagy számuk ismert, és a kutatás során számuk bizonyosan növekszik majd. Működésükre elsősorban a parakrin tevékenység a jellemző, bár néhány közülük valódi endokrin hormonként is viselkedik.

Csak a legfontosabbakról teszünk említést a következőkben.

Szomatosztatin Itt nem foglakozunk a cukorbetegséggel, mert fontossága miatt a sorozatban külön könyvet szenteltek a témának. Itt tehát nem is azokról a hormonokról teszünk említést, amelyeket a hasnyálmirigy termel, és a szénhidrát-anyagcserében van fontos szerepük (inzulin, glukagon).

Az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán vált ismertté egy hormon, amelyet legnagyobbrészt a hasnyálmirigy endokrin sejtjei termelnek, de kimutatható az agyvelő különböző részeiből és a gyomor-bél rendszerben is. A hormon részben endokrin, részben parakrin működést fejt ki, és fő hatása a gátlás. A legkülönbözőbb hormonok keletkezését képes gátolni, de ezenfelül még egyéb, nem endokrin működéseket is csökkent. A hormon neve: szomatosztatin. Ilyen hatása van a növekedési hormon, a TSH, az ACTH, az inzulin, a glukagon és sok egyéb, elsősorban a bélműködést szabályozó hormon termelésére, valamint a gyomornedvekre, a hasnyálmirigy emésztőnedveire és az epehólyag működésére.

A hormont magát - miután percek alatt elbomlik - nem használjuk gyógyszerként, de már előállították olyan változatát, amit bizonyos betegségekben (például akromegáliában, karcinoid szindrómában) sikerrel alkalmazhatnak.

Gasztrin

A gyomor különleges sejtjeiben és a patkóbél legfelsőbb szakaszában keletkezik, és fő feladata a gyomorsavtermelés fokozása. A gasztrint termelő sejtek daganata az ún. Zollinger-Ellison-szindróma, amely igen erős savtúltermeléssel és többszörös fekélyképződéssel jár.

Kolecisztokinin

A patkóbél és az éhbél sejtjei termelik, és hatására fokozódik a hasnyálmirigy emésztőnedveinek a termelése elősegíti az epehólyag összehúzódását.

Szekretin

Ez a peptid is a patkóbélben és az éhbélben keletkezik, és elsősorban az emésztőnedvek, valamint a gyomorsav termelését szabályozza, befolyásolja a hasnyálmirigy működését é; az inzulinfelszabadulást is.

Enteroglukagon Elsősorban a vastagbél nyálkahártyájának sejtjeiben, kisebb részben a csípőbélben termelődik. Fontos szerepe van a bélműködésben, segíti a tápanyagok felszívódását.

Carcinoid szindróma

Gyakorlati jelentősége miatt részletesebben tárgyalunk egy olyan szindrómát, ami lényegében ebbe a csoportba tartozik. A betegség jellemzője, hogy a gyomor-bél rendszerben (ritkábban a nyelőcsőben és a gyomorban, gyakrabban a vékonybélben és/vagy a vastagbélben, igen ritkán akár az emésztőrendszeren kívül a mellüregi vagy a kismedencei szervekben) olyan sejtek alakulnak ki, amelyek főleg parakrin tevékenység révén különleges kémiai szerkezetű, igen aktív anyagokat (peptid szerkezetű aminókat) termelnek.

Az elváltozás okát, keletkezési mechanizmusát nem ismerjük. A tünetekre jellemző, hogy rövidebb-hosszabb időközönként rohamszerűen jelentkeznek, és a beteg a köztes időszakban teljesen panaszmentes lehet.

Jellegzetes a hasmenés, amely sokszor erős hasi görcsök kíséretében jelentkezik. A beteg a rosszullét alatt kipirul, ez az elszíneződés sokszor nemcsak az arcon, hanem a nyakon, a mellkason is jelentkezhet ("flush"). Előfordulhatnak légzési panaszok, ízületi fájdalmak és a szív ingerképzési ingervezetési zavarai is.

Gyógyszeres kezeléssel többnyire meg tudjuk gátolni az időszakosan kiáramló aminők fenti hatásait, de magát a carcinoid szindrómát megszüntetni csak akkor tudjuk, ha ezeket az anyagokat termelő sejteket ki tudjuk operálni a szervezetből. Erre akkor van esély, ha a sejtek egy-egy jól körülírt és kimutatható területen, daganat formájában tömörülnek.

Előfordulhat, hogy acarcinoid szindrómát okozó szövetek klinikailag rosszindulatú daganat formájában jelentkeznek: áttételeket alkothatnak, eltávolításuk után kiújulhatnak.

Halmozódó - több mirigyet érintő - elváltozások

Nem tárgyaljuk részletesen, csak megemlítjük, hogy egyes endokrin mirigyek elváltozásai - legtöbbször hormontermelő daganatai - ritkán ugyan, de egymással összekapcsolódva, együttesen fordulhatnak elő, és ezek a párosítások eléggé állandóak. Ezek a gyakoribb együttes előfordulások elsősorban a mellékvesékben, a pajzsmirigyben, az agyalapi mirigyben és a hasnyálmirigyben jelentkezhetnek. Ismeretük azért fontos, és jelentőségüket is az adja, hogy ha az egyik mirigy elváltozása szembetűnőbb, a kapcsolatok tudatában a másik endokrin mirigy esetleg rejtve maradó elváltozását már tudatosan keresnünk kell.

Anorexia nervosa

A betegség elsődlegesen nem az endokrin rendszer betegsége, de mégis említést kell tennünk róla, mert tüneteiben sokszor összetéveszthető bizonyos endokrin elváltozásokkal, és másodlagosan okoz is hormonzavarokat.

A betegség jellegzetesen a serdülő és fiatal felnőtt lányokban jelentkezik. Fő tünete a kóros étvágytalanság és fogyás, amit a beteg - akár erőszakos eszközökkel (nem evés, önmaga hánytatása, hashajtók szedése) - önmaga idéz elő. A betegség kóroka ismeretlen, de a betegek pszichéjében mindig találhatók kóros jelek, sokszor családi konfliktusok, túlzott elvárások, kudarcélmények.

Természetesen az étvágytalanságért felelőssé tehető egyéb belgyógyászati vagy egyéb betegségek fennállását is vizsgálni kell. Endokrin okokból hasonló tünetek jelentkezhetnek például az agyalapi mirigy csökkent működésénél, vagy Addison-kórban. A valódi anorexia nervosa is a menstruáció elmaradásával jár, mert másodlagosan csökkennek az agyalapi mirigy gonadotrop (LH és FSH) hormonjai, és következményesen a petefészek hormon- és ivarsejttermelő tevékenysége.

A kezelés összetett pszichiátriai és belgyógyászati - nagyon nehéz - feladat.

| többszervi elváltozások, kolecisztokinin, gastrin, Zollinger-Ellison szindróma, carcinoid
2007-11-11 01:25:39
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop