Főoldal » Betegségek » Szembetegségek, látás » Kötőhártya betegségei »

A "fertőzéses" kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás valószínűleg a leggyakoribb szemészeti betegség. Hátterében legtöbbször baktériumok állnak, rendszerint Staphylococcus, Steptococcus és Pneumococcus.


Nyusziszemek

Már csecsemőkorban begyulladhat a kötőhártya és a szemhéj, például a szülőcsatorna fertőzöttsége miatt. Később sokszor az uszodában vagy a nyári nagy melegben találkozhatunk újra ezekkel a jelenségekkel. Egyes embereknek hajlamuk is van erre, ezért náluk a kellemetlen tünetek könnyen visszatérnek.


Szemszárazság – egyre több a beteg az állandó légkondicionálás, számítógépezés miatt

Egyre többen szenvednek szemszárazságtól olyanok is, akiknek nincs szervi problémájuk, a legveszélyeztetettebbek a számítógépes munkát végzők – mondja dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. Náluk a monitor és a légkondicionálás együttes hatása száríthatja a szemet. Olyan gyerekeknél is előfordulhat, akik túl sokat – rendszeresen, napi több órát – ülnek a számítógép vagy a tablet előtt.


Allergiás kötőhártyagyulladás

Általában kétoldali, visszatérő kötőhártyahurut, amely a szaruhártya felszínének a károsodásával járhat. Mivel a kórképet jellegzetesen allergia okozza, rendszerint tavasszal és nyáron tér vissza. A betegség gyermekekben a leggyakoribb, általában a pubertást megelőzően kezdődik és 20 éves kor előtt elmúlik.


Szemszárazság

A kötőhártya és a szaruhártya idült kétoldali szárazsága, amely a szem felszínének kiszáradásához vezet. A szemszárazság lehet valamely egyéb betegség, pl. reumatoid artritisz, szisztémás lupusz eritematózus (bőrfarkas), vagy Sjögren-szindróma tünete. Akár ezeket a betegségeket kíséri, akár önmagában jelentkezik, felnőtt nőkben fordul elő leggyakrabban.


Kankós kötőhártygyulladás

Újszülöttek a szülőcsatornán való áthaladáskor az anyától gonorrhoeás fertőzést kaphatnak. Ezért a legtöbb országban minden újszülöttnek kötelező a gonococcus fertőzést okozó baktériumok elpusztítása céljából a szemébe cseppenteni, amire gyakran ezüst-nitrát szemcseppet, polividon-jodidos, vagy antibiotikus szemkenőcsöt, pl. eritromicint használnak.


Episzkleritisz

Az episzkleritisz a szem ínhártyája, a kötőhártya alatt található réteg gyulladása.


Kötőhártya-gyulladás (konjunktivitisz)

A konjunktivitisz a kötőhártya gyulladása, melyet általában vírusfertőzés, baktérium vagy allergia okoz. Por, penész, állatszőr vagy virágpor által kiváltott reakciók vezethetnek a kötőhártya allergiás gyulladásához. Előidézésében a kötőhártya szél, por, füst és más légszennyeződés által okozott izgalma is szerepet játszhat. Egyszerű nátha, kanyaró, ívfény által okozott intenzív ibolyántúli sugárzás és hóvakság is okozhat kötőhártya-gyulladást. Néha a betegség hónapokig vagy évekig is elhúzódhat. A kötőhártya-gyulladás e formájában a szemgolyó kifelé (ektropium) vagy befelé (entropium) fordulása, a könnycsatorna rendellenességei, vegyszerérzékenység, izgató anyagokkal történő hosszantartó érintkezés, illetve bizonyos baktériumfertőzések - jellegzetesen Chlamydia - szerepelhetnek a gyulladás kiváltásában. Tünetek és kórisme Izgalom hatására a kötőhártya belövelltté válik, a szem gyakran váladékozik. Baktériumok okozta kötőhártya-gyulladásban a váladék sűrű és fehér vagy krémszerű lehet. Vírusfertőzés vagy allergia esetén a váladék általában tiszta. A szemhéj megduzzadhat és erősen viszkethet, különösen allergiás kötőhártya-gyulladás esetén. A kötőhártya-gyulladás felismerése általában könnyű, mivel leggyakrabban náthával vagy allergiával együtt jelentkezik. Néha azonban a kötőhártya-gyulladás a látás elvesztésével fenyegető, súlyos állapotokra, így súlyosabb szemgyulladásra (iritiszre), esetleg heveny zöldhályogra (glaukóma) is hasonlíthat. Az orvos általában meg tudja különböztetni ezen betegségeket. Súlyosabb szembetegségek esetén a szivárványhártyához (irisz) legközelebb lévő véredények erősen gyulladtak. Habár a kötőhártya-gyulladás okozhat égő érzést, általában kevésbé fájdalmas, mint a súlyosabb állapotok. A kötőhártya-gyulladás szinte soha nem befolyásolja a látást, hacsak a váladék átmenetileg el nem takarja a szaruhártyát. Kezelés A kötőhártya-gyulladás kezelése a kiváltó októl függ. A szemet óvatosan csapvízzel és tiszta törülközővel kell borogatni és tisztán, váladékmentesen tartani. Ha az ok bakteriális fertőzés, általában antibiotikus szemcseppet vagy kenőcsöt írnak fel. Néha az orvos a váladékból rkapálcán levő vattával mintát vesz laboratóriumi vizsgálatra, majd a kapott eredménynek megfelelően állítja be a kezelést. Kortikoszteroidokat nem adják antibiotikumokkal együtt, különösen nem olyan betegnek, akinél herpesz fertőzés gyanúja áll fenn, mert a betegség lefolyását súlyosbíthatják. Az allergiás, illetve a vírus okozta kötőhártya-gyulladásban az antibiotikumok nem használnak. Szájon át adott antihisztaminok enyhíthetik a viszketést és az irritációt, de ha nem hatnak, kortikoszteroidot tartalmazó szemcseppet lehet adni. Mivel a fertőző kötőhártya-gyulladás igen ragályos, a szem öblítése, illetve gyógyszerek adása előtt és után is kezet kell mosni. Vigyázni kell arra, hogy a fertőzött szem megérintése után ne nyúljunk a másik szembe. A szem tisztítására használt törülközőket különítsük el a többi törülközőtől. Sebészi megoldásra lehet szükség az összetapadt szemhéjak szétválasztásához, illetve az eltömődött könnycsatornák megnyitásához.


Zárványtestes konjunktivitisz

A kötőhártya-gyulladás egy formája, melyet a Chlamydia trachomatis baktérium okoz. Az újszülöttek az anyától a szülőcsatornán való áthaladáskor fertőződnek. Felnőttkorban a baktériumot tartalmazó nemi váladék okozza a fertőzést.


Szem, jóindulatú daganatok

A kötőhártyán kétféle nem rákos (jóindulatú) elváltozás keletkezhet.


hirdetés