Az árpa a szemhéj peremén lévő vagy a perem alatt lévő mirigyek közül egynek vagy többnek általában staphylococcus okozta fertőzése. Tályog alakul ki, ami kis mennyiségű gennyet ürítve hajlamos a megrepedésre.
A szemszárazság igen kellemetlen állapot, mely akkor lép fel, ha a könnyből túlságosan gyorsan elpárolog a víz, vagy ha a termelt könny mennyisége csökken.
A könnyszerveket a könnytermelő könnymirigy, a járulékos könnymirigyek és a
könnyelvezető utak alkotják. A könny termelésének védelmi és fénytörési funkciója
van az emberi szemben.
A szemhéjak a szem védelmét szolgáló anatómiai képletek. Külső felszínüket
az arc többi részéhez hasonló bőr takarja, belső felszínüket nyálkahártya, azaz
a kötőhártya béleli.
A szemhéjon nem rákos jellegű (jóindulatú, benignus), és rákos jellegű (rosszindulatú,
malignus) daganatok alakulhatnak ki. A jóindulatú daganatok egyik leggyakoribb
fajtája a xantelazma, egy sárgásfehér, lapos daganat, ami zsírszerű anyagból
áll. A xantelazmákat nem szükséges eltávolítani, hacsak kozmetikailag nem válnak
zavaróvá. Mivel a xantelazmák emelkedett koleszterinszintet jeleznek (különösen
fiatalabb emberekben), az orvosnak ellenőriznie kell a koleszterinszintet.
Bármi, ami a szemet irritálja, izgatja a szemhéjat is, és duzzanatot (ödémát)
okozhat. A leggyakoribb ok az allergia, ami ráncossá és duzzadttá teheti egyik
vagy mindkét szemhéjat.
A
szemhéj gyulladása (blefaritisz) vörösséget és megvastagodást okoz; pikkelyek
és varok, vagy felszínes fekélyek szintén gyakran alakulnak ki a szemhéjakon.
Szemhéjgyulladással jelentkező betegségek közé tartozik a szemhéjakon és a szemhéjak
peremén lévő faggyúmirigyekben kialakuló staphylococcus-fertőzés, az arc- és
fejbőrön létrejövő dermatitisz szeborroika és a rózsahimlő.
