Az árpa a szemhéj peremén lévő vagy a perem alatt lévő mirigyek közül egynek vagy többnek általában staphylococcus okozta fertőzése. Tályog alakul ki, ami kis mennyiségű gennyet ürítve hajlamos a megrepedésre.

A szemszárazság igen kellemetlen állapot, mely akkor lép fel, ha a könnyből túlságosan gyorsan elpárolog a víz, vagy ha a termelt könny mennyisége csökken.

A könnyszerveket a könnytermelő könnymirigy, a járulékos könnymirigyek és a könnyelvezető utak alkotják. A könny termelésének védelmi és fénytörési funkciója van az emberi szemben.

A szemhéjak a szem védelmét szolgáló anatómiai képletek. Külső felszínüket az arc többi részéhez hasonló bőr takarja, belső felszínüket nyálkahártya, azaz a kötőhártya béleli.

A szemhéjon nem rákos jellegű (jóindulatú, benignus), és rákos jellegű (rosszindulatú, malignus) daganatok alakulhatnak ki. A jóindulatú daganatok egyik leggyakoribb fajtája a xantelazma, egy sárgásfehér, lapos daganat, ami zsírszerű anyagból áll. A xantelazmákat nem szükséges eltávolítani, hacsak kozmetikailag nem válnak zavaróvá. Mivel a xantelazmák emelkedett koleszterinszintet jeleznek (különösen fiatalabb emberekben), az orvosnak ellenőriznie kell a koleszterinszintet.

Bármi, ami a szemet irritálja, izgatja a szemhéjat is, és duzzanatot (ödémát) okozhat. A leggyakoribb ok az allergia, ami ráncossá és duzzadttá teheti egyik vagy mindkét szemhéjat.

A szemhéj gyulladása (blefaritisz) vörösséget és megvastagodást okoz; pikkelyek és varok, vagy felszínes fekélyek szintén gyakran alakulnak ki a szemhéjakon. Szemhéjgyulladással jelentkező betegségek közé tartozik a szemhéjakon és a szemhéjak peremén lévő faggyúmirigyekben kialakuló staphylococcus-fertőzés, az arc- és fejbőrön létrejövő dermatitisz szeborroika és a rózsahimlő.