A könnyszervek betegségei

A könnyszerveket a könnytermelő könnymirigy, a járulékos könnymirigyek és a könnyelvezető utak alkotják. A könny termelésének védelmi és fénytörési funkciója van az emberi szemben.

könny, könnymirigyek, könnymirigy gyulladás, könny, könnymirigyek | Szemünk világa   SubRosa Kiadó | Nagy, Z. Zs.
A szemgolyót állandóan nedvesen tartva és lizozim nevű, a könnymirigyben termelődő enzimje révén (amelynek antibakteriális hatása van) védi a szemet a kiszáradástól és a fertőzésektől. A megfelelő és szabályos fénytöréshez a szaruhártyát borító könnyfilmréteg egyenletessége is szükséges.
A könny nem egyszerű vizes oldat, hanem három rétegű folyadékfilm. A szaruhártya felszínén tapad egy nyákréteg, efelett egy vízréteg következik és legkívül egy finom, a szemhéjszéli faggyúmirigyek által termelt zsírréteget találunk, amelynek legfontosabb feladata a könny gyors párolgásának megakadályozása.

A könny legnagyobb részét a csontos szemüreg felső, külső részében található könnymirigy termeli. Élettani körülmények között annyi könny termelődik, amennyit a könnyelvezető utak el is tudnak vezetni, vagyis a könny nem folyik ki a szemünkből. Stressz-helyzetben vagy ha bánat ér bennünket, a könnymirigy könnytermelése reflexesen fokozódik, a levezető utak kapacitása nem tud lépést tartani a könnytermelés mértékével, ezért a könny kifolyik a szemünkből, azaz sírunk. Színészek, illetve színészi képességekkel megáldott emberek akaratlagosan is képesek a könnymirigy könnytermelését fokozni, vagyis sírást előidézni.

A könnymirigyben igen ritkán akut gyulladás alakulhat ki. Ilyenkor a könnymirigy állománya megduzzad, a csontos szemüreg síkjából kiemelkedik, a felső külső szemhéjnak sajátos S alakot vagy paragrafus alakot kölcsönözve. A felette lévő bőr kivörösödik, a beteg fájdalmat jelez, esetleg belázasodhat, a fül előtti nyirokcsomók megduzzadhatnak. A fertőzés oka általában bakteriális fertőzés, de tüdőgyulladásban, általános súlyos fertőzéssel járó állapotokban a gócok "szórhatnak", azaz másodlagos fertőzés alakulhat ki a könnymirigyben. A könnymirigygyulladás megelőzése nehéz. Kezelése antibiotikumokkal történik, beolvadás esetén a gennytartalom a külvilág felé kiürülhet, ilyenkor a beteg megkönnyebbül.

Ritkábban a könnymirigyben a gyulladás krónikus, a tünetek nem ilyen hevesek és súlyosak. Kiváltó okként immunológiai kórképek, reumás mozgásszervi megbetegedések, tuberkulózis, vérképzőrendszeri folyamatok jöhetnek szóba. Megelőzés ezeknél a másodlagos folyamatoknál nem lehetséges, az alapbetegség kezelésével a könnymirigy gyulladása is rendeződik.

Szintén ritkán daganat is kialakulhat a könnymirigyben. A könnymirigyet érintő daganatok általában jóindulatúak, szövettanilag kevert sejtes daganatok. Még ritkábban a lymphoid rendszer daganatai áttétet adhatnak a könnymirigybe. Tünetként a szemhéj enyhe csüngése, majd a szemgolyó kidülledése alakulhat ki, mivel a daganat a szemgolyót előrenyomhatja. A terápia elrendelése előtt a daganatokból próbakimetszést kell végezni, mert a szövettani vizsgálatok alapján lehet a szükséges kezelésről dönteni. Például lymphoid daganatok kapcsán legjobb eredményeket a besugárzás adja, egyéb esetekben sebészi kimetszést kell végezni. A sebészi beavatkozás eldöntése előtt mérlegelni kell, hogy a kialakuló száraz szem tünetegyüttes nem okoz-e nagyobb panaszokat a betegnek, mint az esetleges jóindulatú daganat meghagyása.

A krónikus szemszárazságról a szaruhártya betegségeiről szóló fejezetben már szóltunk.

A könnyelvezető rendszer betegségei a könny csorgását okozzák, olyan, mintha állandóan sírna a beteg.

Veleszületetten a könnyelvezető utak hiányozhatnak, vagy a könny elvezetését szabályozó billentyűk nem nyílnak ki. Utóbbi esetben a könnyutak néhány hetes korban történő átfecskendezése, azaz átöblítése megoldja a problémát. A tünetek közé tartozik a könnycsorgás, az orrgyök tájékára történő rányomáskor az alsó könnypontból váladék ürülhet, fertőződés esetén a tájék nyomásérzékeny. Megelőzés nem lehetséges, az átöblítés, amennyiben a könnyutak kifejlődtek, megoldja a panaszokat.

Az alsó könnypont kifordulása általában időskorban fordul elő. Mivel a könny nem tud elvezetődni, a könnycsorgás állandósul.

Kialakulásában a szemhéj állandó dörzsölgetése, korábbi sérülés, esetleg szemműtétek (amelynek során a szemhéjak megfeszültek) jöhetnek szóba. Szemhéjplasztikai műtét segítségével a panaszok megoldhatók.

A könnyponton át baktériumok, gombák juthatnak be a könnyelvezető rendszerbe, amely a kórokozók hatására gyulladásba kerülhet. A gyulladás ráterjedhet a környezetre is a könnytömlőtájékon, azaz az orrgyök és az alsó könnypont közötti területen vöröses, fájdalmas duzzanat keletkezhet, amely a környezetéből kiemelkedik. A könnytömlőtájék felett a bőr fényes, megfeszül. Párakötéssel siettethetjük a gennyes beolvadást, amely sokszor spontán vagy rámetszéssel kiürül. A panaszok többször ismétlődhetnek. A többszöri ismétlődés esetén a könnyutakat kontrasztanyaggal kell feltölteni, majd a röntgenvizsgálat segítségével meg kell állapítani, hogy a panaszok hátterében elzáródás vagy szűkület áll-e. Amennyiben igen, műtéttel helyre kell állítani a könnyelvezetést az orrüregbe. A műtét során az orrcsontban ablakot készítenek, az orrnyálkahártya és a könnytömlő fala között művi összeköttetést létesítenek. Sérülés utáni hegesedés az anatómiai tájékozódást nehézzé teheti.

A könnyútrendszer gyulladásainak megelőzésében a higiénés rendszabályok betartása, a könnyelvezető rendszert érintő sérülések lehetőség szerinti elkerülése szerepel. A gyulladásos tünetek kezdetén szemorvoshoz kell fordulni, aki antibiotikus kúrát rendel, illetve megállapítja az elzáródás helyét.

| könny, könnymirigyek, könnymirigy gyulladás
2007-11-14 14:48:20

Web Design & Development Prowebshop