Hirdetés

A szemhéj betegségei

A szemhéjak a szem védelmét szolgáló anatómiai képletek. Külső felszínüket az arc többi részéhez hasonló bőr takarja, belső felszínüket nyálkahártya, azaz a kötőhártya béleli.

árpa, kalazion, ektropium, entropium, ptosis |

Szemünk világa   SubRosa Kiadó | Nagy, Z.Zs.

A felső szemhéjban a szemhéj alakját és vázrendszerét biztosító rugalmas porc található, amelyen a szemhéj mozgását befolyásoló izmok tapadnak és erednek. A szemhéjak szélein foglalnak helyet a szempillák, amelyek eredeti rendeltetése szintén a védelem. A kozmetikai ipar készítményei gyakran célozzák a szempillákat és a szemhéj bőrét. A szemhéjat belülről borító nyálkahártyában, továbbá a járulékos könnymirigyek segítségével állandó nedvtermelés folyik, amely a szemgolyó felszínét vékony könnyfilmréteggel vonja be. A percenként 3-4 alkalommal kiváltódó pislogási reflex révén a könnyfilmréteg folyamatosan megújul, a pislogási inger kiváltásának legfőbb ingere a kötőhártya, illetve a szaruhártya felső hámrétegének kiszáradása.

A szemhéj mirigyeinek gyulladásai

A leggyakoribb szemhéji problémát az ún. árpaképződés okozza. A klasszikus jégárpa (chalazion) a felső szemhéjon gyakrabban fordul elő, mint az alsó szemhéjon. A panaszok hátterében a szemhéjszéli faggyúmirigyek elzáródása áll, a termelődő mirigyváladék nem tud kiürülni, pang, fölülfertőződhet, a szemhéjon duzzanatot és nyomásérzékenységet okoz. Rámetszéssel, valamint a jégárpa tokjának eltávolításával a panaszok megszüntethetők.

Kifejezettebb panaszokat okoz a hirtelen fellépő külső árpa (hordeolum externum). Oka a szemhéjszéli módosult faggyúmirigyek akut gyulladása. A gyulladt faggyúmirigy felett a bőr vörös, tapintásra nyomásérzékeny. Az akut szakasz lezajlása után az árpa beolvadást mutat, majd a szemhéjszél felé áttör.

Az ún. belső akut árpa a belső szemhéjban lévő verejtékmirigyek kivezetőcsövének elzáródása miatt alakul ki. A folyamat a külső árpáéval azonos, azonban a kiürülő genny nem a bőr felé, hanem a kötőhártya felé talál utat magának. A szemhéjszéli árpák keletkezésében a mirigykivezető járatok elzáródásának, illetve Staphylococcus baktériummal történő felülfertőződésnek van szerepe. A beolvadást párakötéssel lehet siettetni, a kiürülés rámetszéssel elősegíthető.

A szemhéj keringési zavarai

Mivel a szemhéj kötőszövete igen laza, bármiféle keringési zavar azonnali duzzanatot vált ki a szemhéj bőrében. Az ödéma olyan súlyos mértékű lehet, hogy a szemrés nyitását lehetetlenné teszi. Okozhatják a vesebetegségek, vitaminhiányos, a szervezet általános leromlásával járó állapotok, endokrin zavarok, rovarcsípések, helyi gyulladások, allergiás reakciók.

A szemet érő ütések a szemhéj dús vérellátása miatt azonnal szemhéjduzzanattal járó bevérzést okoznak. Bevérzés után a szemhéj bőre lilásan elszíneződik, a felszívódás során a szín halványul, kékessárgás árnyalatot vesz fel, majd nyomtalanul eltűnik. A szemhéjduzzanat már korábban megszűnhet. Szemhéjvérzés oka lehet a traumán kívül a vérzékenységet okozó vérképzőrendszeri betegségek kialakulása, a C- és K-vitamin-hiányos állapotok, a véralvadásgátlók túladagolása. Koponyaalapi törések jellemző tünete az ún. pápaszem alakú bevérzés.

Gyulladásos elváltozások során megkülönböztetjük a nem fertőzéses és a fertőzésen alapuló szemhéjgyulladásokat. A nem fertőzéses eredetű szemhéjgyulladások közül az allergiás reakciók a leggyakoribbak.

Ennek tünetei közé tartoznak az alábbiak: égető, viszkető érzés fellépése, amely a szemhéjak területére lokalizálódik, a szemhéj bőre megduzzad, feszessé válik, pikkelyesen hámlani kezd.

A szemhéj laza bőre igen érzékeny a kozmetikai szerekben, gyógyszerekben, ipari anyagokban található kémiai hatóanyagokra.

A megelőzésben fontos a már ismert, allergiát okozó szerek kerülése. Antihisztamin, szeroid tartalmú kenőcsökkel az allergiás panaszok általában rövid időn belül megszüntethetők.

A fertőzéses szemhéjgyulladások közül fontos tudni a szemhéji tályogról és az erysipelasról. Mindkettő fertőzési kapuját a szemhéj apró sérülései okozzák.

A szemhéji tályog során a szemhéjak nagyon megduzzadnak, nyomásérzékenyek, láz, elesettség, rossz közérzet alakul ki. A kezdeti szakban keményen beszűrődött terület a későbbiekben gennyesen beolvad, majd a tályog utat tör a külvilág felé, azaz áttöri a bőrt és kiürül. A kiürülést elősegíthetjük párakötés alkalmazásával, illetve a beolvadó tályogra rámetszéssel segíthetjük a kiürülést.

Az erysipelas kórokozói a Streptococcus nevű, egyébként a bőrben megtalálható baktériumok. Vörös, lángnyelvszerű, kemény beszűrődés alakul ki a szemhéj bőrében és a bőr alatti kötőszövetekben. Nagy mennyiségű Penicillinnel gyógyítható.

A szemhéjak hibás állása

A szemhéj befelé fordulása (entropium)

Az egyik leggyakrabban előforduló hibás szemhéjpozicíó, melynek során a szemhéjak befelé fordulnak. A pillaszőrök súrolják a szaruhártya felszínét, állandó fájdalmat, illetve hámosodási problémákat okozva. A szemhéj befelé fordulásának hátterében időskori kötőszöveti lazulással járó jelenségek, a szem körüli körkörös izomgyűrű kóros megfeszülése, hegesedési panaszok, korábbi sérülések vagy szemhéji műtétek állhatnak. Megoldása műtéti, a szemhéjszél kifordulását általában varratokkal érik el. Megelőzése általában nem lehetséges.

A szemhéj kifelé fordulása (ektropium)

Szintén igen gyakran előforduló hibás szemhéjállás, ilyenkor a szemhéjak nem befelé, hanem kifelé billennek. A beteg legfőbb panasza az állandó könnycsorgás, mivel a könny elvezetésére szolgáló könnypont is kifelé billen a szemhéjszéllel együtt, ezért a könny nem a normál anatómiai elvezető rendszeren folyik el, hanem kicsurog a szemből.

Kialakulásában időskori kötőszövetes ellazulás, a körkörös szemhéjizom gyengülése, a szemhéj beidegzését ellátó idegek bénulása, hegesedés állhatnak. Megoldása műtéti, a szemhéji képletek megrövidítésével a szemhéj feszülése újra normálissá válik, ami biztosítja a rendes szemhéjállást. Megelőzése általában nem lehetséges.

Szemhéjcsüngés (ptosis)

A felső szemhéj állandó csüngése okozza a beteg panaszát, amelynek oka a szemhéjemelő izom alulműködése. Lehet veleszületett panasz, oka a szemhéjemelő izom hiányos fejlődése. A szerzett ptosisok oka lehet: agyidegbénulás, sérülés, gyulladás, szemüregi kórképek, mérgezések, általános fertőző betegségek. Megoldása műtéti, általában a szemhéjemelő izom megrövidítését végzik, mellyel a normálhoz hasonló emelő hatás alakul ki. A veleszületett ptosis megoldása sürgős, mert ha a csecsemő nem tudja nyitni a szemét, tompalátás alakulhat ki. Megelőzése általában nem lehetséges.

A szemhéj daganatai

Jóindulatú és gyakori daganat az ún. xanthelasma, a szemhéj bőrének éles határú, laposan kiemelkedő sárgás elszíneződése, amelyet a zsírok helyi felszaporodása és a szemhéj bőrében történő lerakódása okoz. A betegség általában csak kozmetikai probléma, sebészi eltávolítása jól megoldható. Amennyiben nem történik sebészi beavatkozás, az elváltozás nagy területet foglalhat el.

A szemhéjon gyakran alakulnak kí festékes elváltozások, amelyek legnagyobbrészt ártalmatlan anyajegyek, beavatkozást nem igényelnek. Gyors növekedés esetén rosszindulatú melanoma malignum gyanúja merül fel, megoldása sebészi eltávolítás.

A másik gyakran előforduló, lassan növekvő daganatféleség a bazálsejtes rák, amely a felszínből kiemelkedő, felhányt szélű, tömött tapintatú, ijesztő szemhéji daganat. Közepe gyakran kifekélyesedik, pörkökkel fedett. Lassan növekszik, áttétet nem ad, azonban a környező anatómiai képleteket nem respektálja, ezért elhanyagolatlan esetekben betörhet a csontos szemüreg területére is, sőt az agyalapra is. Ennek kivédése érdekében lehetőleg a kezdeti stádiumban a sebészi eltávolítása javasolt.

árpa, kalazion, ektropium, entropium, ptosis

2007-11-14 14:59:23

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop