Amit a kancsalságról tudni kell

Az újszülött gyermek a néphittel ellentétben nem lát élesen, sőt szemünk optikailag fordított állású képet készít a környezetünkről. Kancsalságnak a szemek hibás állását nevezzük, elnevezése a strabismos görög szóból származik, jelentése ferde nézés. A két szem "nem tud ugyanoda nézni".

kancsalság, tompalátás, térbeli látás, fénytörési rendellenesség, strabizmus | InforMed Hírek16   InforMed | Nagy, Z.Zs.
Azonban az emberi agy néhány hét, hónap alatt megtanulja megfordítani ezt a képet, így a környezetből álló tárgyak leképezése egyenes állású lesz. 
Ismeretes, hogy szemünk csak a fény felvevésére, elsődleges összerendezésére, idegi impulzusokká való lekódolására és ezen impulzusok továbbküldésére alkalmas. A továbbküldött képi információ a nyakszirti lebenyekben kódolódik vissza és alakul valódi képi információvá.  
Ahhoz, hogy agyunkkal "megtanuljunk" látni, a születéstől fogva folyamatosan szükséges, hogy a képi információk eljussanak a nyakszirti lebenyekbe.
Ha valamilyen szemészeti ok, például kancsalság, a két szem közötti nagy eltérésű korrigálatlan fénytörési hiba, veleszületett szürkehályog, koraszülött retinopathia stb. miatt a képi információk nem jutnak el az agy megfelelő lebenyéhez, nem alakulnak ki azok az asszociációs mezők, amelyek a kétszemes együttlátáshoz, illetve a térbeli látáshoz szükségesek, vagyis az érintett szem tompalátó lesz.
A térbeli látáson azt értjük, hogy két szemmel könnyen meg tudjuk ítélni az előttünk haladó autó távolságát, sebességét meg tudjuk becsülni, azaz nagy sebesség mellett is biztonságosan közlekedhetünk.
A veleszületett fénytörési különbségek (a pluszos fénytörési hibák elsősorban) az agyban különböző nagyságú és élességű képet hoznak létre. 
Gondoljunk csak arra, ha egy fényképezőgépnél a távolságot jól, vagy rosszul állítottuk be. A rosszul fókuszált kép életlen, finom részleteket a képen nem lehet felismerni. A nagyítás a jól fókuszált, éles képtől eltérő lehet. Az újszülöttek agya a gyengébb minőségű képhez úgy alkalmazkodik, hogy a gyengébb szemet néhány fokkal arrébb vezérli, azaz a keletkező képminősége még gyengébb lesz. 
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyengébben látó szemet az agy kikapcsolta a látási funkcióból. A külső szemlélő vagy a vizsgáló azt veszi észre, hogy a gyermek egyik szemével kacsalít. Ha a kancsalságot okozó fénytörési hibát nem oldják meg, ez a szem végérvényesen tompalátó lesz. 
A tompalátás azt jelenti, hogy a szem anatómiailag tökéletesen ép, de a megfelelő szemüveg megadása mellett sem lesz képes a látásélességet vizsgáló számtáblát a gyermek végigolvasni.
A szem helyzetéért 6 szemizom felelős. Megfelelő beidegzés esetén ezek működése egyensúlyban van, előre tekintéskor a szemek azonos helyzetűnek látszanak, oldal ránézéskor a szemgolyók együtt mozognak. 
Kancsalság esetén a szemizmok működése közötti finom egyensúly megbomlik, a felsőbb szemmozgatásért felelős agyidegmagvaktól egyes izmok erősebb ingerületet kapnak, míg az ezzel ellentétes működést kifejtő izom kevésbé ingerlődik. A megbomlott egyensúly végeredménye a szem hibás állása, azaz a kancsalság.
A kancsalság nem elsősorban kozmetikai probléma, azaz a szülőket nem az kell, hogy zavarja, hogy gyermeküknek "nem úgy áll a szeme, mint a többinek", hanem az, hogy a kancsalító szemmel, ha nem időben történik a szemészeti kezelés, a gyermek egész életében alul fog teljesíteni, vagy a pályaválasztás idején az egyén sok, kétszemes látást igénylő foglalkozásra alkalmatlan lesz.
Nem beszélve az autóvezetéshez szükséges kétszemes együttlátás fontosságáról. Ezért a kancsalságot, vagy a két szem között fennálló 3,0 dioptriát meghaladó fénytörési különbséget idejében észre kell venni és kezelését haladéktalanul meg kell kezdeni. 
A kancsalságnak több fajtája van, egyes formákban csak egy szem kancsalít, általában befelé, más kórformákban mindkét szem kancsalíthat felváltva. Ilyenkor a gyermek váltogatja a szemét, azonban a tárgyakat csak egyik szemével fixálja.
A kancsalság kezelése többféle lehet. Történhet konzervatíve, amikor a gyermek csak szemüveget kap. A gyengébben látó szem a jó szem takarásával megtanítható látni, majd a fénytörési hiba korrigálásával a két szemes együttlátás is kialakul. 
A másik eljárás szerint a kancsalságot gyermekkorban (és akár felnőttkorban is) meg lehet operálni. A műtét lényege, hogy a túlműködő izmot gyengíteni kell, az alulműködő szemizmot erősíteni. 
A kancsal műtétekről tudni kell, hogy céljuk nem a látás javítása, hanem a szem helyes állásának biztosítása, a műtéttől várható eredmény inkább kozmetikai, mint funkcionális (azaz a látás javulása). A látásélesség javulásához további kemény munkára és a tompalátó szem tanítására vagy "edzésére" van szükség. 
A tompalátás kezelésének általában 6-7 éves korig van eredménye, ugyanis, ha a jó szemet teljesen leragasztjuk, azaz a látásfunkcióból mesterségesen kikapcsoljuk, a "rossz szem" megtanítható látni. 
Úgy is fogalmazhatunk: a gyengébb szem rákényszeríthető, hogy azzal nézzen a gyermek. A takarást éveken át kitartóan kell végezni, nem elég csak a szemüveg leragasztása, mert a gyermek akaratlanul is kikukucskál a jó szemével, ilyenkor a "rossz szemet" azonnal kikapcsolja a látásból, vagyis a takarás nem ér semmit.
A szülőknek a kezelés hosszú távú sikerében kulcsszerepük van. Csak a kitartó, következetes, éveken át tartó szemész-szülő-gyermek együttműködés hozhat eredményt.
A tompalátás kezelése azért nehéz, mert bizonyos esetekben a szemtengelyek normális állásához képest csak néhány fokos az eltérés, amely nem okoz látható kancsalságot, tompalátást azonban igen. 
A tompalátás mértékében természetesen nagy egyéni különbségek vannak. Vannak enyhe és vannak igen súlyos esetek, amelyek a korrektül végzett takarással sem javíthatók.
A kancsalság örökletes lehet. Megelőzni nem lehet, de nyilvánvaló kancsalság esetén azonnal, egyébként pár hónapos, majd kétéves kor körül javasolt szemészeti vizsgálatot végezni. 
A tompalátás megállapításához a gyermek együttműködésére is szükség van, ezért diagnosztizálása csak 3 éves kor után lehetséges.
Felnőttkorban sérülések, agyi történések (agyvelőgyulladás, agyvérzés, agydaganat, mérgezés, érelmeszesedés), agyidegbénulások révén történhet zavar a szemizmok koordinált együttműködésében.
A felnőttkorban fellépő kancsalság sohasem okoz tompalátást, hiszen az agy korábban már "megtanult látni". Azonban a szemizmok eltérő beidegzése miatt az egyik szem elmaradhat a tekintésben, ilyenkor zavaró kettős képek alakulhatnak ki. 
Megelőzése általában nem lehetséges. Kezelésében a kiváltó okot kell kezelni. Bizonyos esetekben izomműtét végezhető, az esetek egy része spontán gyógyul.


| kancsalság, tompalátás, térbeli látás, fénytörési rendellenesség, strabizmus
2019-10-09 19:35:14

Web Design & Development Prowebshop