A szaruhártya fénytörését megváltoztató sebészi beavatkozások története

A szem fénytörési hibáinak sebészi kezelése az emberiség régi óhaja. A szemüveggel történő korrigálása XIII. évszázad (1286) óta lehetséges.

szaruhártya, fénytörés, műtét | Szemünk világa   SubRosa Kiadó | Nagy, Z. Zs.
Ekkor alkották meg tehetséges pisai és muranői üvegfúvó mesterek az első bikonvex lencsét, amely az öregszeműség (45 éves kor után az emberek többsége csak szemüveggel tudja olvasni az újságot) korrigálására volt alkalmas. A céhszabályok szerint titkukat szigorúan őrizték, ezért a szemüveg csak lassan kezdett terjedni Európában.

Magas ára miatt a szemüveg a gazdagság, a tanultság jelképévé vált. Több mint két évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a rövidlátással kapcsolatos fénytörési hibák szemüveggel történő korrigálása is lehetségessé váljon.

Természetesen az optikai és fénytörési törvényszerűségek ismeretének hiányában csak a legalapvetőbb fénytörési hibákat tudták megközelítő pontossággal korrigálni. Az asztigmatizmus optikai kezelése emiatt csak az újkor hajnalának elején vált valóra.

A sebészi korrekció kezdetét a XIX. század végére datálhatjuk. Európában Lans német szemorvos (1898), Amerikában Bates (1894) tett közel egy időben kísérletet az asztigmatizmus, illetve a keratoconus (a szaruhártya elvékonyodásával járó, az idő múlásával előrehaladó, általában örökletes betegség) sebészi kezelésére.

A mikrosebészeti eszközök hiánya miatt és a szaruhártya alapvető biomechanikai tulajdonságainak ismerete nélkül a fénytörési eredmények nem voltak előre tervezhetőek, nagy szórást mutattak, sok esetben a páciens látásélessége tovább romlott.

A sebészi beavatkozást több évtizedre elfelejtve, a XX. század első felében Sato elevenítette fel a szaruhártya-bemetszés eljárását. Az ún. keratotomiát myopiás és keratoconusos fénytörési hibák kezelésére alkalmazta.

Mivel a század elején még nem volt ismert a szaruhártya legbelső sejtsorának, az ún. endothel sejteknek a szaruhártya átlátszóságában játszott elengedhetetlen szerepe (állandóan kifelé préseli a vizet), a bemetszéseket a szaruhártya mindkét oldala felől, kívülről és belülről is végezte. Ennek következtében operált betegei szaruhártyáinak nagy része az elkövetkező 20 évben elveszítette átlátszóságát, ezért teljes vastagságú szaruhártya-átültetésre szorultak.

Modern korunkban a szemüveg viselése mindenki számára elérhetővé vált, a szemüveg nem jelképe többé a kiváltságos életformának, a tanultságnak.

A szemüveg kiváltásában a kontaktlencse ígéretes próbálkozás volt, optikailag jó eredményeket biztosít, azonban gondozása számos kellemetlenséggel jár; 12 órát meghaladó viselése esetén a szaruhártya oxigéntartalma csökken, hámsérülés, fertőzésveszély, széli érújdonképződés (erek jelennek meg a szaruhártya területében olyan részeken, ahol az már kórosnak számít, veszélyeztetve az átlátszóságot) veszélye igen magas.

Nem véletlen tehát, hogy a hatvanas évek eleje óta a fénytörési hibák megoldásában ismét a sebészi módszerek irányába terelődött a hangsúly.

| szaruhártya, fénytörés, műtét
2007-11-14 14:53:24
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop