Hirdetés

A bélrendszer és működése - III.

A bélrendszer és működése című cikk folytatása.

|


Vékonybél

A vékonybél az emésztőrendszer legaktívabb területe. A gyomorhoz kapcsolódik még a körülbelül 25-30 cm hosszú patkóbél. A bázikus környezetet itt a hasnyálmirigyből származó 1-2 liternyi bikarbonát tartalmú nedv biztosítja, ezért a baktériumoknak semmi esélyük sincs, a tápanyagok zavartalanul felszívódhatnak.

A hasnyálmirigy enzimjei, a máj által termelt epesav és az emésztést segítő enzimek a bél felszínén lehetővé teszik, hogy a hosszú szénhidrátláncok, a fehérjék és a zsírok kisebb részekre darabolódjanak.

A bél nyálkahártyájának sejtjei a szervezet számára értékes tápanyagokat eljuttatják a sejtekhez, a vérbe és a nyirokba. A bélfal izmai összekeverik a táplálékot és az emésztőnedveket, majd a vastagbél felé továbbítják. Ezeket a mozgásokat szándékosan nem tudjuk befolyásolni, de néha érezzük, ahogy a beleink mozognak, és az izmok összehúzódnak.

A patkóbél folytatása az éhbél és a csípőbél. Az előbbi bontja le a zsírokat, míg utóbbi csak akkor vesz részt az emésztésben, ha az előző vékonybélrész ezt a funkciót már nem észleli. A nyálkahártya újrahasznosítja például az epesavat, és B12-vitamint vesz fel.

A vastagbél

Ezen a 1,5 m hosszúságú szakaszon halad át a táplálék utoljára. Jóllehet a vékonybélhez képest ez a rész inkább rövid, itt tölti a táplálék a legtöbb időt: több mint 60 órát. A vastagbélben válik ki a folyadék és az ásványi sók, valamint minden, amit még hasznosít a szervezet. Ebben baktériumok billiói működnek közre, amelyek működésének feltétele az enyhén savas környezet.

Körülbelül 600 törzs közös élőhelye a vastagbél. Kiválasztják a ballaszt- és egyéb anyagokat, amelyeket a szervezet nem tud átalakítani, például a cellulózt. Emellett felszívódásra alkalmas vitaminokat és más molekulákat állítanak elő.

Ezen a szakaszon termelődnek a gázok is, melyeknek a vastagbél ismét csak egy részét képes felszívni. Tápláléktól függetlenül naponta átlagosan fél liter gáz képződik, ami főleg szagtalan hidrogénből áll. A kellemetlen szagú bélgáz metánt, kénhidrogént és egyéb kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, ezek a szénhidrátok és a fehérjék lebomlásakor jönnek létre. A bélrendszer a végbélnyílás záróizmánál végződik: itt távozik a megemésztetlen táplálék a külvilágba.

A rendszeresen jelentkező inger hatására ajánlatos azonnal vécére menni, mert ha az ürítések között hosszabb idő telik el, az alhasban kellemetlen érzés keletkezik, jeléül annak, hogy a széklet felhalmozódott a végbélben, és a bél többi része vette át a szerepét. Ilyenkor a gyomor is lassabban engedi át a táplálékot, és ez krónikus székrekedéshez vezethet.

2018-02-28 17:39:19

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop