Vastagbélbetegség gyanúja akkor vetődik fel az orvosban, ha a hozzá forduló beteg hasmenésről, székrekedésről, esetleg a kettő változásáról számol be, ha a székleten vért vagy nyákot lát, hasi fájdalmat panaszol, a has puffadását észleli.

A kórtörténet átgondolásakor ki kell zárni az esetleges fertőzéses eredetű hasmenéseket, melyek általában hevenyen zajlanak, lázzal járnak A panaszok jellege alapján el kell különíteni a funkcionális és az organikus hasmenést is.

A krónikus, visszatérő hasmenés oka - a gyakoriság sorrendjében - az irritabilis bélbetegség, a gyulladásos vastagbélbetegségek, a parazitás bélfertőzések, felszívódási zavarok, valamint gyógyszer szedése A nem specifikus gyulladásos bélbetegségek két formája a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség.

Colitis ulcerosa

A colitis ulcerosa a végbelet csaknem mindig érintő, a vastagbél-nyálkahártyát megbetegítő, véres hasmenéssel járó betegség Az egész vastagbelet egyidejűleg is érintheti, a gyulladás súlyos állapotot okozhat: magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést, vérszegénységet.

A gyulladás a bélfal nem minden rétegét érinti, de hosszú ideig fennálló gyulladás következményeként a bél merev csővé válik és megrövidül Fontos a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) elvégzése, szövettani mintavétel a diagnózis tisztázására, a bél áttekintése, a gyulladás stádiumának megállapítása.

Crohn-betegség

A Crohn-betegség a colitis ulcerosától megkülönböztethető az elhelyezkedés alapján: nem diffúz, hanem szegmentális gyulladás, tehát ép és beteg bélszakaszok váltakoznak.

Nagyon ritkán helyezkedik el a végbélben a gyulladás (az esetek körülbelül 30 százalékában), Crohn-betegség esetén a bélfal teljes vastagságára kiterjed, ezért nagyon gyakori a bél perforációja (kilyukadása), gyulladásos tályogok, fekélyes és sipolyképződés, főként a végbélnyílás körül vagy a hasfalon.

Gyakran lokalizálódik a betegség a legalsó vékonybélkacsra (a vékony- és vastagbél találkozása), ott, ahol a féregnyúlvány foglal helyet A tünetek hasonlítanak "vakbélgyulladásra", gyakran történik operáció és így derül fény a Crohn-betegségre.

Összefoglalva: a Crohn-betegség általában lassan kialakuló, de tartós panaszokat okozó krónikus betegség.

Ritka a teljes tünet- és panaszmentes időszak A Crohn-betegség diagnózisának felállítása lappangó tünetek esetén igen nehéz, néha évekig elhúzódhat a helyes diagnózis.

Kezelési lehetőségek

Mindkét betegség gasztroenterológiai gondozást és kezelést, rendszeres kontrollt igényel.

Mindkét betegség rendszeres gyógyszeres kezelése alapvető, az aktív stádiumban lévő súlyos állapotú beteg infúziós és helyi (bélbe juttatott) kezelést is kaphat.

A belgyógyász törekvése az, hogy minden esetben az esetleges csonkoló, bélrövidítő műtétet elkerülje Elkerülhetetlen azonban, ha súlyos bélelzáródást okozó szűkület alakul ki, vagy bélperforáció lép fel. Crohn-betegség esetén a beteg bélszakasz műtéti eltávolítása nem okoz végleges gyógyulást, mert a betegség az ép bélszakaszon is kiújul.

A speciális gyógyszeres kezelésen kívül fontos szerepe van a megfelelő táplálkozásnak (tápláló fehérje- és energiadús étrend: az alultápláltság hátrányos hatású) és a pszichoterápiának (feszültség, depresszió oldása).

A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség előfordulási aránya ugrásszerűen megnőtt az elmúlt évtizedekben.

A gasztroenterológus javaslatával a betegek gondozása háziorvosi gyakorlatban történik.