A refluxbetegség a leggyakoribb gyomor-bél rendszeri kórképek egyike. Egészséges emberben a nyelés során a falatot a nyelőcső mozgásai továbbítják a gyomor felé, a nyelőcső alsó záróizma megnyílik, majd az étel a gyomorba kerül, a záróizom záródik. Ha a záróizom nem működik jól, a gyomorszáj tartósan nyitott állapotban marad, így a gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik vissza. Ez a jelenség a reflux, azaz a visszafolyás. 

A gyomornyálkahártya sejtjei nagy mennyiségben termelnek gyomorsavat az emésztéshez, azonban a nyelőcső nincs felkészülve a sav károsító hatásainak kivédésére, úgy, mint a gyomor. 

Ha a sav tartósan a nyelőcsőbe kerül, a nyálkahártyát károsítja -marja, ami előbb-utóbb panaszokat, tüneteket hozhat létre, következményes nyálkahártya-gyulladáshoz vezethet, annak esetleges szövődményeivel. 

A betegek többségének tünetei kezdetben enyhék, illetve csak esetenként jelentkeznek, ezért a panaszaik megszüntetése érdekében vagy nem tesznek semmit, vagy önkezeléssel (savlekötők, szódabikarbóna szedése, étrendi változtatás) próbálnak javulást elérni, de panaszaikkal az orvost általában nem keresik fel. Így betegségük hosszú éveken át rejtve maradhat. 

A következő – kisebb – csoportot azok a betegek alkotják, akik súlyosabb vagy gyakoribb panaszaik miatt felkeresik az orvost, így betegségük még a korábbi, szövődménymentes időszakban kerülhet felismerésre. 

Végül azokat a betegeket találjuk, akiknél a jelentkezésükkor a refluxbetegség már szövődményekkel társult, így kezelésük és gondozásuk is sokkal nagyobb kihívást jelent. A refluxbetegség gyakran atípusos tünetek képében jelentkezik, ami a pontos diagnózis felállításában nehézségeket okozhat.

A leggyakoribb panasz a gyomorégés, amely tulajdonképpen a nyelőcső alsó szakaszából kiinduló égő érzés vagy fájdalom: ezt a betegek legtöbbször a mellkasban, a szegycsont mögött, a gyomorszájnál érzik. Kisugározhat a hát, a nyak és az áll irányába, ritkán a fülekbe vagy a karokba.

A panaszok étkezések után, főleg jéghideg vagy forró ételek és italok, kávé, alkohol fogyasztásakor, éjjel, laposan fekvő helyzetben, illetve alkalomszerűen hasüregi nyomás fokozódásakor (erőlködés, köhögés, tüsszentés) jelentkeznek elsősorban.

A betegek közül sokan számolnak be kis mennyiségű savanyú vagy keserű gyomortartalom garatba, szájüregbe visszaáramlásáról, amely szintén étkezések után, hasüregi nyomást fokozó testhelyzetekben, illetve éjszaka jelentkezik.

A nyelési nehezítettség is viszonylag gyakori tünet, amely hátterében gyakrabban állhat valamely szervi ok, pl. nyelőcsőszűkület, daganatok.

A betegek gyakran említenek egyéb gyomor-bél rendszeri eredetű panaszokat: puffadás, hányinger, hányás, étvágytalanság. A fájdalmas nyelés ritka panasz, mely akár súlyos szövődményeket jelezhet, valamint jellemző lehet a tabletták, kapszulák okozta nyelőcsőgyulladásra. A panaszok között találkozhatunk még a „water brash” jelenséggel, amely a nyelőcsőbe jutott gyomorsav által reflexesen kiváltott, hirtelen nagy mennyiségű nyálelválasztást jelenti.

Sok beteg nem is gondol rá, hogy panaszait a visszaáramló sav okozhatja, mivel a tünetek nem jellegzetesek, és más betegségre is utalhatnak. Ilyen panaszok például

• a hosszú időn át fennálló reggeli és éjszakai köhögés 

• égő érzés a garatban 

• gombócérzés a torokban 

• tartós rekedtség és torokfájás 

• szívbetegséget utánzó mellkasi fájdalom.  

Előfordul, hogy a krónikus csuklás és a fogzománc-károsodás létrejöttében is szerepe lehet a refluxbetegségnek.

A refluxbetegség diagnózisa sokszor már a jellegzetes panaszok és az orvosi vizsgálat alapján felállítható, azonban a kivizsgálás ezekben az esetekben is indokolt, mivel a gyomor-bél rendszer más betegségei is okozhatnak hasonló tüneteket.

 Az eszközös vizsgálatok közül kiemelt jelentősége van a gyomortükrözésnek, amely során a refluxbetegek egy részében semmilyen kóros elváltozás nem látható, azonban az esetek másik felében vöröses színű, gyulladt nyálkahártya, illetve súlyosabb esetben a sav okozta nyelőcsőnyálkahártya-felmaródások, -fekélyek látszanak. Ez utóbbi a reflux okozta nyelőcsőgyulladás.

A hosszú időn keresztül nem kezelt refluxbetegség különböző szövődmények kialakulásához vezethet. Ilyen kellemetlen következmény

• a nyelési zavar 

• nyelőcsőszűkület 

• nyelőcsőfekély. 

• Ha a sav a légutakba kerül, akkor olyan légzőszervi megbetegedések alakulhatnak ki, mint például légcsőhurut, hörghurut, asztma vagy tüdőgyulladás is. 

• A refluxbetegség sokéves-évtizedes fennállása esetén a nyelőcsőrák kialakulásának veszélyével is számolni kell. 

A szövődmények veszélye miatt ajánlott a refluxbetegség gyanúja esetén minél előbb orvoshoz fordulni!

A refluxbetegség kiújulásra hajlamos, idült betegség, ezért kezelésében a fokozatosság és folyamatosság elve az irányadó. A kezelés célja többirányú: egyrészt a panaszok megszüntetése, a nyelőcsőgyulladás gyógyítása, másrészt a kiújulás és szövődmények kialakulásának megelőzése.

A kezelési lehetőségek között belgyógyászati terápia, illetve sebészeti módszerek szerepelnek. 

A belgyógyászati kezelés alapvető célja a panaszok enyhítése, illetve megszüntetése, a szövődmények megelőzése, a már kialakult elváltozások kezelése és a kiújulás fellépésének megakadályozása, alappillérei az életmódbeli változtatások, a diéta és szükség esetén a párhuzamosan alkalmazott gyógyszeres terápia. 

A lépcsőzetes kezelési elveknek megfelelően minden esetben életmódbeli változtatásokkal kell a gyógyítást elkezdeni. Tapasztalatok szerint a kezdeti szakaszban jelentős javulás érhető el az életmódbeli és gyógyszerszedési szokások megváltoztatásával.

• a koffeint, alkoholt, kólát, citrusféléket, fűszeres ételeket kerülni kell 

• növényi fehérjében gazdag, zsírszegény ételek fogyasztása javasolt 

• naponta többszöri, kis étkezésekre kell törekedni 

• az ételt mindig nagyon alaposan meg kell rágni 

• a túl forró és jeges ételeket-italokat mellőzni kell 

• lefekvés előtt kb. 2-3 órával már nem javasolt az étkezés, ivás 

A savlekötők a refluxbetegség tüneti kezelésében, kiegészítő szerként használatos készítmények, amelyek ugyan gyomorsav-közömbösítő hatásúak, azonban a gyomornyálkahártya savelválasztását nem csökkentik, sőt fokozhatják is.

A modern medicina által a refluxbetegség gyógyításában használt gyógyszerek gátolják a gyomornyálkahártya-sejtek savtermelését, ami által csökken a gyomorsav nyelőcső-károsító hatása, így megelőzhetők a későbbi szövődmények. Ezeket a szereket orvos javaslatára a megadott időtartamig érdemes alkalmazni.

A rendszertelenül szedett vagy alkalmanként bekapkodott gyógyszerektől nem lehet a reflux valódi és tartós javulását várni.

Műtéti beavatkozás mérlegelése akkor indokolt, ha a megfelelő gyógyszeres kezelés ellenére sem szűnnek meg a panaszok, vagy szövődmények alakulnak ki.