A nyelőcső gyulladásos elváltozásai

A nyelőcső külső vagy belső - hő, vegyi, mechanikus vagy baktériumok által előidézett - irritáció hatására akut (heveny) vagy krónikus (idült) gyulladásos reakcióval válaszol, attól függően, milyen a károsító hatás természete, erőssége és a nyelőcsövet alkotó szövetek reakciójának a minősége.

oesophagitis, nyelőcsőgyulladás | Az emésztőrendszer és betegségei   SubRosa Kiadó | Várkonyi, T.
Heveny (akut) nyelőcsőgyulladás

Tünetek

A néha rövid idő alatt, máskor pedig lassan kifejlődő elváltozásokkal párhuzamosan állnak fenn a nyelőcsőgyulladást kísérő tünetek: a nyelés akadályozottsága, fájdalmassága, a lenyelt étel regurgitációja, vagyis a gyomorból a nyelőcsőbe történő visszajutása. Enyhébb formái általában tünetmentesen zajlanak le, míg súlyos esetben többnyire különböző fokú nyelési nehezítettség alakul ki, fájdalom kíséretében. Néha a fájdalom a nyeléstől függetlenül is jelentkezhet, és ha a betegség folyamata a nyelőcső falában mélyre terjed, sokszor elég jelentékeny mellkasi és háti fájdalom kíséri. Láz nem jellemző, csak a gennyes folyamatok esetén, ilyenkor nem ritka a hidegrázás sem.

A nyelőcsőgyulladás e formáival szemben nagyobb gyakorisága miatt sokkal fontosabb az oesophagitis corrosiva, amely maró folyadékok bevételének a következménye.

A nyelőcsőben az elváltozások legfőképpen a szűkületek helyén, a nyelőcső felső bemeneténél, a középső részen, a hörgők oszlásánál és a nyelőcső-gyomor átmenet izomgyűrűjénél, a cardiánál a legsúlyosabbak. A mérgező hatás kifejlődése nagymértékben függ attól, hogy milyen töménységű a károsító anyag.

Általában a nagy koncentrációjú oldatok bejutása esetén kedvezőbb a helyzet, mert a maró anyag bevétele után a garat és a nyelőcső izomzata nyomban összehúzódik. Ez a görcs mintegy megvédeni igyekszik az alsóbb nyelőcsőrészeket a maró hatástól.

A nyelés az első perctől kezdődően lehetetlen, a szájban és a nyelőcső mentén igen heves fájdalom jelentkezik, amelynek kíséretében émelygés, hányási inger támad, az émelygés kapcsán bőségesen ürül nyál, amely szövetfoszlányokat is tartalmazhat, mert a méreg lemarja a nyálkahártyát.

Ez az állapot hosszabb ideig, akár napokig is eltarthat. Ha a nyálkahártya az érintett részeken csak duzzadt, ödémás lesz, akkor ebben a stádiumban a nyelés fájdalmassága néhány nap alatt számottevően csökken, és a folyamat még hegesedés nélkül meggyógyul. Súlyosabb esetben azonban elhalások, fekélyek alakulnak ki, mélyre hatoló gennyes gyulladással. Ez azután a nyelőcső kilyukadásához vezet, és az általános mérgezési tünetek között a beteg napokon belül meghal.

Ha ez nem következik be, akkor a súlyos tünetek kb. tíz nap múlva elmúlnak, és 6-8 hét múlva megindul a nyelőcsőben a gyógyulási folyamat hegszövet kialakulásával, amely a nyelőcső jelentős szűkületét eredményezi. Ilyenkor természetesen a beteg heveny panaszai is jelentősen enyhülnek, sőt meg is szűnhetnek, és viszonylagos panaszmentesség lehet, egészen a szűkületek kialakulásáig.

A nyelőcső heges szűkülete híg kontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat segítségével jól kimutatható. A tükrözéses nyelőcsővizsgálatnak csak a 6-8. hét után van helyzetfelmérő jelentősége.

Kezelés

A heveny nyelőcsőgyulladás kezelése egyszerű, ha nem méreg által előidézett formáról van szó, s ekkor a kilátások is jók.

Enyhébb esetben néhány napon keresztül folyékony étrend, súlyosabb esetben a szájon át történő táplálás egyhetes szüneteltetése szükséges, természetesen a folyadékbevitel vénán keresztüli pótlásával. Nyálkahártya-bevonó szer adása az esetek egy részében szükségtelen, de szóba jöhet görcsoldók alkalmazása.

Maró mérgezés után ne kísérletezzünk gyomormosással, mivel annak csak megfelelő szakember jelenlétében és csak közvetlenül a mérgezés után azonnal van értelme, mivel a károsodás rögtön kialakul.

Később a gyomormosás egyértelműen céltalan, és csak fokozza a szövődmények kialakulásának esélyét. Ha mégis a korai beavatkozás mellett döntenénk, ehhez megfelelő oldatot válasszunk: lúgmérgezés esetén híg ecetes vagy bórsavas, savmérgezéskor szódabikarbónás oldatot itassunk, de ha a méreg ismeretlen, legjobb tejet adni. A beteg feltétlenül intézetbe szállítandó, ahol komplex kezelésben részesül.

Idült (krónikus) nyelőcsőgyulladás

A heveny (akut) nyelőcsőgyulladás az esetek egy részében idültté válhat, s különösen maró mérgezések esetén a beteg későbbi sorsát a méreg hatásától függő hegesedésre való hajlam határozza meg. Például a lúgmérgezés az esetek 30%-óban halálos. Az életben maradottak felénél súlyos szűkület alakul ki, s egyharmaduk a szűkület későbbi következményeinek lesz áldozatává. A szűkületek lassú kifejlődése miatt a klinikai tünetek megjelenésekor már jelentős morfológiai (alaki) elváltozásokkal kell számolnunk, elsősorban a nyelőcső természetes szűkületeinél.

Tünetek

Kezdetben csak a szilárd ételre jelentkező nyelési zavart észleljük, később már a pépes ételek és a folyadék is nehezen megy le. A nyelést kísérő görcsök pedig még rontják a tüneteket, nagymértékű, néha nehezen behatárolható hullámzást okozva a panaszok erősségében. A gyakori tápanyag-visszafolyás (regurgitáció) és a nyelési zavar miatt a betegek nem táplálkoznak kielégítően, ezért fokozatosan lefogynak. Sokszor folyadékot is nehezen fogyasztanak, így kiszáradás is előfordul.

Diagnózis

A betegség felfedezése a mérgezésre utaló adatok alapján rendszerint könnyű. Röntgenvizsgálattal a szűkület helye pontosan behatárolható, de a nyelőcsőrák kialakulásának lehetősége miatt, ha arra gyanú van, a nyelőcsőtükrözés mindig elvégzendő. Lehetőleg gyakorlott endoszkópos végezze a vizsgálatot, szükség esetén szövettani mintavétel (biopszia) alkalmazásával.

A maró mérgek által okozott nyelőcsőkárosodások közel harmadában várható szűkületek kialakulása. Ezek tágítása különböző méretűre felfújható és a szűkület helyére levezetett ballonnal vagy szondával megkísérelhető, de ha a próbálkozás sikertelen, műtéti megoldás jön szóba.

| oesophagitis, nyelőcsőgyulladás
2007-11-20 12:13:38
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop