A fekélybetegség keletkezése

A Helicobacter pylori (H. pylori) baktérium kóroki szerepének felismerése megváltoztatta a klasszikus fekélybetegség kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogást.

fekély, gyomor, fertőzés, Helicobacter pylori | InforMed Hírek14   InforMed | Németh, A.

A század első részében a betegséget a stressz és étkezési tényezők következményének tartották, így a kezelés ágynyugalomból és kímélő étrendből állt.

Ezt követte a gyomorsav kóroki szerepének felismerése, a gyógyítás középpontjába ekkor a savkötők és a savtermelést gátló vegyületek kerültek. Az egyre hatásosabb gyógyszerek kifejlesztése azonban nem oldotta meg a betegség kiújulásának problémáját.

Annak a megállapítása, hogy a fekély keletkezése és a H. pylori fertőzés összefügg egymással, a betegség végleges gyógyulását jelentheti a baktérium gyógyszeres elpusztítása által.

Bár a kórokozó már a század elején ismertté vált, „újrafelfedezése” csak 1983-ban történt, amikor két ausztrál kutató - Marshall és Warren - spirális alakú baktériumok jelenlétét észlelte gyomorhurutos betegek gyomornyálkahártyáján.

A későbbiekben végzett vizsgálatok igazolták, hogy a baktérium egy önálló faj, amely ettől kezdve a Helicobacter pylori nevet kapta.

Maga a kórokozó ívben enyhén meghajlított, vagy spirálisan csavarodott, mozgékony, 2-3 µm hosszú, 0,5-1 µm átmérőjű, 1-7 fejvégű ostorral rendelkezik. Számos vegyületet termel, közöttük az ureázt is, mely alkalmassá teszi a gyomor korábban sterilnek vélt nyálkarétegén belüli szaporodásra.

Emberről emberre terjed

A H. pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-bél rendszeri kórokozó, az emberiség 50%-ában jelen van. Jelenleg úgy tudjuk, hogy a baktérium csak emberről emberre terjed a fertőző székleten keresztül. A fertőződés leggyakrabban gyermekkorban következik be. Ezután a kórokozó évekig, évtizedekig jelen van a gyomorban.

A H. pylori fertőzés esélyét jelenlegi ismereteink szerint a szociális körülmények - a lakások zsúfoltsága, a folyóvíz-ellátás hiánya, a gyermekkori közös ágyhasználat, a szennyvíz elvezetésének módja - határozzák meg. Következésképpen a fejlődő országokban a lakosság 80-90%-a H. pylori fertőzötté válik már a felnőttkor kezdetére.

A fejlett országokban, az idősebb korosztályokban nagyobb arányban lehet kimutatni a kórokozót, melynek oka a múltbeli rosszabb szociális körülményekben keresendő. Magyarországon a felnőtt népesség 40%-a fertőzött, az életkor előrehaladtával hazánkban is gyakoribb az előfordulás.

Rendszeres kiújulási hajlam

Fontos tény, hogy a H. pylori a gyomor- és nyombélfekély 4 típusa közül (klasszikus peptikus fekélybetegség, nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek okozta fekély, stressz fekély, gastrin hormont termelő daganat okozta fekély) elsősorban a klasszikus fekély kialakulásában játszik jelentős szerepet.

A betegség a gyomornyálkahártya krónikus gyulladásával társuló folyamat, melyet rendszeres kiújulási hajlam jellemez. Mind a gyulladásos folyamatok, mind a kiújulási hajlam vonatkozásában a H. pylori fertőzésnek tulajdonítanak szerepet. A baktérium döntő jelentőségét a klasszikus fekélybetegség kialakulásában további tények támasztják alá.

A nyombélfekélyes betegek 95%-ában, a gyomorfekélyesek 70-90%-ában lehet kimutatni a kórokozót, a H. pylori kiirtása pedig lényegesen csökkenti - gyakorlatilag kivédi - a fekélybetegség kiújulását.

A baktérium betegségokozó szerepét támogató adatok mellett feltétlenül magyarázatra szorul az, hogy a H. pylori fertőzötteknek miért csak 10-15%-ában alakul ki fekélybetegség életük során, több mint 80%-ukban ugyanakkor soha.

A baktérium alapvető társ-kóroki tényezőnek, de nem egyedüli kórokozónak tekinthető. H. pylori pozitivitás esetén fekély tehát elsősorban akkor keletkezik, ha egyéb kóroki tényező - így környezeti, életmódi hatások, valamint a fertőzött egyén gyengült védekezőképessége - is jelen van, továbbá a többfajta ismert H. pylori törzsből a fertőzést egy virulens, azaz megbetegítésre különösen képes típus okozza.

E különböző feltételek együttes jelenléte pedig ritkább, mint a H. pylori fertőzés, ezért nem alakul ki minden, baktériumot hordozó egyénben a fekély.

A kórokozó kimutatása

A kórokozó kimutatásának többféle módszere van. Az invazív eljárásokkal gyomortükrözés során vett szövettani mintákból mutatják ki a baktériumot mikroszkópos vagy tenyésztéses módszerrel, illetve más módon, az általa termelt ureáz enzim működésének észlelésével.

A nem invazív módszerekkel a szervezetben termelődő H. pylori ellenanyagokat, vagy bizonyos, a baktérium működése során képződött gázokat mutatnak ki a leheletből.

A kezelés lehetőségei

A kórokozót egyetlen gyógyszerrel kiirtani nem lehet. Többfajta vegyület kombinációja azonban az esetek 85-100%-ában hatásos. A gyógyszeres terápia általában kétfajta antibiotikumból és egy savtermelést gátló szerből áll.

A H. pylori kiirtása indokolt minden bizonyítottan H. pylori pozitív fekélybetegnél a betegség végleges meggyógyítása céljából.

Korunk gyomor-bél rendszeri felfedezései közül a H. pylori fertőzés jelentőségének felismerése az egyik legfontosabb, hiszen egy Magyarországon is nagyon gyakori betegség végleges leküzdésének lehetősége került elérhető közelségbe.

| fekély, gyomor, fertőzés, Helicobacter pylori
2017-04-10 21:51:32
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop