A székrekedés diétája

Az iparilag fejlett országok lakosságának egyik leggyakoribb „civilizációs betegsége” a székrekedés. A finomított élelmiszerekből álló, rostszegény táplálkozás, mozgásszegénnyé vált, motorizált életvitelünk velejárója a székrekedés.

| Betegségek diétái 1998 ;   SubRosa Kiadó | Papp, Z.
Egyes vélemények szerint a székrekedés a vastagbél alkalmazkodása a rosthiányos táplálkozáshoz. Következménye lehet a divertikulózis, a vastagbél nyálkahártyájának kiboltosulása, és szerepe vau a vastagbéldaganatok egyre gyakoribb ki-fejlődésében is.

A székrekedésnek az esetek nagy részében a bélmozgások renyhesége. kisebb részben a belek. görcsös összehúzódása az oka.

Renyhe bélműködés esetén a bélhuzam stimulálására törekszünk. Fontos, hogy annyi salakanyag képződjék, amennyi elegendő ingert jelent a székletürítéshez.

Az étkezési búzakorpa, zabkorpa korpás pogácsa, korpás lisztből készült kenyerek diétás rostjai, jó vízkötőképességükkel is megakadályozzák a salakanyag besűrűsödését.

A teljes kiőrlésű gabona eredetű élelmiszerek mellett a nyers saláták, a paradicsomsaláta, a savanyúkáposztából készült nyers saláta, a kelkáposzta, kelvirág. a répafelék, a gyümölcsök közül az aprómagvas ribizli, málna, eper, a szilva, az alma és körte párolva adhatók.

A székrekedés mindkét hajtájában jó hatású lehet, ha reggel felkeléskor éhgyomorra egy pohár aludttejet, joghurtot, kefirt, alma- vagy a szilvakompótot vagy 10-15 db előző este vízben áztatott aszalt szilvát adunk.

Fontos a belek rendszeres kiürítésére való nevelés. A székrekedésben szenvedő ember minden reggel felkelés után, azonos időben tegyen kísérletet a székelésre.

|
2005-03-12 11:47:47

Web Design & Development Prowebshop