A leggyakrabban a nyelőcső falában elhelyezkedő simaizmokból kiinduló daganatok fordulnak elő. Panaszt általában ritkán és csak akkor okoznak, ha olyan nagyra nőnek, hogy nyelési zavarral, vagy nyomásos tünetekkel járnak. Sokkal gyakrabban találkozunk a nyelőcső hámjából kiinduló daganattal, a nyelőcsőrákkal. Ez a leggyakoribb rosszindulatú folyamatok közé tartozik, általában a férfiak betegsége, oka ismeretlen.

Vannak hajlamosító tényezők, amelyek szerepet játszhatnak kialakulásában, így az alkoholfogyasztás, környezeti rákkeltő anyagok, hiánybetegségek, vashiány, kémiai nyelőcső-károsodások, refluxbetegség stb. A folyamat az egész nyelőcsőfalat beszűri, és rövid időn belül szűkületet okoz. Ritkábban gyorsan növekedő, puha, kifekélyesedésre hajlamos daganatszövet jön létre. Mindkét forma gyorsan okozza a nyelőcső belső terének elzáródását, és igen hamar ad áttétet a környező vagy a nyirokutakon keresztül egyéb, távolabbi szervekbe. A véráram útján való terjedése ritkább, a hasi szervek közül a májba jut leginkább áttét.

A megbetegedés klinikai képének legjellemzőbb tünete a nyelési zavar és az aránylag rövid idő alatt bekövetkező jelentős súlyveszteség. A nyelés akadályozottsága korán, többnyire lassan fejlődik ki, eleinte csak a szilárd ételek akadnak el, de utóbb a pépes és végül a híg ételek, a folyadék sem jutnak le a gyomorba. A szűkületnek lassú, néha heteken át való kifejlődésével szemben olykor aránylag rövid idő alatt, hirtelen fejlődik ki a teljes elzáródás, különösen ha a szűkületben egy keményebb falat akad meg. A kialakuló szűkület feltétlen velejárói is észlelhetők, mint a gyomortartalom visszafolyása, főleg ha a szűkület a nyelőcső felső részén foglal helyet, és főként éjszaka, mint ahogyan azt a diverticulumoknál említettük, s a következményes tüdőszövődmények sem hiányoznak.

A nyelőcső alsó részén levő daganatoknál a táplálék előbb a szűkület fölötti, rendszerint tágult nyelőcsőrészben helyezkedik el, majd pedig hányás útján ürül ki, miután itt már elférni nem tud.A hányadék emésztetlen pangó ételrészeket, vércsíkokat, néha vért tartalmaz. A betegek nem tudnak rendesen táplálkozni, lefogynak. A megbetegedést igen gyakran köhögés kíséri: ez úgy jön létre, hogy a visszafolyás vagy a hányás alkalmával ételrészletek jutnak a légutakba, máskor az okozza a köhögést, hogy egyes daganatrészletek a szomszédos légutakba vagy a tüdőbe, esetleg a mellhártyára terjednek.

A nyelés akadályozottságát alig szokta fájdalom kísérni, de ettől függetlenül lehetnek jelentős fájdalmak a szegycsontnak megfelelően, ha a daganatáttétek valamely idegre gyakorolnak nyomást. A fájdalom megtévesztő módon néha koszorúérgörcsre emlékeztet.

E súlyos megbetegedés különböző szövődményeket idézhet elő: ha a daganat környezetébe, a mellkasba áttör, súlyos gennyedéssel, tályogképződéssel járó gyulladást okoz. Más esetekben jelentős vérzéssel jár. Ez utóbbi lehetőségek, a szűkület miatti hiányos táplálkozás, a gyors leromlás érthetővé teszi, hogy a nyelőcsőrákban szenvedő beteg aránylag rövid idő alatt betegségének áldozatává válik.

A nyelőcsőrák diagnózisának ezért különösen a korai stádiumban igen nagy a jelentősége. Különösen fontos szűrővizsgálat a széklet vértartalmának vizsgálata. A székletben konzekvensen, kémiai próbával kimutatható rejtett vérzés nyelési zavarral rosszindulatú nyelőcsőfolyamat mellett szól. Az ekkor végzett röntgenvizsgálattal már korán kimutatható a fal merevsége, a nyelőcső belsejébe domborodó daganat, az esetleges szűkület a nyelőcső tágulatával.

Kezelés

A nyelőcsőrák megoldása csak műtéti lehet. Ennek során a szűkült részt eltávolítjuk. Sajnos gyakran kényszerülünk ún. palliatív megoldásra (azaz a műtétileg már nem gyógyítható betegség esetén alkalmazott áthidaló megoldásra), amikor a folyamat már elhagyta a nyelőcsövet. Ilyenkor arra törekszünk, hogy a táplálás lehetővé váljon. Ilyen megoldás lehet a nyelőcsőbe műanyag cső behelyezése, vagy a hasfalon keresztül a gyomorba vezetett műanyag tubus.