Brit tudósok szerint egy népességben a „jó gének” terjedése nem vezet oda, hogy mindenki egyformán „jól nézzen ki”.
A politikatudomány művelői sokáig azt hitték, politikai irányultságunk a neveltetésünktől illetve a társaságunktól, környezetünktől függ. Mostanában azonban egyre inkább hangot kap az a nézet, hogy politikai azonosulásunkat az öröklődés is befolyásolja.
A gyermek nem csak a haja vagy a szeme színét, álla formáját örökli a szüleitől, hanem sajnos egyes betegségeket is. Sok krónikus betegség is jelen van egy-egy családban, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a gyereknél jelentkezni is fog.
Most, a 21. század harmadik évtizedének küszöbén érdemes összefoglalni, milyen genetikai vizsgálatok állnak rendelkezésünkre.
Először azonosítottak extrém hideget észlelő receptorfehérjét. A fehérje abban segít a szervezetnek, hogy reagáljon a szélsőséges hidegre.
Spanyol és kínai kutatók állítólag emberi pluripotens őssejtekből makákó embriókba ültettek át, jelentette az El Pais. A spanyol kutató, Juan Carlos Izpisúa Belmonte teamje a világon elsőként egy kínai laborban egy ember-majom hibridet állított elő, erősítette meg egy munkatársa a napilapnak.
A Science Advances című tudományos lapban megjelent genetikai kutatás a jénai Max Planck Intézet és az Askelón-i Leon Levy feltáró misszió szakembereinek közös munkájával, úgy tűnik, megoldotta ezt a kérdést.
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott az obi ugorokkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek. A közlemény a Scientific Reports tudományos lapban jelent meg.
Köztudott, hogy tulajdonságaink DNS-ünkben kódoltak. Kevésbé ismert viszont, hogy a környezeti hatások, elfogyasztott gyógyszerek nyomot hagynak DNS-ünkben, ezáltal átörökítjük ezt leszármazottjainkba.
A Földközi-tenger medencéjéből, a mai Görögország és Törökország vidékéről 6 ezer éve érkeztek meg a Stonehenge építőinek ősei Nagy-Britanniába - ezt állapította meg egy DNS-vizsgálatokkal alátámasztott tanulmány.