Andi, a génmanipulált majom

majom, genetika, génmanipuláció | Népszabadság   Népszabadság
Amerikai kutatók egy csoportja létrehozta a világ első genetikailag módosított főemlősét. Ettől az eredménytől azt várják, hogy egyrészt lehetővé válik az orvosi kutatásokban használható majommodellek kifejlesztése, másrészt pedig soha nem látott közelségbe kerül az emberi génmanipuláció tudománya. A tudományos siker ugyanakkor heves vitákat vált ki világszerte.

A génmanipulált szervezetek (GMO) létrehozása ma már nem újdonság. Az orvosi kutatásokban főként egereket és patkányokat használnak arra, hogy különböző humán betegségek gyógyítására szolgáló készítményeket állatmodelleken teszteljenek. A tudósok Alzheimer-kórban, mellrákban, öröklődő vakságban és más betegségben szenvedő állatokat szeretnének kialakítani új terápiás eljárások vagy oltóanyagok tesztelésére. A rágcsálók és az ember között azonban hatalmas biológiai űr tátong.

Tavaly októberben az oregoni Regionális Főemlőskutató Központban G. Schattan és A. Chan kutatásainak eredményeként megszületett az első genetikailag módosított főemlős, az Andi névre keresztelt rhesusmajom. Ez talán az emberhez közelebb álló állatmodell kifejlesztésének egyik első lépése.

Schattan kutatógárdája egy medúza génjének kópiáit "csomagolta" retrovírusokba. A GFP-nek nevezett génnek ugyan nincs orvosi értéke, mivel azonban az ilyen génnel rendelkező állat kék megvilágításban zöldes fényben ragyog, gyors bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy a génátviteli módszer eredményes. Ezután a kutatók a vírusokat megtermékenyítetlen majompetesejtek százaiba injektálták, ahol a vírusok a génjeiket - beleértve a GFP-t is - a sejt genetikai állományába juttatták. Ezt követően a petesejteket majomspermával termékenyítették meg, majd az így kapott embriók egy részét nőstény majmok méhébe ültették.

A módszer nem különösebben hatékony, hiszen a 227 génmódosított és megtermékenyített petesejtből mindöszsze három magzat született élve, és közülük csupán egyben voltak medúzagének.

Több tudós megkérdőjelezi, hogy a kulcsfontosságú akadályok legyőzhetőek az "oregoni módszerrel". Egyrészt a retrovírusok rendszeresen előre nem jelezhető helyekre vagy olyan helyre ültetik be génjeiket, ahol nem lesznek működőképesek. Továbbá még négy évig, Andi ivarérettségéig nem lehet biztosan tudni, hogy a medúzagén Andi spermájában is jelen van-e. Még ha jelen is van, akkor is feltehetően alvó gének lesznek a következő generációban, aminek az az oka, hogy a retrovírusokkal bejuttatott új gének az utódokban rendszerint beszüntetik tevékenységüket. Ezért nem pártolják ma a transzgenikus állatok létrehozói a retrovírusok alkalmazását. A módszer másik hiányossága, hogy számos betegség génje túl nagy ahhoz, hogy retrovírusba lehessen illeszteni.

Miközben a genetikai kutatásokban hasznosnak bizonyul az új megközelítés, sokakban félelmet ébreszt, hogy valamikor hasonló technikák alkalmazásával megtervezett tulajdonságokkal bíró humán embriók hozhatók létre. Számos klinika már most is kínál olyan tesztet, melynek segítségével a szülők például betegségek génjeitől mentes vagy kívánt tulajdonságokat hordozó embriókat választhatnak.

Andi egyébként ugyanúgy néz ki, mint bármely más kis rhesusmajom. A tesztek ugyan azt bizonyítják, hogy ezek a gének az állat egész testében jelen vannak, Andi mégsem fluoreszkál kék megvilágításban. Ez azt mutatja, hogy a majomban az idegen gének gyengén vagy egyáltalán nem működnek. Szakértők szerint ez azt jelzi, hogy a technika még nem elég finom ahhoz, hogy használható kísérleti majmokat eredményezzen.

Nagyon sok kutató kételkedik abban, hogy a módszer valaha alkalmazható lesz. Részben ezzel a véleménnyel ért egyet dr. Gócza Elen is, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont embriológiai laboratóriumának vezetője. "Retrovírus közvetítette sikeres géntranszfert eddig csak néhány esetben jelentettek. Az ilyen módszerrel létrehozott transzgenikus majom megszületéséről megjelent publikáció tudományos szempontból mindenképpen nagy jelentőségű, azonban napjainkban a legígéretesebb módszernek az embrionális eredetű őssejtvonalak felhasználása látszik. Véleményem szerint az elkövetkező években is az így létrehozott transzgenikus egereket fogják a kutatók előtérbe helyezni és modellállatként alkalmazni."

Sokan kritizálják az emberiség legközelebbi rokonainak genetikai módosítását, mondván, az ilyen kísérletekkel a tudósok elindultak az etikai lejtőn. Az állatvédők nemzetközileg egységes álláspontját dr. Juhász Tamás, a HEROSZ Állatvédő Egyesület állatorvosa foglalja össze röviden: "Az állatkísérletek számát korlátozni kell. Ahol lehetséges, a kísérleti állatok helyett sejt- vagy szövettenyészetekkel kellene a különböző gyógyszerek tesztelését elvégezni. Amikor - az emberek érdekében - elkerülhetetlenek az állatkísérletek, a lehető legkisebbre kell csökkenteni a kísérletben részt vevő állatok számát."

"Korábban az egerekkel kísérleteztek." - állítja egy kaliforniai nemzetközi állatvédő szervezet kutatási igazgatója. "Most pedig itt vannak a klónozott és génmanipulált majmok. Azt hiszem, egyértelmű, ki lesz a következő!"

| majom, genetika, génmanipuláció
2002-07-10 16:30:50


Web Design & Development Prowebshop