Működő szívizomsejteket hoztak létre bőrsejtekből

Első ízben hoztak létre működő szívizomsejteket a szívelégtelenségben szenvedő betegek saját bőrsejtjeiből izraeli tudósok.

Kutatásaikat az European Heart Journal szerdai számában ismertették az izraeli Technion Intézet munkatársai, akik reményei szerint a módszer tíz-tizenöt éven belül az orvosi gyakorlatban is alkalmazható lesz.

A szívelégtelenség olyan állapot, amelynél csökken a szívizom összehúzó ereje, és ezzel a teljesítménye is. Oka sokféle lehet, a leggyakoribbak között a koszorúerek szűkülete és a magasvérnyomás-betegség szerepel, de kiválthatja a szívbillentyűk hibás működése, egyes anyagcsere-betegségek, mérgezés, sőt egy tisztázatlan eredetű elsődleges szívizom-elfajulás is állhat a háttérben.

Az őssejteknek két válfajuk van - embrionális, valamint bőr- vagy vérsejtekből "visszaprogramozott", úgynevezett indukált pluripotens őssejtek.

Az izraeli kutatók Lior Gepstein vezetésével bőrsejteket vettek két szívelégtelenségben szenvedő férfibetegtől: egyikük kora 51 év, a másiké 61 volt. Kontrollként egészséges fiatal önkéntesektől vett bőrsejtek szolgáltak.

A bőrsejteket átprogramozták három gén, illetve valproinsav segítségével. Mint kiderült, a módszerrel nyert indukált pluripotens őssejtek működőképes szívizomsejtekké (kardiomiocitákká) alakultak át. Az új sejteket a laboratóriumban már létező szívizomszövetekkel együtt tenyésztették, és 24-48 órán belül a két szövettípus már koordináltan húzódott össze és ernyedt el. A kutatás végső stádiumába egészséges patkányszívekbe ültették be az új szövetet, amely - mint bebizonyosodott - hamarosan összeköttetéseket teremtett a fogadószövetekkel.

A vizsgálatok során nem volt különbség a betegek és az egészséges önkéntesektől nyert szívizomsejtek hatékonysága között.

"Bebizonyítottuk, hogy lehetséges idősebb, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegek bőrsejtjeiből fiatal és egészséges szívizomsejteket előállítani. Reméljük, hogy a saját bőrsejtekből nyert kardiomiocitákat nem löki majd ki a páciensek szervezete" - emelte ki Gepstein, hozzátéve, hogy további intenzív kutatások szükségesek.

Az eljárás klinikai tesztelése tíz éven belül kezdődhet meg.

Független szakértők nagyra értékelték az izraeli kutatók eredményeit, ám óvatosságra intenek.

John Martin, a University College London professzora szerint ha a módszer működőképesnek bizonyul, 15 éven belül terjedhet el az orvosi gyakorlatban. Nicholas Mills, az Edinburghi Egyetem tanácsadója szerint is a technológiát finomítani kell, mielőtt klinikai kipróbálása megkezdődne.
| szívbetegség, szívizomsejt, bőrsejt, őssejt, genetika
2012-05-23 23:03:28

Web Design & Development Prowebshop