Ez az első eset, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát készítettek, de a kutatók szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban.

A kiméra embrót úgy állították elő, hogy emberi őssejteket sertés embrióba ültettek, melyet visszaültették a kocába, ahol négy hétig hagyták fejlődni. Az eljárás hatásfoka igen gyenge, a 2075 beültetett embrióból csak 186 érte el a 28. napot, de ennél fontosabb, hogy a kiméra embrión belül az emberi sejtek működtek.

Az eljárás gyenge hatásfokának az oka az, hogy az ember és a sertés az evolúció során igen korán elvált egymástól, ezenkívül a sertésnél a magzati növekedés sokkal gyorsabb, a vemhesség négy hónapnál rövidebb, míg az emberi terhesség nagyjából kilenc hónapig tart.

A Salk kutatói szerint a kimérák készítése addig is segíthet gyógyszerek tesztelésében, még mielőtt az emberi klinikai próbák elkezdődnének, az emberi betegségek kialakulásának és a humán embrió legkorábbi fejlődési szakaszainak tanulmányozásában, valamint a különböző fajok szervei közötti eltérések megértésében.

Az emberi szervek előállításának hosszú távon valószínűleg jobb gazdateste lesz a szarvasmarha, mert annak a vemhessége is nagyjából kilenc hónapig tart - vélték a kutatók.

A Salk tudósai tisztában vannak azzal, milyen morális kétségek merültek fel a kiméra embriók miatt, kísérleteik a legális keretek között maradnak.

"Az embrió fejlődését egy hónapra korlátozzuk, ennyi idő elég ahhoz, hogy a sejtek keveredését, differenciálódását és integrációját tanulmányozzuk. Lehetséges lenne, hogy kivárjuk, amíg ezek az állatok megszületnek, de jelenleg ezt nem engedhetjük meg. Ami tudományosan lehetséges, azt nem kell feltétlenül meg is tennünk. A társadalomnak kell eldöntenie, mi az, amit megtehetünk" – mondta a kutatás vezetője.