Az azóta lefolytatott kísérletek során a szívbe fecskendezett sejtek 90 százaléka azonban két napon belül elpusztult.
A bostoni Brigham and Women’s Hospital orvoscsoportja a sejtek túlélését biztosító gént, azt Akt1-et egy bizonyos fajta csontvelő-sejtbe helyezték olyan patkányoknál, amelyeknek a szívétől megvonták az oxigént, ez történik ugyanis az eltömődött artériák okozta szívroham esetén is.
A módosított sejtek több mint 60 százaléka 48 órán át életképes maradt, sőt, megállt a szív szöveteinek további pusztulása is.
Az eljárás hívei azt állítják, hogy az őssejtek képesek lennének a szívinfarktus után helyrehozni a sérült szívet, valamint rámutatnak, hogy pozitívak azok az eredmények, amelyeket az infarktus utáni betegek saját vérsejtjeikkel történő injektálása mutat.
Mások megkérdőjelezik, hogy az őssejtek hatásosak vagy biztonságosak lesznek emberek esetén is.
Eltérőek a különböző orvoscsoportok által alkalmazott génsebészeti technikák is, ezért a kétkedő lelkesedést ajánlják a kutatók a témával kapcsolatban. Ugyanakkor mivel évente 23 millió embert ér szívinfarktus, igen nagy az igény valamilyen hatékony beavatkozásra.