A politika a génjeinkben van?
A politikatudomány művelői sokáig azt hitték, politikai irányultságunk a neveltetésünktől illetve a társaságunktól, környezetünktől függ. Mostanában azonban egyre inkább hangot kap az a nézet, hogy politikai azonosulásunkat az öröklődés is befolyásolja.
Kép: Politics Pelham
Az elmélet a következő: a politikai nézőpont megválasztása egy sor politikai kérdés átgondolásától függ. Azt, hogy az agyunk hogyan működik, a génjeink határozzák meg, azaz bizonyos mértékig születésünktől fogva be vagyunk programozva az információ ilyen vagy olyan feldolgozására.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a gének diktálják, hogyan gondolkodunk, hiszen a környezet egyértelműen óriási szerepet játszik politikai beállítottságunkban. Azt sem jelenti, hogy létezik republikánus, demokrata, jobb vagy baloldali gén.
A genetika és a politika összefüggését vizsgáló tudósok mindössze annyit állítanak, hogy valószínűleg gének százain múlik, hogyan gondolkodunk, és milyen a világnézetünk.
– A politikai tendencia olyan, mint ha valaki balkezes vagy jobbkezes, az egyik iránt nagyobb hajlandóságot érzünk – mondja John Alford, a Rice-egyetem politológusa. – Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne váltani, de nem könnyű.
Alford 10 ezer ikerpárt vizsgálva megállapította, hogy az egypetéjű ikreknek nagyobb valószínűséggel azonosak a politikai nézeteik, mint a kétpetéjű ikrekéi.
Ez után a vizsgálat után a kutatók megnézték, van-e különbség a liberálisok és a konzervatívok agya között.
A New York-i egyetem és a UCLA kutatói 43 résztvevőt kértek meg, mérjék fel egy skálán, mennyire liberális vagy konzervatív érzelműek, majd elektródákat kötöttek a vizsgált személyekre, és megkérték őket, hogy játsszanak le egy számítógépes játékot.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a liberálisok és a konzervatívok másképpen dolgozzák fel az információt. Különbségeket találtak ugyanis az agynak azon a területén, amely az egymással ütköző információkat dolgozza fel.
A kutatók szerint a liberálisok és a konzervatívok agya között vannak alapvető különbségek, és ezeket a különbségeket a génállományuk befolyásolja.
Eddig úgy vélték, hogy a politikai irányultságot kizárólag a kultúra és a környezet határozza meg, most azonban a kutatók szerint kiderült, hogy a gének és a környezet interakciójáról van inkább szó.
Vannak természetesen az elméletnek bírálói is, az elmélet hívei viszont további kutatásokat szorgalmaznak.