Ember-majom hibridet állítottak elő kutatók

Spanyol és kínai kutatók állítólag emberi pluripotens őssejtekből makákó embriókba ültettek át, jelentette az El Pais. A spanyol kutató, Juan Carlos Izpisúa Belmonte teamje a világon elsőként egy kínai laborban egy ember-majom hibridet állított elő, erősítette meg egy munkatársa a napilapnak.

| InforMed Hírek16   InforMed | Glanz, J.

A kísérlet célja, hogy a fejlesztési lehetőségeket az ember legközelebbi rokonain kutassák, mint ahogy a japánok egereken, patkányokon, sertéseken teszik.

A team, mely a Salk Institute (La Jolla, Kalifornia) és a Murcia Catholic University (UCAM) kutatóiból áll, majom embriókat géntechnikai úton megváltoztattak, inaktíváltak olyan géneket, melyek a szervek fejlődéséhez szükségesek.

Ezután olyan emberi iPS sejteket (Induced pluripotent stem cell), melyen mindenféle szövetet képezni tudnak, injektáltak az embrióba. Az emberi sejtekkel rendelkező majom azonban nem született meg, mert a kutatók leállították a folyamatot. Az eredményeket még nem publikálták, de egy neves folyóirathoz már beadták közlésre.
Hasonló próbálkozások eddig nem jártak sikerrel.

Korábbi állatkísérletekben a kutatóknak nem sikerült hasonló eljárással sertésben kiméra szervfejlesztést előidézni.

Sikeresebb volt Hiromitsu Nakauchi, aki Japánban és egyidejűleg a Stanford Egyetemen kutat. 2019. június 4-én közölte a bioRxiv szerveren kutatási eredményeit, mely során csimpánz iPS sejtjeit adta be 5 napos makákó embriókba, és 2 nappal az injekció beadása után keresztezett kimérákat állított elő.

A közlemény nyitva hagyja azt a kérdést, hogy emberi iPS sejtekkel is elérhető-e ez az eredmény. Nakauchi is távoli célként emberi szerveket akar transzplantációs célból tenyészteni.

Technikailag a tudósok már képesek a sejteket molekuláris szinten annyira megváltoztatni, hogy az átültetés után jobban beépüljön a befogadó embrióba.
Vannak félreértések a „kevert lényeket” illetően. Amit Japánban terveznek, az egy olyan sertés, amelynek a hasnyálmirigye emberi sejtekből áll. A sertés normális disznónak látszik, a pót hasnyálmirigy sejtek az állat összes sejtjeinek kevesebb mint 1 %-át teszik ki.

Aggodalomra ad okot azonban, hogy az állatokba bevitt emberi embrionális sejtekből nem csak hasnyálmirigy, vagy szív fejlődhet ki, még ha a befogadó sejteket genetikailag előkészítették is.

Kifejlődhetnek például olyan emberi idegsejtek, melyek emberszabású majmokban a rokonság miatt jobban és összetettebb módon képesek együttműködni, mint a disznó sejtjeivel. Nagyobb a veszélye annak, hogy emberi és majom eredetű sejtekből álló agy esetén olyan szerv keletkezik, mely váratlan új tulajdonságokkal rendelkezik, mint a humán és sertés eredetű idegsejtekből álló sertés agy esetében,
aerzteblatt.de
| pluripotens őssejt, kiméra, hasnyálmirigy, embrió, iPS sejtek
2019-08-07 20:03:47
Kapcsolódó cikkek


Web Design & Development Prowebshop