Felfedezték a hosszú élet génjét egy féregben
Egyél kevesebbet, tovább élsz. Ez az állatoknál működik, de a legtöbb ember az utóbbit úgy szeretné elérni, hogy az elsőt nem teljesíti.
Elképzelhető, hogy ez egyszer majd lehetséges lesz, állítja a MIT egyik öregedéssel foglalkozó kutatója, aki felfedezte, hogy egy gén, amelyről korábban már tudták, hogy az élesztőben a hosszú életet irányítja, ugyanezt teszi egy álaltnál, a közönséges orsóféregnél, és lehet, hogy más állatoknál, beleértve az embert is.
A gén általában akkor hosszabbítja meg az életet, ha az állat nem kap enni. De a MIT biológiaprofesszora. Leonard Guarente szerint egy hatóanyaggal elképzelhető, hogy a gént be lehet kapcsolni, ami évekkel meghosszabbítja az életet még normális étrend mellett is.
"Lehet, hogy le tudjuk majd aratni a hosszabb élet gyümölcsét, anélkül, hogy szigorú diétát kellene tartanunk" - mondja Guarente, akinek a Heidi A. Tissenbaummal közösen készített jelentését a Nature e havi száma közli.
A kutatók már régóta tudják, hogy egyes állatok tovább élnek, ha drasztikusan csökkentjük a táplálékuk mennyiségét, ez egy olyan genetikai mechanizmus, amely segít túlélni a nehéz időket. A stratégiát embereken még nem bizonyították, bár egyes úttörők magukon kísérleteznek.
Az MIT biológusai rájöttek, hogy az orsóféreg 50 százalékkal tovább él, mint a szokásos két hét, ha a kutatók a sir2-nek nevezett génből külön példányt adnak neki. És ami a legjobb hír, Guarente és Tissenbaum éheztetés nélkül hosszabbították meg a férgek életét.
A hozzáadott gének annak a lehetőségét is megnövelték, hogy az újszülött férgek alvó állapotba kerülnek, amelyben akár hónapokig is elvannak táplálkozás nélkül.
A gén hasonló ahhoz, amelyet a sütőélesztő élettartamának szabályzásánál találtak. Ez a publikáció az első, amely azt mutatja, hogy az állatok körében is a sir2 szabályozza a hosszú életet.
"Ami igaz az élesztő és a férgek esetében, az nagy valószínűséggel igaz minden szervezetben, mert ezek a szervezetek annyira eltérőek" - jelentette ki Guarente, aki nemrégiben alapított egy céget Cambridge-ben, az Elixir Pharmaceuticalst, hogy ott kutassa az öregedés elleni gyógyszereket.
"Az öregedés még mindig rejtély a biológiában" - mondja Cynthia Kenyon, a University of California, San Francisco biokémikusa, öregedés-kutató, aki az MIT tanulmányát "igen érdekesnek és gondolatébresztőnek" tartja.
Kenyon szerint a sir2-génmechanizmus jó példája annak, hogy az evolúció során a fontos gének közösek sok fajnál. Ő is felfedezett az orsóféregnél egy olyan gént, amelynek mutánsa megduplázza az állat élettartamát. De a sir2 mechanizmus valószínűleg sokkal általánosabb, véli a kutató.
Azzal is egyetért, hogy egy nap majd találnak olyan gyógyszereket, amelyekkel koplalás nélkül meg lehet hosszabbítani az élettartamot.
Azért meglepő a hosszú életű férgek előállítása, mert nem tűnt valószínűnek, hogy az öregedést ugyanaz a gén szabályozza az élesztőben, ami egysejtű gomba, mint az összetettebb állatoknál.
"Amikor kivettük a gént, lerövidült a sejtek élettartama, vagy meg tudtuk azt hosszabbítani gén hozzáadásával" - mondja a korábbi élesztőkísérletekről Guarente.
A sir2 génnek azonban egy NAD-nak nevezett molekulától kellett ösztönzés ahhoz, hogy befolyásolni tudja az élettartamot. Az NAD "megérzi", mikor sok vagy kevés a táplálék, mondja az MIT kutatója.
"Az a feltételezésünk, hogy amikor kevés a táplálék, akkor tanácsos lelassítani az öregedési folyamatot, és megvárni, míg a dolgok jobbra fordulnak - mondja. - A sir2 kiválóan alkalmas erre."
Megjelent: The Boston Globe
2002-07-31 18:00:56