Az egész világon nőni fog az élettartam
Egy friss tanulmány szerint az egész világon - és nem csupán a modern orvosi technikával rendelkező jóléti államokban - valóságos élettartam-forradalom zajlik, aminek végére a bolygó összes társadalmában hatalmas változások következnek be, és ez már a mai fiatal felnőttek életének hosszát is érinti.
The New York Times Health News Service Medincorp | Knox, R. A.
A koros és egészen időskorú emberek száma robbanásszerű ütemben növekszik majd, olvasható a World Heath Organization május elején kiadott jelentésében. Ez a folyamat végül oda vezet, hogy "a társadalomban a nők aránya megnő, mivel az ő várható élettartamuk jelentősen nagyobb a férfiakénál.
Az idén született gyermekek közül sok-sok ezren meg fogják élni a 22. századot is, állítja a dokumentum.
Ami még fontosabb, a máris az emberi történelem egyik fordulópontjának tekintett 2025-re nem lesz olyan nemzete a Földnek, amelynél az élettartam 50 év alatt lenne. Amikor a baby-boom első gyermekei születtek, az emberek többségének nem volt esélye arra, hogy megérje a fél évszázadot.
A genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet az 50 éves kor alattit "korai halálozásnak" tekinti.
Az emberi élet hosszúsága gyorsan nő, és ez a megalakulásának éppen 50. évfordulóját ünneplő WHO szerint "az emberi faj egyik nagy győzelme. A globális populáció még soha nem volt ilyen egészséges, mint napjainkban."
"Sokkal több előrelépés történt ezen a téren a század második felében, mint az azt megelőző 5000 évben összesen," mondta dr. David Brandling-Bennett, a WHO keretén belül működő Pan American Health Organization igazgatóhelyettese egy interjúban.
2025-re a globális átlagos élettartam eléri a 73 évet, szemben a mai 65 évvel. Addigra az Egyesült Államokban és még 25 jóléti államban ez a szám 80 évet is meghaladja majd valamivel.
A WHO jelentése szerint ennek a jelenségnek az egyik oka az, hogy éppen amikor a mai felnőttek gyerekek voltak, akkor "sikerült megtalálni a járványos fertőző betegségek, így például a tuberkulózis vagy a légúti fertőzések hatékony gyógymódját."
A jobb általános egészség és élettartam további okai az alábbiak:
- A világ élelmiszertermelése több mint kétszerese a 40 évvel ezelőttinek.
- A jólét egyik legfőbb mérőszáma, az egy főre eső GDP a második világháború vége óta 2,5-szeresére nőtt.
- Ma 50 százalékkal több felnőtt tud írni és olvasni, mint 1970-ben.
- A világon ma született gyermekek többségét beoltják a hat leggyakoribb gyermekori fertőzés - a kanyaró, a gyermekbénulás, a tuberkulózis, a diftéria, a szamárköhögés és az újszülöttkori tetanusz - ellen.
Egyfelől ez egészségügyi szempontból példa nélküli siker, a képet azonban tovább lehet árnyalni. Például "a világra alig lehet majd ráismerni" 2025-ben, olvasható a jelentésben, mert addigra a "világon a mainál lényegesen nagyobb lesz a népsűrűség."
A Föld lakosainak száma a jelenlegi 5,8 milliárdról 8 milliárdra nő. Tavaly naponta 225000 ezerrel lettünk többen, hiszen mialatt naponta 140000 ember halt meg, 365000 csecsemő jött a világra.
Az egészségügyi kormányzatokat és az egyes országok nyugdíjrendszerét már így is túlterhelte az időskorúak növekvő aránya. A fejlődő országoknak nemsokára az idős és önellátásra képtelen idősek nagy számával kell szembenézniük - és az idősek javarésze nő lesz.
Kínának a nevezetes 2025-ös évben több - 274 millió - 60 éven felüli lakosa lesz, mint az Egyesült Államok egész mai népessége.
A hír szépségét tovább csökkenti a WHO azon jóslata, hogy a prosperáló és szegényebb országok közötti nem csekély különbség nem változik. Az elmúlt évtizedek fejlődése ellenére az idén minden öt halálesetből kettőben 50 év alatti az áldozat.
A 20 millió idő előtti haláleset fele 5 év alatti gyermek halála lesz, és ennek a 10 milliónak legalább a felét a már rendelkezésünkre álló oltóanyagokkal meg lehetne menteni.
Mindezek ellenére a WHO és a téma más szakértői egyetértenek abban, hogy a világ népességének növekedésével kapcsolatban több okunk van a derűlátásra, mint pesszimizmusra.
"Manapság egyre gyakrabban hangzik el a kérdés, hogy képesek vagyunk-e ennyi idős embert eltartani," mondta dr. Robert N. Butler az International Longevity Centerből, aki a téma május végén Párizsban rendezendő konferenciájának társszervezője.
Dr. Butler úgy véli, túlzott pesszimizmus lenne azt hinni, hogy a társadalom korosodása gazdasági stagnáláshoz, generációk közti konfliktusokhoz, vagy akár politikai "gerontokráciához" vezet.
"A várható élettartam növekedéséhez már most elkezdtünk alkalmazkodni," jelentette ki dr. Butler. "Legalább egy évszázada tisztában vagyunk a jelenséggel, és a nyugati társadalmakban már jelentős változások álltak be a nyugdíjrendszerekben, az egészségügyi és szociális ellátásban."
A WHO-jelentés valóban inkább az optimizmusra ad okot. Például egyre több jel utal arra, hogy a mostani idősek egészségesebbek és tovább önállók, mint a korábbi generációk öregjei voltak - természetesen ez is csak a legfejlettebb 26 országra vonatkozik.
"A fejlődés legfontosabb jele, hogy elmozdultunk az egészségesebb, hosszabb élet irányába," olvasható a tanulmányban. "Most kell megtanulnunk, hogy miként tudunk tisztes öregkort megélni."
A trend továbbviteléhez a jelentés szerint a mai fiataloknak és középkorúaknak "nagyobb felelősséget kellene tanúsítaniuk az egészségükért, az élet minden területén, a nap minden órájában," főként ami az étkezési, testmozgási, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokat illeti.
Már vitathatatlan, hogy a megelőzés kifizetődő, hiszen ezáltal számos betegség elkerülhető. Például egy finnországi kampány hatására, amelyet a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás ellen folytattak - éppen a szívbetegségek gyakorisága szempontjából világviszonylatban elöl álló Észak-Karélia tartományban -, a szívinfarktusok száma 65 százalékkal csökkent, miközben az elmúlt 25 évben a várható élettartam átlagosan 6 évvel lett magasabb, és 25 százalékkal csökkent azoknak a száma is, akik kardiológiai okból rokkantsági ellátásban részesültek.
Megjelent: The Boston Globe
2002-07-31 20:54:40