Előszó - Hogyan használjuk a könyvet, illetve elektronikus változatát
ELŐSZÓ
Dr. Szendei Ádám 1919. november 26-án a Tolna megyei Dúzs községben született, egyszerű sváb család hatodik gyermekeként. Apja még ebben az évben meghalt, az értelmes gyermeket tanítója a pécsi Piusba küldte gimnáziumba. Érettségi után ferences rendi kispapnak tanult Szécsényben. Ezt a világot szűknek érezte és következő évét már a budapesti Orvostudományi Egyetemen kezdi. Végzés után Issekutz professzor meghívására a Gyógyszertani Intézetben kezdi pályafutását. Sikeres belgyógyásszá Haynal és Gömöri professzorok nevelték.
1953-ban bekövetkezett súlyos autóbalesete után 1957-ben kénytelen a klinikai munkáját abbahagyni, ekkor indul újságírói, tudományos szakírói karrierje. 1960-tól tolókocsiba kényszerült, mindkét alsó végtagja megbénult.
1990-ben életműve elismeréséül Akadémiai Díjat és az orvostudományok kandidátusa címet nyerte el.
Legismertebb könyvei: Orvos a családban (Medicina, 1991) és a Gyógyszer a családban (Medicina, 1991), amelynek 4. kiadását belgyógyász szakorvos, családorvos lányával együtt készítette el.
Számos napilap, folyóirat (Népszabadság, Élet és Tudomány, Magyarország, Képes Újság, Családi Lap, Delta, Népszerű Technika) a Magyar Rádió és számos külföldi orvosi lap (Selecta, Praxis Kurier, Medical Tribune) munkatársa volt 1991-ben bekövetkezett haláláig.
Felsoroljuk az adott tünet, illetve betegség kezelésére használt gyógyszercsoportokat, azok legfontosabb jellemzőit, majd név szerint az egyes vény nélkül kapható készítményeket is, rövidített alkalmazási előiratukkal együtt. A vényre kapható gyógyszerek alkalmazási előiratát nem közöljük, szedésük az orvos előírása szerint történik. Nem kis gyógyszerkönyv vagy betegséglexikon írása volt a célunk, a vényre kapható gyógyszerek közül a leggyakrabban, krónikus betegségekben szedett legfontosabb szereket és a kapcsolódó betegségeket emeltük ki.
Segíti a tájékozódást a gyógyszerek rengetegében, hogy a fantázianevek mellett a nemzetközileg elfogadott hatóanyagot is feltüntettük Ebből pl. kiderül, hogy több tucat paracetamol, acetilszalicilsav vagy acetilcisztein stb. tartalmú gyógyszer van különféle fantázianéven, vény nélkül forgalomban. A hatóanyag ismerete az azonos alapú gyógyszerek párhuzamos szedését hivatott kiküszöbölni. Bizonyos esetekben ez az ismeret életmentő is lehet, mert a hasonló hatóanyagú, de más nevű gyógyszerek együttszedése a dózis emelésével annak mellékhatásait fokozza.A hatóanyag ismeretére a már említett kölcsönhatások miatt is szükség van, mert bizonyos szerek együtt adva egymás hatását kiolthatják vagy fokozhatják.
Külön kell megemlékezni az ún. "Formulae Normales"-ról. Ezek közül viszonylag sok kapható vény nélkül a gyógyszertárakban. Felsorolásuktól és részletes ismertetésüktől eltekintettünk, mert ha a beteg vagy hozzátartozója valamilyen panaszára kér a patikustól vény nélkül kapható gyógyszert, akkor az az érdeklődőnek készséggel ad tájékoztatást a kívánt gyógyszer hatásmódjáról. A "Formulae Normales" (FoNo) tulajdonképpen hivatalos gyógyszerkészítmények jegyzéke. Ez maga is egy vaskos kötet - nem témánk, mint ahogy a gyógynövények, gyógyvizek sem. A gyógyszertárak a ritkább fogyasztás, a gyári készítményeknél lényegesen rövidebb eltarthatóság stb. miatt ezeket a gyógyszer-összetételeket rendelés után készítik el, nem tartják készletben, ezért nagy részükre néhány órát várni kell. Legtöbbjük vényre olcsóbb, mert az elkészítés költségét a TB téríti meg. (A részletes részben azonban megemlítjüka leggyakoribb FoNo-s készítményeket is.)
Legvégül pedig hangsúlyozni kell, hogy minden betegnek - akár körzeti orvosi rendelőben, otthon vagy kórházban kezelik - nem csak a legcélszerűbb vizsgálatokhoz, a leghatásosabb gyógymódokhoz van joga, hanem mindenkor arra is, hogy betegségéről, a vizsgáló eljárások és a gyógyító beavatkozások hatékonyságáról, kockázatairól tájékoztassák is. Amikor tehát a beteg jogos érdeklődését egyes gyógyszerekkel kapcsolatban nem elégítettük ki, bátran kérdezze meg orvosától mindazt, ami egy-egy gyógyszerrel kapcsolatban érdekli, vagy aggasztja. A tájékozottság mindig segíti a gyógyulást, a kétkedés, az aggodalom mindig késlelteti azt.