Érelmeszesedés

Az érelmeszesedés (arterioszklerózis, ateroszklerózis) korunk népbetegsége, általános érbetegség. Főleg az idősebb korosztályok betegsége, de bizonyos körülmények között fiatalkorban is előfordul. Tünetei attól függenek, hogy mely érterületekre terjed ki (agy, szív, végtagok erei). Az érelmeszesedés (arterioszklerózis vagy ateroszklerózis) lényege, hogy a verőerek (artériák) falába zsírszerű anyag (koleszterin) ivódik bele.

érelmeszesedés, koleszterin, plakk, agyvérzés, stroke, infarktus | Gyógyszer a családban 2004 ;   InforMed | Szendei, K.
Az érelmeszesedés a vezető halálok a fejlett országokban és hazánkban is. Napjainkban az agyi erek és a szív koszorúsereinek elmeszesedése felelős azért, hogy az emberek nagy része nem él a biológiailag elérhető legfelsőbb korhatárig, hanem agyvérzés, agytrombózis okozta érelzáródás, infarktus következtében idő előtt hal meg

Okát és létrejöttének mechanizmusát minden részletében még ma sem ismerjük. A magas vérnyomás, a kórosan magas zsír- és koleszterinértékek, az elhízás fokozzák az érelmeszesedés veszélyét. Ezek gyakran társulnak az idősebb kori (II. típusú) diabétesszel, ezért ezt külön névvel metabolikus-X szindrómaként is emlegetik. A mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás szintén elősegíti az érelmeszesedés kialakulását vagy fokozódását. Az érbetegség általános, mind a szervezet kis ereiben mind a szívközeli főverőérben és a nagyerekben kialakulhat. Az elváltozások egészen fiatal korban kezdődnek: az 1950-es évek elején a koreai háborúban meghalt fiatal amerikai katonák érrendszerében már láthatók voltak a - tüneteket még nem okozó - arterioszklerotikus foltok.

A koleszterinnel átitatott foltok (plakkok) idővel szétesnek és a szétesett terület helyébe másodlagosan mész rakódik le. Tehát az érelmeszesedés első lépésben nem is meszesedés, hanem zsírosodás. A mészlerakódás csak másodlagos. Az érelmeszesedés következtében a verőeres rendszer legváltozatosabb területein jöhet létre érszűkület vagy érelzáródás. Ha a verőerek átmérője egy bizonyos méret alá csökken, vagy elzáródik, a nyomásviszonyoktól függően könnyebb vagysúlyosabb oxigénhiány támad. Az oxigénhiány következtében lép fel a fájdalom.

A tünetek általában fokozatosan lépnek fel, ahogy a felrakódások lassan beszűkítik az eret, kezdetben csak terhelésre jelentkeznek tünetek, angina vagy a gyalogláskor fellépő alsó végtagi fájdalom. A lábszár, a vádli oxigénhiány eredetű fájdalma miatt időnként meg kell állniuk az alsóvégtagi érszűkületben szenvedőknek, és az oxigénhiány felelős a szív koszorúsereinek elmeszesedésekor fellépő fájdalomért is.

A szívkoszorúerek, az agy és az alsó végtag artériái a leggyakrabban érintettek. Teljes elzáródáskor a vérrel ellátandó területen elhalás (infarktus) következhet be. Az érelmeszesedés miatt sérülékenyebb érfal megrepedése miatt vérrög (thrombus) képződhet, ami azonnali elzáródást okozhat. A lassan kialakuló agyi keringészavar a szellemi teljesítmény csökkenéséhez vezethet. A hasi erek szűkülete, a belek vérellátási zavara miatt hasi fájdalmat, emésztési zavart idézhet elő.

Amikor egy nagy artéria hirtelen elzáródik, súlyos tünetek léphetnek fel, az érelzáródás helyétől függően. A hirtelen agyi érelzáródás (stroke) agylágyulást és az ellentétes testfél bénulását okozhatja. Néha azonban nagy verőerek teljes elzáródása sem okoz tünetet, mert az adott szerv, pl. az agy az ellenoldali erekből is kaphat elegendő vért.

Sajnos ma még nem rendelkezünk a megelőzésre alkalmas abszolút biztos terápiával. Ésszerű életmóddal, kiadós mozgással, zsír-, szénhidrát- és koleszterinszegény étrenddel, valamint a rizikófaktorként szereplő betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás) karbantartásával, megfelelő gyógyszerelésével kell megelőznünk az érelmeszesedés kialakulását.

2005-06-04 19:40:43
| érelmeszesedés, koleszterin, plakk, agyvérzés, stroke, infarktus

Szélütés (stroke)

A szélütés (stroke) az agyszövet elhalása, mely létrejöhet az agy elégtelen vérellátása és oxigénhiány következtében, vagy az agyvérzés okozta szövetelhalás kö...


hirdetés