A baktérium okozta gyomorhurutot leggyakrabban a Helicobacter pylori (baktérium, mely a gyomrot borító nyáktermelő sejtekben szaporodik) okozza. Ezen kívül nem ismerünk olyan baktériumot, amely a normálisan savas kémhatású gyomorban képes lenne növekedni. Savat nem termelő gyomorban azonban sokféle kórokozó elszaporodhat.

A vírus- vagy gombafertőzés okozta gyomorhurut hosszantartó betegség, vagy csökkent védekező készség esetén alakulhat ki.

Maró anyagok lenyelése (mint amilyenek a tisztítószerek), vagy nagy mennyiségű besugárzás (például sugárkezelés alatt) szintén gyomorhurutot okozhat.

A heveny stressz okozta gyomorhurut leggyakoribb oka kiterjedt égés, politraumatizáció. Ilyenkor röviddel a sérülés után apró felmaródások jelennek meg a gyomorban, melyekből néhány óra alatt fekélyek alakulhatnak ki. Az intenzív osztályokon kezelt betegek 2%-ában súlyos vérzés alakul ki, ezért a gyomorsavat semlegesítő savkötőket és fekély elleni szereket adnak.

Ritkább okok : eozinofíliás gyomorhurut, sorvadásos gyomorhurut, Ménétrier-kór, plazmasejtes gyomorhurut

Az idült gyomorhurut a sok alkoholt fogyasztóknál a leggyakoribb, enyhe hányingerrel és a hasi fájdalommal jár. Másokban fekélyre utaló panaszok jelentkeznek, mint például az éhgyomri fájdalom.

A betegséget a nyálkahártya egyes gyógyszerek (aszpirin és egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek) által okozott izgalma is kiválthatja. Előidézheti még a Crohn-betegség, valamint bakteriális és vírusfertőzések is.

Az idült gyomorhurutot savkötőkkel lehet kezelni. El kell hagyni a gyomornyálkahártyát izgató gyógyszereket (például az aszpirint és az egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket),nikotint, alkoholt és ételeket.

Gyomor és nyombélfekély a gyomor-bél rendszer felső szakaszán, a gyomor illetve a nyombélben alakul ki, a gyomorban termelődött sósav és emésztőenzim (pepszin) hatására jön létre.

A fekély kialakulhat gyógyszerek hatására, ezt akut fekélynek nevezzük, amely a gyógyszerszedés abbahagyása után meggyógyul.

A krónikus fekély okai különfélék lehetnek, és a kiváltó okok egy része még ismeretlen. Hajlamosító tényező lehet a nagy mennyiségben termelődő gyomorsav, vagy a Helicobacter pylori.

A fekélybetegség szövődménye lehet a vérzés, a hegesedés okozta szűkület, vagy a gyomorfal és a nyombél falának perforációja.

A vérző gyomorfekély tünetei: a szurokfekete széklet, a vérhányás vagy a részben emésztett, kávézacc szerű hányás. A fekélyek átfúrhatják a gyomor falát, a gyomortartalom a hasüregbe kerül, ami hashártyagyulladáshoz vezet. A kialakult súlyos állapot azonnali műtétet igényel.

A beteg általában gyomorfájdalommal és hányingerrel, vagy gyomorégéssel jelentkezik az orvosnál.

Az első teendő a gyomor izgalmát kiváltó szerek elhagyása; ezek közé tartoznak a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, az alkohol és a nikotin.

Ha a kiváltó ok nem egyértelmű, gyomortükrözés válhat indokolttá, melynek során a gyomornyálkahártyából mintát is vesznek szövettani vizsgálatra(biopszia).

A baktériumok okozta gyomorhurutot kilégzési teszttel illetve biopsziával lehet diagnosztizálni.

A betegséget előidéző kórokozóval szemben ellenanyagok képződnek melyek vérvizsgálattal kimutathatók. A baktérium kimutatható kilégzési vizsgálattal vagy a tükrözés során vett mintából is.

A kímélő étrend segíthet a fekély kezelésében, a betegeknek kerülniük kell a fájdalmat és a puffadást okozó ételeket.

A nyombél- és gyomorfekély kezelésében hatékony lehet a baktérium (Helicobacter pylori) elleni antibiotikus kezelés (Clonamox, Humamoxin, Fromilid, Klacid, Klamiran, Klari Uno, Sumamed, Tetracyclin Wolff), illetve a bizmut (De-Nol).

A gyógyszeres kezelés részletesebben lásd Gyomorégés.