A szívrohamért a legtöbben a zsíros ételeket és az ülő életmódot hibáztatják. Igaz, hogy az étrend, az életmód és az örökölt gének fontos szerepet játszanak, de van néhány olyan kockázati tényező is, amely kapcsolatba hozható a szívrohammal.

A visszértrombózis leggyakrabban az alsó végtag vénás keringésének hirtelen vagy fokozatosan kialakuló zavarát okozza.

Az energiaitalok önmagukban nem veszélyesek, a koffein túladagolás azonban a fiataloknál, fiatal felnőtteknél és a szívbetegeknél életveszélyes ritmuszavart okozhat. A veszélyekre egy nemzetközi kardiológuscsoport hívta fel a figyelmet a Canadian Journal of Cardiology című kanadai szaklapban.

Sokan szednek valamilyen gyógynövény-készítményt vagy kivonatot egy sor betegségre a depressziótól a magas koleszterinszintig. Ezeket a kapszulákat vagy tinktúrákat általában veszélytelennek tekintik, és nagyrészt azok is, de bizonyos szívgyógyszerekkel együtt szedve gondot okozhatnak.

A szívet két hengerből álló szivattyúnak képzelhetjük el, melyben azonban nem dugattyúk továbbítják a folyadékot, hanem a henger falának összehúzódása és elernyedése, a henger térfogatának ritmusos megkisebbedése, majd eredeti térfogatának visszaállása.

Az ájulás (szinkópe) hirtelen fellépő, rövid idejű eszméletvesztés. Az ájulás az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásának tünete, általában a véráramlás átmeneti csökkenése okozza. A véráramlás csökkenése akkor jön létre, ha a vérnyomásesést a szervezet nem tudja elég gyorsan kompenzálni.

Reggeli fáradtság, gyenge teljesítő- és koncentrálóképesség, szédülés, ürességérzet a fejben, alvászavarok, fokozott ingerlékenység, a végtagok hűvössége. Mind-mind olyan apróbb "kellemetlenség", amely hosszú távon az életminőséget és az életkedvet csorbíthatja.

A szívinfarktus jeleit általában mindenki ismeri, más szívbetegségek tünetei azonban nem ennyire nyilvánvalók.

A harmincas éveik közepén járók magas vérnyomása és az agy későbbi károsodása összefügghet.

A visszérbetegség igen gyakori, nagyon sok ember szenved tőle. Kialakulásában a mozgás hiánya, az álló vagy folyamatos ülő munka hajlamosít rá. Mindezen felül természetesen a rostszegény táplálkozás és az elhízás, valamint a veleszületett hajlam is hozzájárulhat kialakulásához.