Szívünk napja - a szív világnapja

A Kardiológiai Világszövetség idén szeptember 29-ét nyilvánította a szív világnapjává, a hazai rendezvényeket a hónap utolsó vasárnapján, 25-én tartják. Az MTVA-Sajtóadatbank háttéranyaga:

Az először 2000-ben megrendezett napon világszerte igyekeznek fölhívni a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a megelőzés fontosságára, társadalmi jelentőségére.

Számos rendezvényen propagálják a szívet kímélő egészséges életvitelt, a több mozgást, a dohányzás elhagyását, az egészségesebb táplálkozást, mérik a vérnyomást, a koleszterinszintet.

A szív, a vérkeringés központjában elhelyezkedő, alig 300 grammos izmos pumpa szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Percenként 60-80-szor, óránként négy-ötezerszer ver, naponta 7200 liter vért mozgat meg, s hetven év alatt összehúzódásainak száma két és félmilliárd. Bármennyire erősnek tűnik azonban, a szív a genetikai és biológiai tényezők mellett a külső tényezők káros hatásának is ki van téve, amilyen a helytelen, állati zsiradékokban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás. A szívrohamok mintegy kétharmadát a magas koleszterinszint és a dohányzás okozza.

A szívbetegségek és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy 17 millió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a mortalitás 30 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya. A nők között is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált.

Jelentős változást csak a megelőzés eredményességének fokozása, az életmódváltás hozhat. Azoknál a nemdohányzóknál, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, hetente háromszor testmozgást is végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, 80 százalékkal csökken a szívroham esélye.

A kardiovaszkuláris betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más halálok együttesen. A szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál (infarktus) miatt következik be. Az elmúlt másfél évtizedben 15 ezerről 7700-ra csökkent az évi infarktus halálozás hazánkban, amiben jelentős szerepe van a magyar kardiológiai ellátás fejlődésének. Ugyanakkor egyre több nőt ér infarktus, a "gyengébbik" nem a férfiaknál 6-8 évvel később kapja meg az első szívizom infarktust, de körükben e megbetegedés miatt magasabb a halálozás, több a szövődmény.
| a szív világnapja, szívbetegség, kardiológia
2011-09-24 21:13:03

Web Design & Development Prowebshop