Hogyan működik a szív?

A szívet két hengerből álló szivattyúnak képzelhetjük el, melyben azonban nem dugattyúk továbbítják a folyadékot, hanem a henger falának összehúzódása és elernyedése, a henger térfogatának ritmusos megkisebbedése, majd eredeti térfogatának visszaállása.

| InforMed Hírek16   InforMed | Váradi, A.

A két összehúzódó "henger", a bal és a jobb kamra két különálló rendszerbe továbbítja a vért, a nagy és a kis vérkörbe. A nagy vérkör a verőereken (artériák) keresztül a bal kamrából érkező, oxigénnel telített vérrel látja el szervezetünk egészét, majd az "elhasznált" vér, amelyet a visszerek (vénák) gyűjtenek össze, a jobb szívfélbe ömlik. Innen a jobb kamra a tüdőverőéren át a kis vérkörbe, a tüdőkeringésbe továbbítja a vért, ahol az a belélegzett levegővel érintkezve felfrissül, oxigenizálódik.

A tüdővénákon keresztül a bal szívfélbe ömlő vért ismét a bal kamra löki ki a főverőéren (aorta) át a nagy vérkör verőeres hálózatába.

A kamrákba a vér nem közvetlenül, hanem egy-egy vékony izomfallal burkolt üregen át ömlik be. Ez utóbbiak, a szívpitvarok (jobb, illetve bal) nem a vér továbbításában játszanak döntő szerepet, hanem a normális szívritmus fenntartásában, illetve a kamratelítődés teljessé tételében.

Mi biztosítja a keringés egyirányúságát a szívben, vagyis azt, hogy a kamra összehúzódásakor a vér ne áramoljék visszafelé, a pitvarba? Amikor egy szivattyút megterveznek, a munkahenger előtt és mögött szelepeket helyeznek el, amelyek csak az egyik (a kívánt) irányba átjárhatók, a másik irányban, visszafelé, zárnak.

A szívben nagyon hasonló, szelepműködésű anatómiai képletek, a szívbillentyűk állják útját a vér visszaáramlásának. Ilyen billentyű helyezkedik el a bal pitvar és a bal kamra (kéthegyű billentyű), valamint a jobb pitvar és a jobb kamra (háromhegyű billentyű) között.

A nagyerekbe kilökött vér visszaáramlását a kamrába hasonlóképpen egy-egy, félhold alakú vitorlákból álló billentyűrendszer gátolja meg. A szívüregek állandóan ismétlődő összehúzódása (percenként 60-100) a fogantatástól számított negyedik héttől a halálig tart. Pontosabban: ha a kamrák összehúzódása végleg abbamarad és a vérkeringés leáll, akkor következik be a halál.

Ezt a ritmusos, állandó működést a szív saját ingerkeltő rendszere, a jobb pitvarban elhelyezkedő különleges sejtcsoport (szinuszcsomó "a szív szíve"), illetve az ingerületet vezető kötegek biztosítják.

A szívkamrák egy-egy összehúzódás során mintegy 70 ml, vagyis egy dl-nél valamivel kevesebb vért továbbítanak a nagyerekbe. A vérnek ezt a kilökését lökéshullám (pulzus) formájában tapinthatjuk a csukló- vagy a halántéktáji verőerem ily módon az összehúzódás percenkénti gyakorisága megszámolható. Az élet során - optimista módon 80 évet számolva - egy-egy kamra tehát összesen 70 ml x 70 (percenként) x 60 (perc) x 24 (óra) x 365 (nap) x 80 (év) - vagyis 200 000 m~, tehát 200 000 tonna vért továbbít, ami egy kb. ökölnyi szivattyútól igen tekintélyes teljesítmény.

A kamrák összehúzódása, illetve a szívbillentyűk záródása hanggal jár. A szívdobogás jól hallható a mellkasfalon, akár orvosi hallgatóval, akár ha a fülünket tapasztjuk oda. Ily módon is meghatározható a szívműködés gyakorisága (egy összehúzódás és elernyedés, vagyis egy szívciklus két hangot hoz létre). Ha a normális véráramlást a szívizom működésének meggyengülése, esetleg fokozódása, illetve valamely billentyű szűkülete vagy elégtelen záródása módosítja, a hangjelenségek kórossá válniuk, és ebből az orvos diagnosztikus következtetéseket vonhat le.

A gépek üzemanyagot igényelnek működésükhöz - ez alól a szabály alól a szív sem kivétel. Az állandóan működő szívizom a kilökött vér egy részét "saját célú felhasználásra" kapja vissza, mégpedig a szívet koszorú szerűen körülölelő érrendszeren, a koszorúereken keresztül. Ezek az erek a szívet magát ellátó verőerek, ilyen módon tehát a szív éppúgy részesül a nagy vérköri keringésből, mint bármely más szerv.

A koszorúerek a főverőér kezdeti szakaszából nyílnak, és a szív felszínén lefutva, hajszálerekbe torkollva biztosítják a szívizom folyamatos "táplálását", nagyon hasonlatosan a többi szerv vérellátásához. A koszorúerek szűkülete esetén a szívizom egyes területei nem kapnak elegendő vért, eleinte csupán fokozott fizikai igénybevételkor, később már nyugalomban is. A legsúlyosabb vérellátási zavar következményi a beteg ér által ellátott szívizomterület elhalása (szívinfarktus).

| szívműködés, szív felépítése, koszorúerek
2019-10-15 18:43:55

Web Design & Development Prowebshop