Néhány szívbetegnél hatásos az új lézeres kezelés

DAYTON, USA - Az elviselhetetlen mellkasi fájdalmak mellett Robert Seavert gyakran verte ki a veríték, és a légzéssel is nehézségei voltak. Bármit is csinált ilyenkor, abba kellett hagynia, le kellett ülnie, és a nitroglicerin-kapszuláiból egyet bevéve megvárnia, amíg az anginás roham elmúlik.

szívbetegségek, szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés, Seaver, lézeres kezelés, lézer, laser | The New York Times Health News Service   Medincorp | Lamb, K.

"Rettenetesek voltak a rohamok" - emlékszik vissza. "Ehhez nem lehet hozzászokni."

Egy-egy rohamhoz néha elég volt az is, ha a hálószobából bement a nappaliba. "Semmit nem emelhettem" - mondja Robert. Nem sétálhatott még a háztömb körül sem. "Semennyit. Még a sarokig sem mehettem el." Ha vásárolni akart, csak a legközelebbi kis boltba tudott eljutni.

Az orvosai sem biztatták. Hatvanéves korára Seaver már három nyílt szívműtéten volt túl, egy további billentyűoperációja is volt, katéterrel tisztították az artériáit és a kipróbálta az összes gyógyszert az angina tüneteinek enyhítésére. A koszorúerei nem bírtak volna el még egy műtétet.

"Ő az a fajta beteg, akinek csak azt tudjuk mondani: Sajnáljuk, hogy fájdalmai vannak, de ennél többet már nem tehetünk" - jellemezte a helyzetet dr. Mohey Saleh.

Ám mégis van valami, ami reményt adhat. Dr. Saleh egy olyan lézeres eljárással dolgozik, amelynek során apró lyukakat vágnak a szívizomba. Ez az apró sérülés arra ösztönzi a szervezetet, hogy a lyuk helyén új ereket képezzen a szív felé, aminek köszönhetően az anginához vezető oxigénhiány enyhülhet.

Seaver volt az első daytoni, akit TMR-rel, vagyis transzmiokardiális revaszkularizációval kezeltek. Négy hónappal a kezelés után - ennyi kell az új erek kifejlődéséhez - azt mondja: "Még mindig élek". De ami ennél is több, most már füvet is nyír otthon.

"Természetesen egy kis traktoros fűnyíróval" - teszi hozzá, de azelőtt még felszállni sem bírt volna a gépre.

Az Egyesült Államok harminc kórházában végeznek TMR-kezeléseket, amit csak tavaly augusztusban engedélyezett az FDA (Food and Drug Administration - az amerikai kormány élelmiszer- és gyógyszeripari hivatala). Évente mintegy 80 ezer amerikainál diagnosztizálnak olyan súlyos szívkoszorúér-megbetegedést, amit bypass-szal, angioplasztikával már nem lehet kezelni; ezek többsége infarktussal végződik. A TMR segítségével betegek ezreinek életminősége javulhat jelentős mértékben.

Ez azonban nem helyettesíti a hagyományos kezelést, húzta alá dr. Saleh. Ha egy betegnek elzáródnak az artériái, a sebészek továbbra is a ballon angioplasztikát vagy a stentet fogják elsőként alkalmazni, vagy más erekkel próbálják meg helyettesíteni az elzáródott eret. De amint azt Seaver példája is mutatja, ezeket a műtéteket sem lehet a végtelenségig folytatni.

"Egyszerűen fogalmazva, az artériái már teljesen szétrongyolódtak, és nincs hely, ahol a bypass-t megcsinálhatnánk" - mondta dr. Saleh.

Egyes esetekben a gyógyszeres kezelés is elég az angina megelőzésére. A nitroglicerin és más gyógyszerek kitágítják a megmaradt apró ereket, amelyeken így több vér jut a szívhez. A béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók lassítják a szívműködést, hogy ezzel csökkenjen a szerv vér- és oxigénigénye.

A TMR tehát csak utolsó megoldás lehet. A beavatkozáshoz nem kell leállítani a szívet, és a lézert is egy tíz centis bemetszésen keresztül vezetik be, tehát a csontokban sem kell kárt tenni hozzá. Egy komoly veszély azonban fennáll: ha a számítógép-vezérlésű lézer nincs tökéletes szinkronban a szívverés ritmusával, akár végzetes ritmushibák is felléphetnek.

"A szövődmények aránya magas, ha nem stabil betegeken végezzük a kezelést" - mondta dr. Saleh. A klinikai tesztek során az instabil betegeknél 20 százalékos volt a halálozási arány, míg a többieknél csak 3 százalék. A szakember például soha nem kezelne TMR-rel infarktusból felépülőben lévő beteget.

A stabil betegeknél azonban jól használható az eljárás. A felmérések szerint a betegek 70 százalékánál jelentős javulást idézett elő a kezelés; 80 százalékkal kevesebb kórházi ápolásra volt szükség.

A sebészek rendszerint 30-40 apró lyukat vágnak a szív falába a széndioxid lézerrel, de Seavernek például csak 28-at csináltak. A vágásokat akkorra időzítik, amikor a szív megtelik vérrel, ami így megvédi a többi szövetet a lézertől.

A szívhez vezető új csatornák nyitásának ötlete egyes alacsonyabb rendű állatok megfigyeléséből származik, amelyek szíve nem artériákon, hanem ilyen csatornákon keresztül jut vérhez. De dr. Saleh szerint nem a lézerrel nyitott lyukakon áramlik több vér a szívhez, hanem az apró sérülések helyén a gyógyulási folyamat részeként képződött vérereken át. "A nagyobb véráramlást az új erek biztosítják" - jelentette ki dr. Saleh.

A TMR-eljárás azonban még most is csak kísérleti szakaszban van. Ahelyett, hogy a beteg mellkasát nyitnák meg, a lézert egy apró katéter-nyíláson át vezetik be az egyik ágyéki artérián keresztül. Ennél újabb eljárás a génterápia, amelynél sebészeti beavatkozás nélkül stimulálják új erek képződését.

Mostantól az igazi feladat az, hogy minden rászoruló számára hozzáférhetővé tegyék az új módszert, vagyis el kell juttatni ezt azoknak, akiknél más eljárás már nem segít.

"Nem tudnám megmondani, hogy hány ilyen beteg van. De meg kell teremtenünk a feltételeket, és akkor majd jönnek a betegek is" - jegyezte meg dr. Saleh.

Megjelent: Cox News Service

| Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés, Seaver, lézeres kezelés, lézer, laser
2002-08-01 00:21:16
No menu item defined, wrong database setup!
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop