A heveny szívinfarktus kezelése

A szívinfarktus súlyos, életveszélyes betegség. A betegek ezt gyakran nem ismerik fel, döntő többségük a tüneteket követő első két órában még sajnos nem kér orvosi segítséget. Pedig az első órák kritikusak, a szívizom infarktus halálozásának 50 százaléka a klinikai tünetek kialakulásától számított 3-4 órán belül következik be.


Panaszok és tünetek

A betegek mintegy kétharmada napokkal-hetekkel már korábban érez előjelző tüneteket: bizonytalan mellkasi fájdalmakat, nehézlégzést, gyengeséget A fájdalom kisugározhat a nyak, az állkapocs, a bal kar vagy a hát irányába. Alvási zavar, fáradékonyság, szédülés, izzadás, hideg verejtékezés kísérheti a mellkasi panaszokat. Az is előfordul, hogy hasi tünetek jelentkeznek a: teltség érzet, hányinger, gyomorégés vagy fájdalom formájával.

A betegek 70-80 százalékában az infarktus első tünete a mellkasi fájdalom. Ez lehet újkeletű, máskor a már régebbi, időszakosan jelentkező fájdalmak fokozódnak. A fájdalom többnyire szorító, szegycsont mögötti, esetenként szinte elviselhetetlen, legalább 20 percig, néha órákon át tart. A fájdalmat általában szorongás, verejtékezés kíséri. A beteg néha csak enyhe kellemetlenséget érez, sőt az esetek 20 százalékában az infarctus "némán" zajlik, tehát az illető nem veszi észre, hogy beteg lenne.

Minden 35 év feletti férfi és 50 év feletti nő esetében első sorban szívinfarktusra kell gondolni, ha a fő panasz a mellkasi fájdalom.

A kezelés elvei

Korai ellátás
A korai ellátás ideális esetben a családorvosnál, vagy a mentőben elkezdődik. Ez a diagnózis gyors felállításából, a fájdalom és a nyugtalanság csökkentéséből, a szívritmus és a vérnyomás stabilizálásából, vérrögoldó kezelés megindításából és kórházba szállításból áll.

Az infarktus gyanús beteget amilyen hamar csak lehet, olyan kórházba kell szállítani, ahol a heveny szívbetegségek kezelésére felkészült koronária-őrző és kardiológiai osztály van. Néhány városban olyan magas színvonalú intenzív terápiás rendszer áll rendelkezésre, hogy még a kórházba érkezés előtt lehetséges nem csak a diagnózis gyors felállítása, hanem a kezelés megkezdése is.

Kórházi első vizsgálatok
Az orvosi vizsgálat során először kikérdezik a beteget a tüneteiről: mikor kezdődtek a panaszok, mennyi volt a vérnyomása, majd először sztetoszkóppal meghallgatják a szív és a tüdőhangokat, pulzust és várnyomást mérnek, majd EKG készül. Ezt követően vérvétel történik. A szívenzimek mérésével az orvos tájékozódik, hogy bekövetkezett-e heveny szívizomelhalás.

Ha az arra utaló eltérések igazolják, hogy szívinfarktus zajlik, mellkas röntgen, szívultrahang vizsgálat és szívkatéteres vizsgálat elvégzését rendelhetik el, illetve a beteget koronária-őrzőbe helyezik el.

A koronária-őrzőben
A koronária-őrzőben elektromos ellenőrző rendszerek (monitorok, stb.) széles skálája áll rendelkezésre, amely lehetővé tette, hogy az infarktus korábbi korai (első 1-3 nap) halálozása 30 százalékról mintegy 5-7 százalékra csökkenjen. Az őrzőben dolgozó egészségügyi személyzet minden tagja ismerni, és szükség esetén azonnal alkalmazza az újraélesztés ABC-jét.

Az első intézkedések közé tartozik a fájdalomcsillapítás, a beteg megnyugtatása, mivel a fájdalom nem csak kellemetlen, hanem növeli a szorongást, a pulzusszámot és a szívizomzat oxigén igényét is. A betegek általában nem élik túl a bal kamra (az infarktus általában a szív bal kamráját sújtja) több mint ötven százalékos elvesztését. A szív későbbi teljesítőképessége az épen maradt szívizomzat nagyságán múlik.

Gyógyszerek
A gyógyszerek közül elsőként aszpirint szoktak a betegnek adni, amely csökkenti a vérrögképződést, ezáltal biztosítja a vér áthaladását a beszűkült koszorúereken. A véralvadásgátlók segítenek feloldani a szívben képződött vérrögöt, azért minél korábban hozzá kell juttatni a pácienseket.

A heparin vérhigító szer, amelyet vénásan adnak be szívinfarktust követően. A nitroglicerin átmenetileg képes csökkenteni a mellkasi fájdalmat, mivel tágítja a koszorúereket. A béta-blokkolók a szívizmon fejtik ki hatásukat, lassítják a szívműködést. Az ACE-gátlók a vérnyomást csökkentik, ezáltal a szív terhelését mérséklik. A koleszterincsökkentő sztatinok is hozzájárulnak a szívinfarktus utáni túlélési esélyek javításához.

Szívkatéterezés, sztent
Ha a beteg olyan intézménybe kerül, ahol van szívkatéteres ellátás, sürgősségi katéterezéssel oldják fel a vérrögöt, és az elzáródott érszakaszban a keringés újraindítását.

A katétert a lágyékhajlatban vezetik be, amelyen keresztül többféle beavatkozást is elvégezhetnek. Egy különleges ballonkatéter felvezetésével kitágítható az érszűkület, illetve fém sztentet csúsztatnak be a szűkült érszakaszba. Rendelkezésre áll olyan sztent is, amely gyógyszert szivárogtat és megakadályozza az ér újabb elzáródását. A katéteres beavatkozás során angiogram (érfestés) is készül, amely kirajzolja a koszorúereket, így az orvosok jól látják, melyik érszakasz érintett.

Bypass műtét
A bypass műtétet, ha szükséges, általában előre meghatározott időpontban végzik, de szükség lehet azonnali műtéti beavatkozásra is. Az operációt követően a test más részéről a szívre ültetett ér áthidalja az elzáródott koszorúér szakaszt, így biztosítva a szív megfelelő vérellátását.

A hosszú távú gondozás

A kezelés a felépülés időszakában is aktívan zajlik. Az általános teendők közé tartozik a nyugodt, pihenést biztosító környezet. Az idegesség, hangulatváltozások és az elutasító magatartás az infarktusban szenvedő betegeknél gyakori. Enyhe nyugtató segíthet. Depresszió a betegség harmadik napjára szokott kialakulni, de a gyógyulás során valamikor szinte minden esetben előfordul. Ezért fontos a beteg pszichés vezetése, alaposan megmagyarázzuk betegsége lényegét, körvonalazzuk a reményteljes felépülés programját. Közben megismerjük a beteg életkörülményeit és a körülötte élőkhöz való viszonyát.

A felépülést segíti a dohányzás elhagyása. A rehabilitációs kezelések ideje alatt a betegek gyógytornán vesznek részt, emellett a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése még szorosabban történik, mint az infarktust megelőzően. A betegeknek otthonukba visszatérve is tudatosan ügyelniük kell bizonyos megszorításokra. Fontos a helyes étrend, a fizikai aktivitás és az egészséges testsúly megtartása.

Forrás: http://informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/heart/angina_mi/a-heveny-szivizomfarctus-kezelese-20533.html?highlight_text=szív
www.mayoclinic.com

| szívroham, infarktus, szívizom-elhalás, szívinfarktus, miokardialis infarktus, kezelés
2014-03-24 12:07:45