Szívroham (infarktus) kezelése

A szívroham sürgősségi állapot. A szívinfarktus okozta halálesetek fele a tünetek fellépését követő első 3-4 órában következik be. Minél gyorsabban kezdik meg a kezelést, annál jobbak a túlélés lehetőségei. Szívinfarktus lehetőségére utaló tünetek esetén a beteg azonnali orvosi ellátást igényel.

Szívinfarktus gyanúja esetén a beteget kórházba kell szállítani, kardiológiai intenzív osztályra. Az osztályon a beteg szívritmusát, vérnyomását és a vér oxigénszintjét szorosan ellenőrzik a szívizom károsodás folyamatának nyomonkövetése céljából. Ezekben az egységekben a nővéreket a szívbetegek ellátására és a sürgősségi állapotok kezelésére speciálisan képzik ki.

Kezdeti kezelés

Általában a betegnek azonnal aszpirin tablettát adnak, hogy rágja szét. Ez a kezelés növeli a túlélés esélyét, mert csökkenti a koszorúerekben a vérrögképződési hajlamot. Mivel a szív terhelésének csökkentése a szövetkárosodást is mérsékli, béta-blokkolót kell adni a szívfrekvencia és a szív munkájának, pumpafunkciójának csökkentése céljából.

Az oxigént gyakran maszkon vagy a beteg orrlyukába dugott tubuson keresztül adják. Ez a kezelés növeli a vérben az oxigén nyomását, ami több oxigént biztosít a szívnek, ezáltal a szív szöveteinek károsodását minimálisra csökkenti.

Ha az elzáródott koszorúeret gyorsan sikerül felnyitni, a szívizom megmenthető. Az artériában lévő véralvadékot gyakran trombolízissel feloldhatjuk, sztreptokináz, urokináz és a szöveti plazminogén aktivátor alkalmazásával. A hatásosság érdekében e szereket a szívinfarktus tüneteinek jelentkezését követő hat órán belül intravénásan kell adni. Hat óra elteltével a károsodás egy része azonban már véglegessé válik, és az elzáródás megszüntetése valószínűleg már nem segít. A korai kezelés az esetek 60-80%-ában javítja a vér átáramlását és a szöveti károsodás mértékét a minimumra csökkenti. A trombolitikus terápia hatékonyságát fokozhatja az aszpirin, amely megakadályozza a vérlemezkék összecsapzódását és a vérrög képződését, valamint a heparin, amely szintén gátolja a véralvadást.

A trombolitikus terápia vérzést is okozhat, így általában nem adható megelőző gyomor-bélcsatorna vérzés, súlyosan magas vérnyomás (hipertenzió), friss szélütés, vagy egy hónapon belül történt sebészeti beavatkozás esetén. Ha egyik ilyen állapot sem áll fenn, idősekben is biztonságosan alkalmazható a trombolitikus kezelés.

Néhány kardiológiai központban koszorúér-tágítást vagy koronária bypass műtétet végeznek közvetlenül a szívinfarktust követően a trombolitikus kezelés helyett.

Ha a koszorúér átáramlását növelő gyógyszeres kezelés nem elegendő a beteg fájdalmának és elesett állapotának megszüntetésére, morfint kell alkalmazni injekcióban. Ennek lazító-nyugtató hatása van és csökkenti a szív munkáját. A nitroglicerin szintén a szív munkájának a csökkentésével szünteti meg a fájdalmat. Általában először intravénásan adják.

További kezelés

Mivel az izgalom, a fizikai terhelés, az emocionális stressz a szívre fokozott terhet ró, és a szív munkáját növeli a szívinfarktuson átesett beteget néhány napig csendes szobában ágynyugalomba kell helyezni. A látogatókat általában a családtagokra és közeli barátokra kell korlátozni. Televíziózás megengedett, ha a műsor nem okoz izgalmat. A dohányzás a koszorúér-betegség és a szívinfarktus fő kockázati tényezője. A dohányzás a legtöbb kórházban tilos, és természetesen a kardiológiai őrzőkben is. Ezenkívül a szívinfarktus a dohányzás abbahagyásának kiegészítő indoka.

A székrekedés megelőzésére a székletet lazító szereket és enyhe hashajtót kell adni. Ha a beteg nem tud vizeletet üríteni, vagy szükség van a vizelet mennyiségének pontos mérésére, akkor hólyagkatétert kell behelyezni.

Az idegesség és depresszió gyakori a szívinfarktust követően. A súlyos idegesség a szívet terheli, ezért enyhe nyugtatókat kell felírni. Az enyhe depresszió és a betegség tagadása miatt általában a szívinfarktust követően tanácsos, hogy a beteg és a családtagok, barátok érzéseikről beszélgessenek az orvosokkal, nővérekkel és a szociális munkásokkal.

Az angiotenzin konvertáz gátlószerek (ACE gátlók), csökkenthetik a szív megnagyobbodását a szívinfarktus után, ezért ezeket a gyógyszereket néhány nappal az infarktus után rutinszerűen adják a betegeknek.

Kórjóslat és megelőzés

A szívinfarktust követően néhány nappal már a teljes felgyógyulás remélhető, de a betegek kb. 10%-a egy éven belül meghal. A legtöbb haláleset az első három-négy hónapban következik be, többnyire akkor, ha az angina továbbra is fennmarad, illetve kamrai ritmuszavar, vagy keringési elégtelenség alakul ki.

A várható szív eredetű zavarok és a további szükséges kezelés megállapítására az orvos különböző vizsgálatokat végezhet. A 24 órás Holter-monitorozás, ami az EKG-t 24 órán keresztül rögzíti, segítségével kimutathatók a ritmuszavarok és a néma iszkémiás időszakok is. Terheléses teszttel (folyamatos EKG regisztrálás mellett a beteg futószalagon fut),u melyet a beteg hazabocsátása előtt vagy röviddel azt követően végeznek, meghatározható, hogy az infarktust követően milyen a beteg állapota és hogy az iszkémia továbbra is fennáll-e. Ha ezek a vizsgálatok ritmuszavart vagy iszkémiát jeleznek, először gyógyszeres kezelést javasolnak. Tartós iszkémia esetén koszorúérfestés jön szóba annak tisztázására, végezhető-e koszorúér-tágítás vagy koszorúér bypass műtét a szív véráramlásának helyreállítására.

Sok orvos javasolja a gyermek dózisú aszpirint, vagy fél vagy egész felnőtt aszpirin naponkénti szedését az infarktus után. Az aszpirin megakadályozza a vérlemezkék összecsapzódását, így 15-30%-kal csökkenti a halálozás vagy újabb szívinfarktus kialakulásának veszélyét. Az aszpirinre allergiás betegek ticlopidint szedhetnek. Az orvosok béta-blokkolót is felírnak, mert ezek a halálozás veszélyét körülbelül 25%-kal csökkentik. Minél súlyosabb a szívinfarktus, annál jobb e szerek védő hatása. Azonban néhányan nem jól tolerálják a mellékhatásokat, másokban pedig a kedvező hatás nem észlelhető.

Rehabilitáció

A szívbetegek rehabilitációja a teljes felépülés fontos része. Két-három napnál hosszabb ágyban fekvés fizikai legyengüléshez, néha depresszióhoz és tehetetlenség érzéshez vezet A szövődményes eseteket kivéve az infarktust követő 3.-4. napon a beteg karosszékbe kiültethető, passzív gyakorlatokat végezhet, kisétálhat a fürdőszobába, izgalmat nem okozó tevékenységet végezhet vagy olvashat. A legtöbb beteg legkésőbb egy hét elteltével elhagyhatja a kórházat.

Az elkövetkezendő 3-6 hétben a beteg a fizikai aktivitását apránként növelje. A legtöbb beteg a kórház elhagyását követően 1-2 héttel elkezdheti a szexuális életet. Ha nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom nem jelentkezik, akkor a normális aktivitás eléréséhez kb. 6 hét szükséges.

A szívrohamot követően az orvosnak és a betegnek meg kell beszélnie a kockázati tényezőket, melyek a koszorúér-betegség kialakulásához vezetnek, különösen azokat, melyeken a beteg változtatni tud. A dohányzás elhagyása, a testsúly csökkentése, a vérnyomás csökkentése, a vér koleszterinszintjének csökkentése diétával és gyógyszeres kezeléssel, valamint a napi testedzés csökkentheti a koszorúér-betegség kialakulásának veszélyét.

| szívroham, infarktus, szívizom-elhalás, szívinfarktus, miokardialis infarktus, kezelés
2009-03-03 12:43:29