A koszorúér elmeszesedés rizikótényezői

Kép: Healthline

Rizikófaktorok 

• magas vérzsírtartalom és/vagy trigliceridszint
• dohányzás,
• stressz,
• mozgásszegény életi
• testsúlyfelesleg.
• életkor,
• magas vérnyomás,
• cukorbetegség,
• nem
• örökletes tényezők.

A férfiaknál (60 éves korig) nagyobb a betegség kialakulásának valószínűsége, mint a nőknél, ezt követően a nemek között a fenti különbségfokozatosan megszűnik.

A rizikófaktorok befolyásolása 

Magas koleszterinszint

A vérzsírok többféle összetevőből állnak. Az érelmeszesedés szempontjából a legveszélyesebb részt LDL-koleszterinnek nevezzük, ami a többi vérzsírral (triglicerid és HDL-koleszterin) együtt összefoglalóan szérum koleszterinként ismert. Érdekes módon a HDL-koleszterinnek nevezett vérzsír védő hatású az érelmeszesedés szempontjából. A vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után határozzuk meg, mivel a trigliceridértéket az étkezés befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal kell meghatározni, mielőtt felállítjuk a magas vérzsírszint (hyperlipoproteinaemia) diagnózisát. A koleszterin alkotóelemeinek részletes meghatározása akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.

A vérzsírok normál értékei

Vérzsírfajták	Normál értékek (mmol/l)
Koleszterin	3,9-5,0
LDL-koleszterin	3,0-3,5
HDL-koleszterin	0,9-1,2
Triglicerid	0,8-2,2

A vérzsírok mennyiségét többféle betegség befolyásolja. Így megfigyelték, hogy szívinfarktus után csökken a vérzsírszint, míg terhességben emelkedik. Az érelmeszesedés szempontjából nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos (LDL-koleszterin / HDL-koleszterin).

A zsírok kétféle módon jutnak a vérbe: a táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje útján. A szervezet anyagcseréjének változása különböző betegségben is bekövetkezhet: így magas koleszterinértéket találunk a pajzsmirigy alulműködése, ill. cukorbetegség esetén. Ilyenkor az elsődleges betegség gyógyítása a koleszterinszint rendeződéséhez vezethet.

A táplálkozás okozta magas vérzsírszint az étkezés módosításával (diétával) általában jól befolyásolható; a belső „forrásból" származó magas koleszterinérték esetén viszont a diéta mellett legtöbbször gyógyszeres kezelés is szükséges.

A koszorúér-betegség öröklődő jellege gyakran a koleszterin-anyagcsere öröklött zavarának következménye. Ezért a koleszterinszint ellenőrzése fiatal infarktusos szülők gyermekeinél feltétlenül ajánlatos. Ritkán enyhén emelkedett koleszterinszintet találunk a védőfaktor (HDL-koleszterin) mennyiségének növekedése esetén is. Ebben az esetben a magas koleszterinszint kezelése nem szükséges.

A kezelés első lépése minden esetben a diéta. A terápia legfontosabb szempontjai: a túlsúly megszüntetése és az állati eredetű zsírok bevitelének csökkentése. Jelentős mennyiségű állati zsírt tartalmaz a szalonna, a kolbász, a sertéshús, a tojás, a vaj, a zsíros sajtok stb. A növényi eredetű zsírok főleg telítetlen zsírsavakból állnak, koleszterint nem tartalmaznak, és telítetlen jellegük folytán kedvező a hatásuk a vér koleszterinszintjének csökkentésére is.

A koleszterinszint csökkentését elősegítő diéta főbb szempontja

Magas vérzsírérték esetén - első lépésben - mindig diéta tartása ajánlott.

1. Sovány tej, sajt fogyasztása; zsír helyett margarin és növényi olajok alkalmazása.

2. Hal és csirkehús, illetve olyan hús felhasználása, amelyet a látható zsírrészektől megtisztítottunk.

3. Tojás és állati belsőségek kerülése.

4. Alkohol- és édességfogyasztás mérséklése.

5. Az ételek elkészítésénél teflonedény használata - zsiradék nélkül.

A koleszterinszegény diéta javasolt összetétele

Cél	Mennyiség	Fogyasztható, kerülendő ételek
A zsírbevitel ill. a telitett zsírok bevitelének csökkentése	A zsírbevitel legyen kevesebb, mint a bevitt kalória 30%-a	Kerülendő: vaj, teljes tej, tejszín, zsíros hús, feketekávé
Magas fehérje és alacsony zsírtartalmú húsok		Javasolt: hal, csirke, pulyka, borjú, bárány
Összetett szénhidrátok és növényi rostok arányának növelése	naponta 35 g bevitele tanácsos	Javasolt: mindenfajta zöldség, gyümölcs (Friss vagy fagyasztott) magas rosttartalmú ételek
A koleszterin bevitel erőteljes csökkentése	< 300 mg/nap	Engedélyezett: 2 tojás hetente vagy máj havonta 1-2 alkalommal
Egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása	A kalóriabevitel kb.-10-15%-a egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból álljon.	Javasolt: oliva vagy egyéb növényi eredetű olajok fogyasztása

Amennyiben az étrendi megszorítások - több hónapon keresztül - sem vezetnek a koleszterinszint csökkenéséhez, akkor a diéta mellett a gyógyszeres kezelés is szóba jön, különösen akkor, ha a betegnél más veszélyeztető tényező is fennáll, ill. akkor, ha a betegnek már ismert koszorúér-szűkülete van (pl. szívinfarktusa volt).

Szívinfarktus után a „kívánatos" koleszterinszint - a normál érték - alacsonyabb, mint azoknál, akik érelmeszesedésben még nem betegedtek meg.

Nagyszámú betegen végzett tanulmány (a Skandináv Simvastatin Túlélési Vizsgálat) igazolta, hogy szívinfarktus után a magas koleszterinszint gyógyszeres kezelése 1/3-ával csökkentette a későbbi szövődmények előfordulási gyakoriságát, ill. a szükségessé váló szívműtétek számát. A koleszterinszint rendezése, a revaszkularizációs műtét késői eredményeit is javítja, mivel csökkenti a beültetett erek (graftok) elzáródásának gyakoriságát.

Magas vérnyomás

A megfelelő vérnyomás ahhoz szükséges, hogy a vér eljusson a szervezet különböző részeibe. Az élettani normál értéknél magasabb vérnyomás káros, mivel károsítja az érfalakat, és növeli a szív munkáját. Az érfalra kifejtett károsító hatás az érelmeszesedés kialakulásában nyilvánul meg.

A magas vérnyomás (hypertonia) önálló megbetegedés, és az érelmeszesedés rizikófaktora. A magas vérnyomás káros, késői szövődményei: az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség stb. A vérnyomás a legtöbb embernél nem állandóan magas, és a betegek gyakran magas vérnyomásérték esetén is - panaszmentesek. Az időszakosan magas vérnyomás is kezelést igényelhet. A kezelés a legtöbb esetben nem a panaszok miatt, hanem a késői szövődmények megelőzése érdekében szükséges.

Magas vérnyomás esetén javasolt:

• orvos által irányított kivizsgálás és kezelés;
• a vérnyomás rendszeres ellenőrzése;
• a gyógyszeres kezelés pontos folytatása.

A vérnyomás normalizálódása után is javasolt:

• a dohányzás azonnali abbahagyása;
• túlsúly esetén a testsúly csökkentése;
• a konyhasóbevitel mérséklése;
• rendszeres fizikai aktivitás.

Testsúlytöbblet (obesitas)

A testsúlytöbblet állandó és felesleges többletmunkát jelent a szív számára. Húsz kilogrammos testsúlytöbblet esetén olyan a szív munkája, mintha állandóan egy 20 kg-os csomagot cipelnénk. A nagyobb munkához a szív több oxigént is igén r I. A kövérség nem csak önmagában rizikótényező. A kövér embereknél gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség is.

A túlsúly azon egyenlőtlenség megnyilvánulása, amely az energiabevitel és -leadás között van. (Kövéreknél a táplálékkal bevitt energia meghaladja a szervezet által felhasznált energiát.)

Kövérség esetén javasolt:

• az ideális testsúly megállapítása;
• alacsony kalóriatartalmú diéta összeállítása;
• folyamatos és egyenletes testsúlycsökkenés (1-1,5 kg hetente).

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű inzulin, amely a cukoranyagcseréhez feltétlenül szükséges. Jellemző a betegségre az állandó szomjazás, a nagy mennyiségű folyadékfogyasztás, a gyakori vizelés, a fogyás. Ha a vércukor magas, a vizeletben cukor mutatható ki. A diabetes - hasonlóan a magas vérnyomáshoz - nemcsak az érelmeszesedés rizikófaktora, hanem önálló megbetegedés. Fontos a kezelés orvos által történő irányítása, a rendszeres ellenőrzés.

Diabetes esetén javasolt:

• az ideális testsúly elérése vagy megőrzése;
• az előírt diéta és a kezelés betartása;
• a rendszeres testmozgás;
• a folyamatos ellenőrzés.

Mozgásszegény életmód

Jellemző, hogy az egyén túl sokat és sokáig ücsörög, lehetőleg minden mozdulatot megtakarít, amit csak lehet (az első emeletre liften megy, a sarki közértbe autón stb.).

A rendszeres testmozgás heti 2-3 alkalommal, esetenként legalább 20-30 perces tevékenységet jelent, lehetőleg olyat, amiben megizzadunk. A fizikai aktivitás a vizsgálatok szerint nem közvetlenül előzi meg a szívbetegséget, de a szervezetre kifejtett kedvező hatása sokirányú: csökkenti a vérnyomást, a testsúlyt, a koleszterinszintet, javítja a cukorbeteg anyagcseréjét, csökkentve ezzel a cukorbetegek gyógyszerszükségletét.

A testmozgás tehát közvetett módon gátolja az érelmeszesedés kialakulását, ill. a betegség további súlyosbodását. Igen fontos a testedzés közérzet- és hangulatjavító hatása, ami rövid időn belül meggyőz mindenkit ezen tevékenység hasznosságáról. Negyven év felett, szívinfarktus, ill. szívműtét után a választandó aktivitási forma megítélése érdekében előzetes orvosi vizsgálat szükséges.

Életkor és nem

Az ötven év alatti férfiak között a szívinfarktus gyakorisága közel a tízszerese annak, mint ami a hasonló korú nők között megfigyelhető. A nőknek az infarktussal szembeni relatív védettsége hormonális hatással magyarázható, és a menstruáció elmaradása, a klimax bekövetkezése után kezd megszűnni. A nemek közötti különbség a 60 éves életkor táján egyenlítődik ki.

Az életkor előrehaladtával mindkét nemben növekszik a szívrohamok gyakorisága.

Örökletes tényezők

A legtöbb krónikus betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség, kövérség, érelmeszesedés stb.) nagy szerepük van az öröklött adottságoknak. Az örökölhetőség szempontjából azon szívbetegségek fontosak, amelyek relatíve fiatal életkorban jelentkeznek: pl. ha valakinek valamelyik szülője vagy nagyszülője (esetleg mindkettő) 50 év alatt szívinfarktusban betegedett meg, annál az öröklött családi tulajdonságok rizikófaktorként jelentkeznek, tehát náluk az öröklött - az egyén által nem befolyásolható - rizikófaktorok kiiktatása/kezelése különösen fontos.

Stressz, feszültség, szorongás

Az érelmeszesedés okozta szívbetegség legtöbb rizikófaktora mérhető, így jelenlétük viszonylag könnyen megállapítható. A stressz nem tartozik a könnyen felfedhető rizikófaktorok közé, bár fontossága nem vitatható. Van, akinél pusztán a munkahely gondolata, az állandó túlterhelés, a megoldatlan családi konfliktusok stb. olyan idegi és hormonális hatásokat váltanak ki, amelyek a szívműködés gyorsulását, a vérnyomás emelkedését, az erek összehúzódását és - hosszabb távon - az érelmeszesedés kialakulását eredményezik.

Hogyan védekezhetünk a „mérhetetlen" méreg ellen?

• célszerű a feszültséget keltő „csapdahelyzetek"elkerülése;
• nagyon hatásos a lelki feszültségeket sportolással levezetni; fontos a rendszeres kikapcsolódás és relaxáció;
• meg kell találni a feladatok fontossági sorrendjét;
• új feladatba csak a korábbi befejezése után érdemes belefogni;
• meg kell tanulni NEM-et mondani, ha nagyobb jövedelmet ígérő, újabb állásajánlatot kapunk.

Dohányzás

A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizonyították, és az általa okozott egészségkárosodás (szívbetegségek, tüdőrák, agyi érbetegségek) minden más ártalmas élvezeti szer jelentőségét meghaladja. Ha valaki naponta 20 szál cigarettát szív el, hatszorosára nő a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata; operált betegeknél sokszorosára nő a beültetett ér elzáródásának a valószínűsége.

Évente 5 millió olyan ember hal meg a világon, akinek halála pusztán a dohányzással hozható összefüggésbe. Másképpen szemléltetve: minden 10. másodpercben következik be egy olyan haláleset, amiért a dohányzás okolható. A tudományos számítások azt bizonyítják, hogy a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-a, az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhető lenne, ha az emberiség „elfelejtené" egyik legkárosabb szokását - a dohányzást.

A nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív munkáját. A dohányzás közben belélegzett szén-monoxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdőt.

A fejlett egészségüggyel bíró országokban nemcsak az állam költ többet az orvosi ellátásra, hanem az állampolgárok is igyekeznek tenni saját egészségük érdekében. Az Egyesült Államokban például évente 1%-kal csökken a dohányzó lakosok aránya. Az adatok jelenleg azt igazolják, hogy Magyarországon a lakosság 40-50%-a dohányos, az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 26%.

A magyarországi dohányzási szokások azért is elszomorítóak, mivel az egy dohányzóra jutó átlagos cigarettaszám 18 darab naponta. Ez nemcsak azt jelenti, hogy sokan dohányoznak Magyarországon, hanem azt is, hogy többségük erős dohányos. Így nem csodálkozhatunk azon, ha hazánk a cigarettafogyasztásban a világon az első helyen áll (az Euromonitor adatai szerint).

A szervezet a dohányzás abbahagyása után csak bizonyos idővel tud megszabadulni a dohányzás káros hatásaitól, így néhány évig a „volt dohányosok" rizikója - a szívinfarktus kialakulása szempontjából - nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak. De a „volt dohányosok" kockázata minden esetben kisebb, mint az aktívan dohányzóké. A dohányzást legjobb nem elkezdeni, de leszokni róla sohasem késő.

A dohányzás elleni küzdelem két területen lehet eredményes. Egyrészt: a társadalom, az egészségügyi felvilágosítás feladata olyan módon szervezni a társadalmat, hogy mindenütt a nemdohányzók érdekeit védje, tiltsa és korlátozza a dohányzás lehetőségét nyilvános helyeken (közintézmények, kórházak, iskolák stb.). Másrészt: a döntő feladat - a káros életvitel megváltoztatása - az egyénre hárul, s ebben az orvos (pszichoterapeuta) csak segíteni tud. Nincs olyan gyógyszer, amivel akaraterőt vehetnénk magunkhoz.

A dohányzásról való leszokás jelentősége óriási: szívinfarktus után a dohányzás abbahagyása a felére csökkenti e betegek halálozását, és önmagában olyan jelentőségű, mint a gyógyszeres és a műtéti kezelés együttvéve.