A koszorúerek szűkülete

A koszorúerek betegségének tárgyalása előtt ismét utalunk arra a tényre, hogy a szív - mint minden motor - működéséhez üzemanyagot igényel. Az ismétlődő, percenként kb. 70-szer végrehajtott összehúzódáshoz az energiát a kilökött vér saját felhasználásra visszaáramló hányadából nyeri. Ez a vérmennyiség, a kamra elernyedésének időszaka alatt a szívet ellátó, ún. koszorúerekbe ömlő vér nem kevés: az ökölnyi "szívmotor" (300 g, vagyis a test összsúlyának mintegy 0,5%-a) az összes kilökött vérmennyiség kb. 5%-át használja fel.

koszorúérbetegségek | A szív sokat ér 1995 ;   SubRosa Kiadó | Váradi, A.
Mint az látható, a szívizom tápláló erei koszorúként ölelik át a szívet (innen a nevük).

A jobb és bal koszorúér a főverőér kezdeti szakaszából indul ki, majd a szív felszínén, a pitvar és kamra közötti határon előre, illetve hátrafelé körbenfutva, leszálló végágai a szívcsúcs felé irányulnak, közben kis ágakat adva le a szívizom különböző területeihez.

A koszorúerek ágai közt léteznek ugyan összeköttetések (ún. anastomosisok), de messze nem olyan bőséggel, hogy szűkület vagy elzáródás esetén a veszélyeztetett szívizomtömeg egy másik ágból megfelelő mennyiségű vért kaphasson. Míg egyfelől csodáltuk a szívmotor kiváló és tartós teljesítőképességét, másfelől keserű elégedetlenségünknek kell hangot adnunk a szívizmot ellátó koszorúérrendszer megengedhetetlen "alultervezettségét" illetően.

A verőerek fala számos tényező hatására, melyeket az érelmeszesedéssel foglalkozó fejezetben fogunk részletesen ismertetni, megvastagodhat, megkeményedhet, rugalmasságát veszítheti. Az erek ilyenkor beszűkülhetnek és hirtelen el is záródhatnak. Ez a folyamat - a koszorúerek legbelső rétege alatti zsíros, elmeszesedő lerakódás - hozza létre a koszorúér szűkületét, amely megrepedés és az érintett területen a vér megalvadása (trombózis) útján hirtelen teljes elzáródáshoz, az illető koszorúérszakaszban a véráramlás leállásához és a hozzá tartozó szívizomrész elhalásához (szívizominfarktus) vezethet. A szívizom-elhalásnak olyan gyakran oka a fönti eseménysor, hogy- bár a tudományos pontosság igényének nem felel meg - a mindennapi szóhasználat csaknem teljes joggal tesz egyenlőségjelet a szívinfarktus és a "szívtrombózis" közé.

A koszorúér betegsége négy tünetcsoport formájában jelenhet meg: legfőbb következménye az angina pectoris, a szívizominfarktus, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál.

| koszorúérbetegségek
2005-08-24 12:34:15


A nők gyakrabban halnak meg infarktusban, mint a férfiak

Magyarországon a szívinfarktus következtében elhalálozott nők aránya magasabb, mint a férfiaké, ezért is fontos a tünetek korai felismerése és a gyors segítségkéré...


Csendes szívroham

A szívrohamok csaknem fele nem jár az infarktusra jellemző tünetekkel, de ettől még veszélyeztetheti a páciens életét - ismertette egy amerikai kutatás, amelyben több m...


Hirtelen szívhalál: SOTE

Januártól a mentők a Semmelweis Egyetem kardiológusait is riaszthatják, akik egy új ECMO-készülék, egyfajta speciális műszív használatával segítenek majd a helyszín...


Több orvosnő kell a sürgősségin

A szívinfarktussal felvett nőknek nagyobb esélyük van a túlélésre, ha kezelőorvosuk nő- áll a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulm...


Országos defibrillátor-adatbázist készít a mentőszolgálat

Mobiltelefonon is megjeleníthető országos adatbázist készít a nyilvános, közforgalmú helyeken elhelyezett félautomata defibrillátorokról az Országos Mentőszolgálat ...