Megállapították, hogy a Chlamydia pneumoniae-vel fertőzött nyulak több mint egyharmadánál a fő szívartériában atherosclerosis alakult ki. Azoknál az állatoknál, amelyeket röviddel a fertőzést követően clarithomycinnel kezeltek, csak 8,3 százalékban fejlődött ki szívbetegség.

A később kezelt nyulak körében a megbetegedés aránya már 12,5 százalékos volt. A vizsgálatok eredményeit szeptember 27-én, egy San Franciacó-i konferencián ismertették.

A Chlamydia pneumoniae igen gyakori baktérium, amely a legtöbb felnőttet egynél többször is megfertőzi életében. Végső soron tüdőgyulladást okozhat - ez a kórokozó e betegség harmadik leggyakoribb kiváltó oka. Az esetek többségében az ember nem is veszi észre, hogy megfertőződött a baktériummal.

"A fertőzés nem komoly, és egyszerű megfázásként is jelentkezhet" - mondta a University of Toronto professzora, a kutatást vezető dr. Ignatius Fong, aki egyben a torontói St. Michael Hospital fertőző osztályának vezetője. "Orrfolyással és köhögéssel járhat, amiről nehéz elsőre megállapítani, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzés-e."

A laboratóriumban megfertőzött nyulak sem lettek nagyon betegek. "Ez jó mintája lehet annak, ami az emberekben is lezajlik" - mondta dr. Fong. "Az eredmények alapján jó esélye van annak, hogy ha korán elkezdjük az antibiotikumos kezelést, akkor az a vérereket ért sérüléseket is hatékonyabban előzik meg."

"Egyre több bizonyíték támasztja alá azt az elméletet, mely szerint a Chlamydia pneumoniae lényeges szerepet játszik a szívkoszorúér-betegségek kialakulásában" - jegyezte meg dr. Donald Low, a torontói Mt. Sinai Hospital mikrobiológiai részlégének vezetője.

Dr. Low megfigyelte, hogy a baktérium az agyi ereket is megtámadhatja, ami stroke-ot idézhet elő.

A már korábban szerzett fertőzéssel kapcsolatban Fong professzor elmondta, hogy a nyulak példája azt mutatta: a később kezdett gyógyszerezés is hatásos. "Lehet, hogy hosszabb ideig és nagyobb dózisokkal kellene kezelnünk a fertőzötteket" - jelentette ki.

A kutató ugyanakkor leszögezte, hogy további állat- és humánkísérletekre lenne szükség. Az antibiotikumoknál viszont gyakran fennáll a veszély, hogy túlzott mértékben és feleslegesen használják őket, ami rezisztens törzsek kifejlődéséhez vezet. Az antibiotikumoknak emellett mellékhatásaik is vannak, például hányinger és gyomorbántalmak. Nők esetében olykor gombás fertőzések is kialakulhatnak.

Ezirányú humán kísérletek jelenleg is folynak.

A torontói professzor abban bízik, hogy nemsokára olyan vakcinát tudnak kifejleszteni, amely védelmet nyújtana a fiataloknak egy olyan baktérium ellen, amely időskorukban szívbetegséget okozhatna, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a már fertőzöttek számára is lesz alkalmas oltóanyag.

"Ha ez a baktérium valóban ilyen hatással lehet testünkre" - tette hozzá dr. Low, akkor mindenképpen tudnunk kell, hogy meg lehet-e előzni a bakteriogén szívbetegséget. "Ez dollármilliárdok kérdése is."

Megjelent: Medical Tribune News Service