Hirdetés

Mit kell tudni a szívritmuszavarokról?

Az egészséges emberi szív szabályos időközönként, percenként átlag 70-szer húzódik össze. Ez biztosítja a szervezetben az egyenletes vérkeringést. Normális vérkeringés esetén a szívösszehúzódások lökésszerű áramlást biztosítanak az erekben, és ezt a lüktetést (más néven pulzust) tapintani lehet, tehát meg is számolhatjuk.

ritmuszavar, szívbetegség, szívműködés, |

InforMed Hírek30   InforMed | Dézsi, Cs. A.

Kép: E-MedicineHealth; Pitvari-, illetve kamrai fibrilláció
Természetesen az igényeknek megfelelően az összehúzódások száma széles határok között változik. Ha alszunk, nyugalmi körülmények között a 40/perc körüli pulzusszám is normális, de fizikai terhelés esetén a szívverések száma egy 20 éves felnőttnél még a 200/perc értéket is elérheti. 20 éves felnőttnél ez az életkori maximális pulzusszám.

Évek múlásával ez fokozatosan csökken (évente egyet), így 70 éves korban már csak 150/perc. A szabályos szívműködés feltétele többek között, hogy a ritmust kiváltó és az ingerületet vezető egységek a szívben egészségesek legyenek, és a működésükhöz szükséges tápanyagok, oxigén is rendelkezésre álljon, illetve olyan káros anyagok, melyek gátolják vagy kóros mértékben fokozzák a működésüket, ne legyenek a szervezetben. 

A szabálytalan szívműködés - ritmuszavar

A ritmuszavar az esetek egy részében egészséges egyéneken, egészséges szíven is felléphet. Kialakulásában számtalan tényező játszhat szerepet, így a stressz, a különböző izgatószerek (kávé, alkohol, dohányzás, a kábítószerek), de a nagyfokú kifáradás is.
Egészséges szíven más szerv működészavara, betegsége is sokszor okoz ritmuszavart, mint például a pajzsmirigy-túlműködés, bizonyos vesebetegségek következtében kialakuló kálium- vagy magnéziumhiány, esetleg túlsúly, cukorbetegségben a vér vegyhatásának megváltozása, az agyalapi mirigy vagy a mellékvese bizonyos betegségei.

Sokszor a tüdőbetegség következményeként kialakuló légzészavar a rossz oxigénellátáson át vagy a szív megnövekedett igénybevételén keresztül idéz elő kóros szívműködést.

Néhány gyógyszer közvetve vagy közvetlenül okoz ritmuszavart, nemegyszer a szívizomzat károsodásával együtt, éppezért elengedhetetlenül fontos, hogy a kiváltó okot tisztázzuk.

Ha ilyet találunk, az ok megszüntetése legtöbbször a ritmuszavar megszüntetését is eredményezi és külön kezelés nem szükséges. Más esetekben gyógyszeres terápiával segítünk, illetve védjük a szívet az esetleges nemkívánatos károsodástól.

A ritmuszavarok másik csoportja veleszületett vagy szerzett szívbetegséghez társul, illetve önálló formában minden külön ok nélkül is jelentkezhet. Ez utóbbiak nagy hányada ártalmatlan, úgynevezett jóindulatú ritmuszavar, ennek ellenére sokszor nagyon kellemetlen, néha a mindennapi életet is zavaró módon jelentkezhet.

Csupán ilyen esetekben alkalmazunk gyógyszeres kezelést, illetve néha sebészi beavatkozásokkal megváltoztatjuk az ingerület terjedését a szíven belül. Ha szükséges, speciális ritmusszabályozó készülék (pacemaker) beültetésére kerül sor. Veleszületett szívbetegségek már legtöbbször születés után vagy gyermekkorban felismerésre kerülnek, így felnőttkorban ritkán okoznak diagnosztikai nehézséget.

A szerzett szívbetegségeknek két nagy csoportját kell elkülöníteni. Egyik a billentyűbetegségek, másik a koszorúér-betegség. Az előbbi legtöbb esetben skarlát következménye volt, de ma már jelentősége egyre csökken. Sajnálatos módon számítani kell a kábítószerezés következtében kialakuló billentyűbetegségre, sőt, újabban a különböző, néha nem épp a leghigiénikusabb helyeken alkalmazott "testékszerek" következtében fellépő szívbillentyű-fertőzésre is.

A szerzett szívbetegségek leggyakoribb formája a koszorúér-betegség, melynek legismertebb csoportja a szívinfarktus és a vele vagy nélküle jelentkező angina pectoris.

Ilyen esetben a ritmuszavar oka a szívizomzat nem megfelelő vérellátása, mely a szív erejének csökkenése mellett többek között veszélyes, rosszindulatú ritmuszavar kialakulását is előidézi. Az előbb említett két csoporton kívül létezik még a szívizombetegség is, mely néha genetikai okkal függ össze, tehát örökletes.

Másik nagyon gyakori ok a nem kellően kezelt, sokszor kezeletlen magas vérnyomás. Ez utóbbi hosszú időn át a panaszmentes betegnél rendkívül súlyos mértékben tudja károsítani a szívet, és a panaszok fellépésekor már jóvátehetetlen károsodással találkozik a kardiológus.

Éppen ezért nem győzzük kellően hangsúlyozni, hogy a vérnyomás korrekt beállítása nem csupán orvosi "hobbi" vagy hiúsági kérdés, hanem igenis a súlyosabb szövődmények elkerülésének egyetlen lehetősége. Ugyanez vonatkozik a koleszterinszint normalizálására is.

A következő csoport az alkoholos szívbetegség. Nem kell ahhoz alkoholistának lenni, hogy a rendszeresen elfogyasztott, néha nem is nagy mennyiségű alkohol végzetes szívizombetegséget idézzen elő. Sajnos van még sok olyan betegség, ami az egész szervezetet érinti és ennek részeként a szívet is megbetegítheti, de ezek előfordulása az eddig említett csoportokhoz képest viszonylag csekély.

Az eddigiekben említett elváltozásokhoz társuló ritmuszavarok előfordulása nagyon változó, de az esetek nagy részében a szívbetegség súlyosságával párhuzamosan nő. Mivel a betegek nagy része nem vagy alig érzi ritmuszavarát, feltétlen fontos a szívbetegek rendszeres orvosi ellenőrzése és indokolt esetben megfelelő kezelése. Természetesen a ritmuszavar elleni gyógyszerek sem teljesen ártalmatlanok, tehát csak indokolt esetben, kellő körültekintéssel alkalmazhatók. Máskor nem létező ritmuszavart is éreznek a betegek, ilyenkor a panaszok okának felderítése és a kellő felvilágosítás az orvos teendője.

A ritmuszavarok formái

A ritmuszavarok kiindulási helyétől függően két alapvető formát kell elkülöníteni. Az egyik a kamrákból indul ki, a másik a kamra feletti területekből, leggyakrabban a pitvarokból. Megjelenésük szerint lehet egy-egy kóros ütés (extrasystole), de néha hosszan vagy állandóan ez a kóros ingerület vezérli a szívet.

Egészséges szíven, egészséges egyénnél a ritmuszavarnak általában nincs nagy jelentősége, de állandó jelenléte a vérkeringés megváltozása miatt már figyelmet érdemel.

Például az életkorral egyre gyakrabban fellépő pitvarremegés (pitvarfibrilláció) - ami egy folyamatos ritmuszavar - sokszor véletlenül derül ki, de jelentősége még a panaszmentes betegnél sem hanyagolható el, mert előbb-utóbb a szíven belül kialakuló trombózishoz és ennek következtében fellépő embóliához vezethet. A végtagokból jó eséllyel lehet kioperálni a vérrögöt, de az agyembólia sokszor súlyos bénuláshoz, magatehetetlen állapot kialakulásához vagy halálhoz vezet.

Más a jelentősége a kamrai ritmuszavaroknak, melyek között gyakran fordul elő rosszindulatú forma, ezek egy része nemegyszer az életet is veszélyezteti. A rosszindulatú formák már panaszmentesség esetén is rendszeres kezelést és ellenőrzést igényelnek. Ezen ritmuszavarok legsúlyosabb formája a kamraremegés (kamrafibrilláció), melynek megszüntetése a kezdettől számított 4 percen belül "defibrillátorral" lehetséges.



ritmuszavar, szívbetegség, szívműködés,

2024-02-05 22:22:13

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop