Szívritmuszavar

A szívritmuszavar tünete lehet lassú vagy gyors pulzus, de a leggyakoribb eset, amikor "extra ütést" érzünk a szívünkben ­ mondja dr. Bartha Elektra belgyógyász, a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikájának kardiológusa. Ha lassú a szívverésünk, keringésünk is lelassul, s ilyenkor sokszor orvosi beavatkozásra van szükség. Általában szívingerlőt, ún. pacemakert kell beültetni, mellyel a szív frekvenciáját a megfelelő tartományban lehet tartani. Ezeknek a készülékeknek ma már hosszú élettartamuk van.

Magyarország lakosságának több mint 50 százaléka érelmeszesedés miatt, illetve az érelmeszesedés komplikációinak következtében hal meg. A megelőzést már gyermekkorban meg kell kezdeni, hiszen az érelváltozási zavaroknak szerepük lehet későbbi degeneratív megbetegedések (mint pl. a szívritmuszavar) kialakulásában.

A szívritmuszavar ­ eltekintve néhány ritka kórképtől ­ nem örökletes betegség. A kardiológus szerint kialakulásuk hátterében rendszerint koszorúér-betegségek állnak. Kórtól és nemtől függetlenül előfordulhat még magas vérnyomástól, túlsúlytól, pihenéshiánytól, dohányzástól vagy mértéktelen alkoholfogyasztástól is. A panaszok sokfélék lehetnek: van, aki heves szívdobogást érez, esetleg megszédül, hányingere lesz, míg mások szervezete legyengülhet, teljesítőképességük drasztikusan csökkenhet. A beteg a tünetek észlelésekor többnyire meglepődik, majd igyekszik magyarázatokat találni panaszaira: nem aludtam éjszaka, kicsit több cigarettát szívtam, több alkoholt fogyasztottam, megettem három tányér töltött káposztát. "Ilyen lehetőségdömpingnél javasoljuk az étel-alkohol-nikotin abúzus (túlzott használat) kerülését" ­ mondja dr. Bartha Elektra. A kardiológus szerint egyébként a szívritmuszavar önmagában még nem betegség, inkább a szervezetet figyelmeztető jel. Az esetek 80%-ban a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás kerülése, s az aktív kikapcsolódás már segíthet. Az életmód változtatásával megelőzhetjük a szívritmuszavar előfordulását. Sportszív

Normálisan az ember szíve percenként 70-et üt. Emellett minden összehúzódásra percenként 3-5 liter vérmennyiséget pumpál az erekbe. Ha valaki intenzíven sportol, akkor percenként akár 10 liter vérre is szüksége lehet. Ilyenkor a szívnek növelnie kell az erekbe pumpált vér mennyiségét, az ún. perc volument. Ez kétféle módon történhet: a szív megnöveli a frekvenciát, vagy a szív nagyobb vérmennyiséget pumpál ki magából (összehúzódásonként nem 50-70 ml-t, hanem 100-at).

A kipumpált nagyobb vérmennyiség és a szív megnövelt frekvenciája mellett a rendszeresen tréningezők szívtérfogata is megnő. Mivel ez általában aktív sportolóknál fordul elő, így kapta a sportszív nevet. Nem szabad azonban összetéveszteni a sportszívet a rendellenes szívmegnagyobbodással ­ állítja dr. Bartha Elektra. A sportolók szíve épp olyan, mint mindannyiunké. Egyébként a sportolás csak annyiban befolyásolja a különféle szívpanaszok megjelenését, hogy a szív nagyobb, erőteljesebb terhelésnek van kitéve.

| szívritmuszavar, Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés, Szívmegállás, Szívleállás
2002-08-02 16:35:51

Web Design & Development Prowebshop