Hirdetés

Szívizombetegségek

A szívizombetegségek - cardimyopathiak - csoportjába különböző szívbetegségek sorolhatók, melyekre egyaránt jellemző, hogy a szívizom működési zavarát nem a szívbetegségek szokásos okai (koszorúér-betegség, billentyűbántalom, magas vérnyomás) idézik elő.

szívizombetegségek, cardiomyopathia |

Gyógy-ír   Kisalföld | Pauló, K.

A betegséget három fő csoportba sorolhatjuk: dilitatív (congestiv), hypertrophias és restriktív-obliteratív forma.

Etiológia alapján a cardiomyopathiak tovább osztályozhatók: ismert és ismeretlen eredetű, úgynevezett idiopátiás cardiomyopathia.

A szívizombetegség kialakulásának oka általában ismeretlen, de számos szívizmot károsító szer, betegség, állapot és gyógyszer mellékhatása bizonyított. Ismert a dilitatív cardiomyopathia és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat. Bőven van bizonyíték arra is, hogy az alkohol tovább rontja a szívműködést.

A típusos alkoholos cardiomyopathiás beteg középkorú férfi, aki 10 vagy több éven át legalább 80 gramm alkoholt fogyasztott naponta (pl. 1 liter bor, 2 dl pálinka). A terhességhez kapcsolódó cardiomyopathia pontos oka ismeretlen, általában a terhesség utolsó hónapjában, vagy a szülést követő 3-4. hónapban fejlődik ki. Számos vírusfertőzés késői szövődményeként is szívizombetegség fejlődhet ki. Szerzett immundeficiencia-szindrómában (AIDS) szenvedő betegnél gyakran találnak szívműködési zavart, amelyet HIV-fertőzés, társuló fertőzéses megbetegedés mellett a gyógyszeres kezelés is előidézhet.

A betegség bizonyos formája családi halmozódást mutat, ez a megbetegedés a fiatal kori hirtelen halál egyik leggyakoribb oka.

Számos esetben a szívizom-károsodás több szervet érintő megbetegedés részjelenségeként lép fel, de a szíveltérés meg is előzheti az általános tüneteket.

Súlyos szívkárosodást okoz több daganatellenes gyógyszer, ezért az ilyen kezelésben részesülő betegek rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorulnak, bizonyos sugárkezelés szintén szívizmot károsító hatású.

A betegség diagnózisa panaszok, kórelőzményi adatok mellett műszeres vizsgálatok elvégzésén alapul.

A panaszok általában a szívelégtelenségből adódnak: nehéz légzés, mely előbb terhelésre, a betegség előrehaladásával nyugalomban is fellép; mellkasi diszkomfort érzete, fáradékonyság, fogyás. A betegség több formája ritmuszavarra is hajlamosít, így gyakran szívdobogásérzet lesz a bevezető tünet. Az öröklődő formájú, szívizom-megvastagodással járó típusban rosszindulatú ritmuszavar következtében fellépő hirtelen halál is lehet a betegség első tünete.

Gyakran a rutin mellkasröntgen vizsgálata alapján irányítják kardiológushoz a beteget, amikor a szív megnagyobbodása mellett a kisvérköri keringési elégtelenség jeleit ábrázolják.

Fizikális vizsgálat és EKG elvégzése után a diagnózis felállításához nélkülözhetetlen a kardiológiai szakvizsgálat során elvégzendő szívultrahangos vizsgálat, ekkor állapítjuk meg a szívüregek méretét, a falak vastagságát, a szívpumpa funkcióját, falak tágulékonyságát, merevségét. Megítéljük a billentyűket, nyomásokat mérünk.

A gyógyszeres kezelést a betegség formája, kórlefolyása határozza meg. Kezeljük a keringési elégtelenséget, a szívműködés hatékonyságát javító szerek mellett értágító és vízhajtó szerek adására is szükség lehet. Számos esetben indokolt ritmuszavar elleni kezelés, ritkán - gyógyszerrel nem befolyásolható esetekben szívritmust szabályzó pacemaker-kezelés is indokolttá válhat. Ha a ritmuszavar, vagy a rossz szívműködés embóliás szövődményekre hajlamosít, akkor véralvadást gátló szert is adunk. A gyógyszerek mellett életmódi tanácsokkal is ellátjuk betegeinket: pihenés, diéta, só- és folyadékbevitel korlátozását illetően.

Végül néhány szóban a három kórformáról.

Leggyakoribb a dilitatív cardiomyopathia: ekkor tág szívüregeket, rossz pumpafunkciót észlelünk. Vezető tünet a szívelégtelenség. Ismeretlen eredet mellett gyakori kórok a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, korábban elszenvedett vírusos szívizomgyulladás, bizonyos gyógyszerek károsító hatása, elhanyagolt magas vérnyomás, pajzsmirigy-túltengés és a koszorúér-betegség bizonyos formái.

A hypertrophiás cardiomyopathia a szívizom kóros megvastagodását jelenti, ez a szívizom különböző területeit érintheti, súlyos esetben véráramlási akadályt is okozhat (obstuctiv forma). Szívelégtelenség mellett mellkasi fájdalom és ritmuszavar, akár hirtelen halál is lehet az első tünet.

Ez a kórforma családi halmozódást is mutathat, melynek genetikai háttere már bizonyított, fontos a közvetlen hozzátartozók szűrővizsgálata. Ebben a kórformában a szív pumpafunkciója hosszan ép lehet, a gondot a kamraüreg beszűkülése, tágulékonyság csökkenésének következtében kialakuló szívelégtelenség okozza. Gyakori a ritmuszavar, mely gyógyszerekkel nem mindig uralható.

A restriktív-obliteratív forma a legritkább, ezt rendszerint a szívizomzatot beszűrő betegség - amiloidosis, haemocromatosis, glycogen tárolási betegség - okozza, de előfordul ismeretlen eredetű és családi halmozódást mutató megbetegedés is.

A szívizomzat ebben a formában merev, de a pumpafunkció is károsodott. Leggyakrabban szívelégtelenség, főleg a jobb szívfél csökkent működése következtében kialakuló ödéma, májmegnagyobbodás, szabad hasűri folyadék megjelenése uralja a klinikai képet, de ritmuszavar és vezetési zavar is kialakulhat.

A cardiomyopathiában szenvedő beteg a diagnózis felállítása után is rendszeres szakorvosi ellenőrzésre, ellátásra szorul. A gyógyszeres kezelés mellett az életmódi utasítások, teljes alkoholabsztinencia, só- és folyadékbevitel korlátozása, fizikai kímélet folyamatos betartása szükséges.

A betegséget önmagában meggyógyítani nem lehet, de a kórlefolyás és a beteg életminősége lényegesen javítható a tartós gyógyszeres kezelés és az életmód-változtatás segítségével.

szívizombetegségek, cardiomyopathia

2021-08-27 12:13:42

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop