Ha a szív koszorúerei részlegesen záródtak csak el, nyugalomban a szív vérellátása kielégítő lehet, terheléskor azonban már nem. Egyidejű légzésműködési vizsgálat elkülöníti, hogy a terhelhetőség csökkenése a szív vagy a tüdő megbetegedésének, illetve a kettő együttes fennállásának a következménye-e.

A vizsgálat során a beteg egy "szobakerékpárt" hajt, vagy gyaloglógépen sétál adott sebességgel, majd a sebességet fokozatosan növelik. Az EKG-t folyamatosan nyomonkövetik, míg a vérnyomást meghatározott időközönként mérik. Általában a betegeket addig terhelik, amíg az életkornak és nemnek megfelelő szívfrekvencia maximális értékének 80-90 százalékát elérik.

Ha a tünetek (légszomj vagy mellkasi fájdalom) a beteg számára kezdenek elviselhetetlenné válni, illetve az EKG-n vagy a vérnyomásmérés során számottevően kóros értékek jelennek meg, a terhelést azonnal megszüntetik.

Azok a betegek, akik bármely oknál fogva nem terhelhetőek, stressz-elektrokardiogram vizsgálaton esnek át, amely a terheléses vizsgálathoz hasonló információkat szolgáltat, azonban nem jelent fizikai terhelést. Helyette olyan gyógyszert adagolnak (pl. dipiridamol vagy adenozin), ami a normális szívizom véráramlását megnöveli, de a kóros szövet csökkent ellátását tovább rontja és a fizikai terheléshez hasonló hatást érnek el.

A stressz-teszt a koszorúér-betegség fennállását jelzi, ha kifejezett EKG-elváltozások jelennek meg, ha angina lép fel, vagy ha a vérnyomás csökken.

Egyetlen vizsgálat sem tévedhetetlen. Időnként ezek a vizsgálatok kóros jeleket mutatnak olyan betegeknél, akiknek nincs koszorúér-megbetegedésük (álpozitív eredmények), máskor nem mutatnak kóros eltérést olyan esetben, amikor valójában anginája van a betegnek (álnegatív eredmény). Tünetmentes betegeknél, különösen fiataloknál, ahol a koszorúér megbetegedésének csekély a valószínűsége, ennek ellenére kóros vizsgálati eredmény adódhat. Mindamellett, a terheléses vizsgálatot gyakran használják egészséges emberek felmérése céljából is, például terheléses program beindítását vagy életbiztosítás megkötését megelőzően. A sok álpozitív eredmény felesleges aggodalmat és orvosi költségeket okozhat. Emiatt tünetmentes esetekben a legtöbb szakember nem javasolja a rutinszerű terheléses vizsgálatot.