Koszorúér-betegség kivizsgálása

Az angina pectoris általában fájdalomként megélt, típusosan a szegycsont vonalában jelentkező nyomás- vagy nehézségérzet. A fájdalom kisugározhat a nyakba, a bal vállba, a bal karba vagy az állkapocsba, sőt, alkalmanként a hátba vagy a jobb karba is, bár a betegek a fájdalmat a gyomorszájban is érezhetik, de általában nem sugárzik a rekeszizomnál sokkal mélyebbre. Gyakran a betegek egy része a mellkasi szorítást fulladásérzéssel keverik össze, az anginás rosszullétet légszomjként élik meg.

Rendkívül fontos, hogy eldöntsük a mellkasi fájdalomról, hogy valóban koszorúér-betegségből ered, mert lényeges terápiás döntések függnek a diagnózistól. A 12 elvezetéses EKG alapvető eszköze az ischaemiás szívbetegség diagnózisának. A nyugalmi EKG biztos jelét szolgálhatja a régi szívinfarktusnak, és ezzel jelezheti a koszorúér-betegséget.

Sok ischaemiás szívbeteg EKG-ja fájdalommentes időszakban nem mutat eltérést. A fájdalom időszakában készült EKG viszont sokkal több információt tartalmazhat, azt is jelezheti, hogy melyik artéria érintett. Bizonyos mértékig a koszorúér-keringési zavar által veszélyeztetett szívizom nagyságára is utal. Előfordulhat az is, hogy az előzőleg már kóros ischaemiára utaló EKG a fájdalom alatt normalizálódik, amit pseudonormalizációnak nevezünk. Ez mutatja azt, hogy az előző infarktusterület a keringészavar helye és ezért annak élő izomrostokat kell tartalmaznia.

Az előbbiekből következik, hogy a terheléses EKG-vizsgálat segít felismerni a szabályos nyugalmi EKG ellenére coronaria sclerosisban szenvedő beteget. A járószalaggal, vagy kerékpárral, orvosi felügyelet mellett elvégzett terhelés célja a maximális szívfrekvencia (mely 220 mínusz életkor) 85%-ának elérése.

Számos vizsgálatban hasonlították össze a terheléses EKG-leleteket coronarographiás eredményekkel. A vizsgálatok általában azt mutatták, hogy ez a teszt kb. 65%-os érzékenységű (54-80%), vagyis a jelentős coronariabetegségekben szenvedők 65%-át ismeri fel helyesen és 35%-ban hamis, negatív eredményt ad. A teszt specifitása azonban 90%, ami ellenben azt jelenti, hogy a hamis, pozitív esetek száma 10%.

Bár ezek a százalékarányok érvényesek általában a népességre, a teszt érzékenysége és specifitása további kritériumok figyelembevételével fokozható. Például hamis pozitív eredmény gyakoribb a fiatalabbaknál, mint az idősebbeknél, gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. A vérnyomás és szívfrekvencia megfigyelése a terhelés alatt szintén nagyon hasznos. A terhelés által kiváltott angina alatti vérnyomásesés azt mutatja, hogy a szívizom nagy területe ischaemiás és valószínűleg háromér- vagy bal főérbetegség áll fenn. A terheléses vizsgálat érzékenységét nagyban fokozza, ha a vizsgált beteg nem szed a vizsgálat előtt szívizom-vérkeringést javító gyógyszereket.

Lehetőség van radioizotópos képalkotási módszer alkalmazására is, mely tovább fokozza a terheléses EKG érzékenységét és specifitását. Leggyakrabban a tallium-201 izotópot használjuk, mert ez a koszorúereken átáramló vérből csaknem teljes egészében a szívizomzatba jut, ezáltal jól tükrözi annak vérellátottságát, ezáltal alkalmas a szívizominfarktus kiterjedtségének meghatározására. Elsősorban azoknál a betegeknél lehet hasznos, akiknél speciális ingervezetési zavarok, billentyűhibák miatt gyakori a hamis, pozitív, terheléses EKG. A vizsgálat hasznos lehet annak eldöntésére is, hogy a nagy, gyengén működő bal kamra elsődleges betegség vagy kiterjedt koszorúér-betegség következtében alakult-e ki. Ez a teszt segítségünkre van az élő izomzat felismerésében (az az izomzat, amelyben helyreáll a perfuzio) az infarktusos területen.

További lehetőség, amikor a terhelés hatására kialakuló falmozgászavarokat kétdimenziós echocardiographiával mutatjuk ki. Ennek a módszernek a pontossága vetekszik a radioizotópos képalkotó módszerekkel. Előfordul, hogy mindezeket a vizsgálatokat dipiridamol, adenozin vagy dobutamin adásával kombináljuk, mely szerek fokozzák a szívizom oxigénigényét, ezáltal érzékeny jelként szolgálnak a coronariabetegségek kimutatásában.

A koszorúerek állapotáról a coronaria-angiographia adja a legtöbb információt, sajnos azonban a vizsgálat viszonylag drága és némi kockázattal jár. Ugyanakkor a coronariabetegség okozta halálozás legfontosabb kockázati tényezője a bal kamra funkciója mellett a betegség anatómiai kiterjedése - ami coronaria angiographiával meghatározható. A CASS-tanulmány, amely egy koszorúér-sebészeti tanulmány, nyilvántartása szerint 12 év távlatában a gyógyszeresen kezelt betegek túlélési aránya számottevő coronariabetegség nélkül 88, egyér-betegségben 74, kétér-betegségben 59, végül háromér-betegség esetén 40 százalék. Mindebből logikusan következik, hogy a vizsgálatnak nemcsak terápiás következménye, hanem a beteg életkilátásaira vonatkozóan prognosztikai jelentősége is van.

Mérlegelve az angiographia diagnosztikai hasznosságát és a nem nagy, de benne rejlő kockázatot, a következő javallatokat vesszük figyelembe. Legegyértelműbb ok a vizsgálat elvégzésére a maximális gyógyszeres kezelésben részesülő betegeket rokkanttá tevő angina. Az ilyen betegeink balkamra-funkciója 85%-os valószínűséggel jó és a coronariák ugyanilyen valószínűséggel alkalmasak bypass műtétre vagy angioplasztikára. Mindkét módszer nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy mérsékelt kockázattal klinikai javulást érjünk el.

Számos betegnél, akit az angina nem korlátoz jelentősen, két indok támaszthatja alá a vizsgálat elvégzését: az, hogy a betegség kiterjedése a kockázat legjobb meghatározója és az, hogy a coronariaműtét növeli az ilyen betegek túlélését. Szükséges a vizsgálat elvégzése olyan fiatal betegnél is, akit a panaszok ugyan nem tesznek magatehetetlenné, de az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy nagy kiterjedésű élő izomszövet van kitéve elhalásnak. Elfogadott javallata a coronaria-angiographiának az is, hogy kizárjuk a coronariabetegség diagnózisát azoknál, akiket a típusos mellkasi fájdalom, vagy az a félelem tesz rokkanttá, hogy szívroham és ennek következtében halál fenyegeti, de az alapos kivizsgálás nem adott egyértelmű eredményt.

| koszorúér-betegség, fájdalom, vizsgálat, coronariabetegség, EKG, ischaemiás szívbetegség
2002-07-18 12:28:49

Web Design & Development Prowebshop