Újabb bizonyítékok az aszpirin mellett

A kutatók újabb érvekkel támasztották alá, hogy az aszpirin legalább olyan hatékony a szív egészségének megóvásában, mint a drága, receptre kapható szívgyógyszerek.

Az aszpirin szívre gyakorolt kedvező hatása gyulladáscsökkentő és vérrögoldó tulajdonságának köszönhető.

Néhány éve az orvosok a második infarktus rizikója esetén aszpirin rendszeres szedését javasolják, napi alacsony dózisban (75-325 mg).

Az első infarktuson már átesett vagy instabil anginás betegek számára egy új tanulmány szerint az aszpirin legalább olyan jó, mint a sibrafiban (Xubix, Hoffmann-LaRoche), egy új vérrögoldó készítmény.

A The Lancet (www.thelancet.com) januári számában olvasható cikk szerint a kutatók 33 országban 9233 szívbetegen vizsgálták a két gyógyszer hatását.

A résztvevőket véletlenszerűen három csoportra osztották. Az egyik tagjai naponta kétszer 80 mg aszpirint kaptak, a másik tagjai sibrafibant alacsony dózisban, míg a harmadik magas dózisban. A kezelés 90 napig tartott és legfeljebb hét nappal az infarktus vagy az anginás roham után kezdődött.

A betegek súlya és veseműködése alapvetően befolyásolja a sibrafiban hatékonyságát. A gyógyszer a vérrögképződést gátolja; a rögök a szívközeli artériákban felhalmozódva infarktust vagy akár halált okozhatnak.

A sibrafiban a vérrögök glikoprotein IIb/IIIa receptorát gátolják, ami egy sor, végül a vérrögök lerakódásához vezető folyamatot befolyásol. Mivel a sibrafibannak sokkal erősebb gátló hatása van, a kutatók közül sokan úgy vélték, hogy az új készítmény az aszpirinnél nagyobb védelmet nyújthat.

Ennek ellenére a kutatók azt tapasztalták, hogy a betegeknél az aszpirin és a sibrafiban közel azonos mértékben előzte meg a további infarktusokat és a vérrögök veszélyes felhalmozódását.

"Bár az aszpirin nem túl erős vérrögoldó, más tulajdonságai teszik értékessé" - jelentette ki a kutatást vezető dr. L. Kristin Newby professzor, a durhami Duke Medical Center kardiológiai osztályának vezetője.

"Az aszpirin főként gyulladásgátló hatásának köszönheti előnyeit - fogalmazott dr. Newby -, tehát összetett hatásai helyezik az új gyógyszerek elé. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a gyulladásos folyamatok rendkívül fontos szerepet játszanak a koszorúér-bántalmak kialakulásában."

Emellett a sibrafibannak mellékhatásai is vannak. A vérzés sokkal gyakoribb volt az új gyógyszerrel kezelt csoportban, mint az aszpirin csoportban. A leggyakoribb események az ínyvérzés és orrvérzés voltak.

A legtöbb vérzés természetesen a nagy dózisú sibrafiban csoportban fordult elő, és innen távozott a kísérletből a legtöbb beteg a vérzések miatt. Sokkal kevesebb aszpirinnel kezelt betegnek kellett vérzés miatt transzfúziót adni, mint sibrafibannal kezeltnek.

Egy ehhez kapcsolódó, még nem publikált tanulmányban dr. Newby és munkatársai az aszpirin és a sibrafiban kombinált hatását vizsgálták, de ezt idő előtt felfüggesztették az új gyógyszer mellékhatásai miatt.

Az eddig kapott adatokat azonban az American College of Cardiology (www.acc.org) márciusi, anaheimi konferenciáján ismertetik majd.

Bár a vizsgálatokat korán abbahagyták, dr. Newby szerint az elemzés után már így is látható a kombinált terápia néhány előnye.

"Ha kombinálni tudnánk az aszpirin vérrögoldó hatástól független előnyeit egy erős vérrögoldóval - jelentette ki a kutató -, akkor sokkal hatásosabb gyógyszert kapnánk, mint az aszpirin vagy a sibrafiban önmagában."

Megjelent: Medical PressCorps News Service

| aszpirin, Infarctus, InfarceratioElhalás, gyógyszer, infarktus, vérrög, Angina pectoris, Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés
2002-07-31 17:14:31

Web Design & Development Prowebshop