Hirdetés

Praktikus kérdések, rövid válaszok

A magas vérnyomás (hipertónia) definíciója alapvető, de nem könnyű feladat, hiszen nincs valódi határvonal a normális és a magas vérnyomás között. Célszerű a hipertóniát azzal a vérnyomásértékkel definiálni, amelynél a kezelés előnyei nagyobbak, mint a kezelés kockázata.

Hypertensio, Hypertonia, Magas vérnyomás, magas vérnyomás, hipertónia |

Gyógy-ír   Kisalföld | Varga, J.

1. Mikor beszélünk magas vérnyomásról?

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai állásfoglalását figyelembe véve hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás három különböző, legfeljebb egyhetes időközzel nyugalomban mért értéke nagyobb, mint 140/90 Hgmm, függetlenül a nemtől és az életkortól. Ez az egyszerűsített meghatározás nem jelenti azt, hogy bizonyos szövődmények, betegségek (lásd később) esetén nem kell még az említett értéknél is alacsonyabb vérnyomásra törekednünk 2. Mi az oka a magas vérnyomásnak?

A hipertónia az esetek 90 százalékában ismeretlen eredetű. Ilyenkor beszélünk essentialis hypertoniáról, ill. magas vérnyomás betegségről. Mégis mi válthatja ki? Több tényező is szóba jön. A modern társadalomban élő ember étrendi sófogyasztása többszöröse a szükségesnek. Jelentős az egyént érő pszichoszociális stressz mértéke is. Öröklött hajlam áll fenn, ha mindkét szülő magas vérnyomásos. Összességében olyan civilizációs betegségről van szó, amelyet bizonyos öröklődésmenetet befolyásoló kóros tényezők, valamint környezeti hatások, életmód - ezen belül a táplálkozással kapcsolatos problémák, mint a fokozott só- és kalóriabevitel, következményes elhízás, stressz stb. - váltanak ki. A fennmaradó 10 százalékban ún. másodlagos hipertóniáról van szó, azaz valamely betegség tünete a magas vérnyomás. Az alapbaj meggyógyítása után többnyire a magas vérnyomás is megszűnik (pl. pajzsmirigy-túlműködés, vesebetegségek stb.)

3. Miért népbetegség a hipertónia?

Két oka is van. Egyrészt: a betegség nagy elterjedtsége a civilizált országokban, így hazánkban is, másrészt: súlyosak és gyakoriak a kezeletlen vagy nem jól kezelt magas vérnyomás következményei. A nemzetközi statisztikákkal egyezően hazánkban a lakosság mintegy 20 százaléka szenved hipertóniában. Ez azt jelenti, hogy szinte nincsen olyan magyar család, ahol legalább egy hipertóniában szenvedő beteg ne lenne. A magas vérnyomás betegséget már a hatvanas években joggal nevezték az "első számú alattomos gyilkos"-nak, hiszen a fejlett országokban - hazánkban is - a halálozások több mint 50 százalékáért felelős szív- és érrendszeri betegségek hátterében jelentős részben (több mint 70 százalékban) a hipertónia áll 4. Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A fent említettek értelmében a hipertóniával összefüggő kockázat igen magas. Itt említem meg azt a fogalmat, hogy célszervkárosodás. Mit jelent ez? Azt, hogy a magas vérnyomás különösen bizonyos szerveket céloz, azaz betegít meg. Ilyenek az agy, a szív, vese stb. A károsodás lényege ezekben a szervekben a hipertónia okozta strukturális és funkcionális érkárosodás. Következmény az agyvérzés, egyéb agyi vérellátási zavarok, a szívizominfarktus, a szívelégtelenség, veseelégtelenség stb Ezeknek a kockázati tényezőknek a kedvezőtlen változása növeli a megbetegedést és a halálozást. A magas vérnyomás tehát az egyént az életminőség romlásával, tartós megnyomorodással vagy hirtelen halállal fenyegeti.

Melyek a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kezelési módszerei?

Nem gyógyszeres és gyógyszeres intézkedéseket foglal magában. Mindkettő egyaránt fontos. Az utóbbi években számos nagy nemzetközi orvosi tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a hipertónia nem kezelhető a különböző kockázati tényezők (ún. rizikófaktorok), valamint a kísérőbetegségek figyelembevétele nélkül. A meglévő egyéb kockázati tényezők kiszűrése és a kezelés ennek megfelelő módosítása ma már alapkövetelmény a betegség ellátásában. A nem gyógyszeres kezelés nemcsak a vérnyomás normalizálódását segíti, hanem kedvezően befolyásolja a teljes szív-, érrendszeri rizikóállapotot.

Milyen életmódbeli változásokra van szükség?

A legfontosabbak: elhízottaknál a testsúly csökkentése, cukorbetegeknél a cukoranyagcsere rendezése, dohányosoknál annak megelőzése, a fizikai aktivitás fokozása. Az életmód változása nélkül hatásos vérnyomáskezelés nem képzelhető el. A betegek (és orvosok!) türelmes együttműködési készsége a siker záloga és a célul tűzött vérnyomás elérése szempontjából fontos tényező.

Az a véleményünk, hogy az életmódváltozás fokozatosan, közösségi és családi támasz mellett többnyire megvalósítható. Szükségesnek tartjuk a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt s később is időszakosan a vér cukor-, zsír-, kálium- és húgysavszintjének ellenőrzését. Még akkor is, ha ez bizonyos fokig növeli a költségeket, ami ellen a biztosítótársaságok világszerte tiltakoznak.

Mi a véleménye a konyhasó szerepéről?

A szakértők többsége mára egyetért abban, hogy a hipertóniás betegeknek csökkenteniük kell a sóbevitelüket. A szakértők csak kis csoportja mondja azt, hogy a sónak nincs fontos szerepe a hipertónia kialakulásában. A legnagyobb probléma továbbra is a közvélemény kétkedése és megosztottsága marad. Szerintem azt kell ajánlanunk mindenkinek, hogy legalább kismértékben csökkentse a sóbevitelt.

Mit kell tudnunk a gyógyszeres kezelésről?

A magas vérnyomás kezelésében történt előrelépés ellenére is még messze vagyunk ennek az alattomos betegségnek a leküzdésétől. A jól végrehajtott hipertóniaellenes program ellenére az USA-ban pl. az agyvérzések, infarktusok számának csökkenése mára megállt, a veseelégtelenség és a pangásos szívelégtelenség előfordulási aránya pedig fokozatosan növekszik. Ahhoz, hogy megelőzzük ezeket a veszedelmes szövődményeket, sokkal aktívabb stratégiát kell követni a hipertónia felismerésében és kezelésében.

Melyek a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kezelési módszerei?

Nem gyógyszeres és gyógyszeres intézkedéseket foglal magában. Mindkettő egyaránt fontos. Az utóbbi években számos nagy nemzetközi orvosi tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a hipertónia nem kezelhető a különböző kockázati tényezők (ún. rizikófaktorok), valamint a kísérőbetegségek figyelembevétele nélkül. A meglévő egyéb kockázati tényezők kiszűrése és a kezelés ennek megfelelő módosítása ma már alapkövetelmény a betegség ellátásában. A nem gyógyszeres kezelés nemcsak a vérnyomás normalizálódását segíti, hanem kedvezően befolyásolja a teljes szív-, érrendszeri rizikóállapotot.

Milyen életmódbeli változásokra van szükség?

A legfontosabbak: elhízottaknál a testsúly csökkentése, cukorbetegeknél a cukoranyagcsere rendezése, dohányosoknál annak megelőzése, a fizikai aktivitás fokozása. Az életmód változása nélkül hatásos vérnyomáskezelés nem képzelhető el. A betegek (és orvosok!) türelmes együttműködési készsége a siker záloga és a célul tűzött vérnyomás elérése szempontjából fontos tényező.

Az a véleményünk, hogy az életmódváltozás fokozatosan, közösségi és családi támasz mellett többnyire megvalósítható. Szükségesnek tartjuk a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt s később is időszakosan a vér cukor-, zsír-, kálium- és húgysavszintjének ellenőrzését. Még akkor is, ha ez bizonyos fokig növeli a költségeket, ami ellen a biztosítótársaságok világszerte tiltakoznak.

Mi a véleménye a konyhasó szerepéről, hiszen az különösen Európában ma sokat vitatott téma?

A szakértők többsége mára egyetért abban, hogy a hipertóniás betegeknek csökkenteniük kell a sóbevitelüket. A szakértők csak kis csoportja mondja azt, hogy a sónak nincs fontos szerepe a hipertónia kialakulásában. A legnagyobb probléma továbbra is a közvélemény kétkedése és megosztottsága marad. Szerintem azt kell ajánlanunk mindenkinek, hogy legalább kismértékben csökkentse a sóbevitelt.

Mit kell tudnunk a gyógyszeres kezelésről?

A magas vérnyomás kezelésében történt előrelépés ellenére is még messze vagyunk ennek az alattomos betegségnek a leküzdésétől. A jól végrehajtott hipertóniaellenes program ellenére az USA-ban pl. az agyvérzések, infarktusok számának csökkenése mára megállt, a veseelégtelenség és a pangásos szívelégtelenség előfordulási aránya pedig fokozatosan növekszik.

Ahhoz, hogy megelőzzük ezeket a veszedelmes szövődményeket, sokkal aktívabb stratégiát kell követni a hipertónia felismerésében és kezelésében Gyógyszeres kezelést akkor kell alkalmazni, ha:

1. A vérnyomás meghaladja a 160/100 Hgmm-s értéket.

2. A vérnyomás 150/90 Hgmm-nél magasabb és egyéb súlyosbító tényezők is vannak.

Ma hat fő gyógyszercsoportból választhatunk. Ezek egymást kiegészítik, nemegyszer fokozzák egymás hatását. Kombinálni azért is célszerű, mert így az adagok alacsonyabb szinten tarthatók és csökkennek a mellékhatások. A ma használatos vérnyomáscsökkentők egyforma mértékben csökkentik a vérnyomást. Ezen alapul a Nemzetközi Hypertonia Társaság ajánlása is, mely egyik gyógyszercsoportot sem helyezi előnybe. A gyógyszerválasztásban a beteg egyéni adottságai, a gyógyszer hatékonysága, ellenjavallatai és a társuló betegségek az irányadók.

Úgy tűnik, a szívelégtelenség és a hipertónia összefonódik. Nem gondolja, hogy a hipertónia-szakértőknek jobban kellene erre a tényre koncentrálniuk?

De igen. Ismert adat, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegek 90%-a hipertóniás. A kórházi felvételre kerülő betegek között a leggyakoribb indikáció éppen a szívelégtelenség. Egészen nyilvánvaló, hogy a hipertónia kezelésének kudarca szerepet játszik a szívelégtelenség növekedésében. Úgy vélem, hogy a magas vérnyomás sikeres kezelésével késleltetni tudnánk a szívelégtelenség progresszióját.

Melyek a legfontosabb problémák a gyógyszeres kezelésben?

1. A hipertónia felismerésének és a gyógyszerszedési fegyelemnek a kérdése továbbra is probléma marad. Talán, ha a hipertónia fájdalommal járna, sokkal jobban kezelnénk!

2. A vérnyomáscsökkentő kezelés többnyire egy életen át tart. Napi tapasztalat, hogy a kezelést frissen kezdő betegek fele egy év múlva már nem szedi a gyógyszerét. A probléma nem magával a gyógyszerrel van. A beteg nem lát hasznot abból, ha beszedi a gyógyszert, ugyanakkor több-kevesebb mellékhatást tapasztal.

3. A betegek indokolatlanul a kezelésbe hosszabb-rövidebb szüneteket iktatnak be. Ezek a problémák jó beteg-orvos kapcsolat során könnyebben elháríthatók. A gyógyszergyárak is egymással versenyezve fejlesztenek ki olyan gyógyszereket, melyek minimálisan 24 órán át hatnak, így csak naponta 1 alkalommal kell bevenni ezeket.

4. A kezelés önköltségéből a legnagyobb hányadot a gyógyszer ára teszi ki. A különböző szerek ára nagyságrendekkel különbözik egymástól, tb-támogatásuk is különbözik, elég sűrűn változik is, így a kezelés költségét előre kiszámítani aligha lehet. Igen lényeges, hogy mindig az adott beteg számára a legalkalmasabbnak látszó gyógyszert válasszuk, s ha lehet, ezt a választásunkat ne egyszerűen a készítmény ára döntse el.

Mi a helyzet az élvezeti szerekkel?

A dohányzással kapcsolatos álláspontunk egyértelmű, szigorúan tiltjuk. Napi 1-2 gyenge kávé fogyasztását hipertóniában is megengedjük. Alkoholfogyasztás Az egyik híres filozófus mondotta: "Isten az ő jóságában adta nekünk a bort, hogy megvidámítson kicsiket és nagyokat egyaránt. A kissé bolondok sokat isznak belőle, a nagyon bolondok semmit sem." Kétségtelen, hogy az alkoholisták között gyakoribb a hipertónia és a szívizom-károsodás. Ezekben az esetekben tehát szigorú absztinenciára van szükség.

Olyan adataink is vannak, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás nem káros a hipertóniában sem. A mérsékelt alkoholfogyasztást úgy difiniálhatjuk, hogy az legfeljebb napi 1 italt jelent. 1 ital = kb. 3,5 dl sör, 1,5 dl bor vagy 0,4 dl tömény ital. Közelegnek az év végi ünnepek, úgy vélem, hogy a magas vérnyomással kezelt beteg is - ha reggel vagy nappal bevette vérnyomáscsökkentő gyógyszerét - este egy pohár itallal koccinthat a családtagokkal. E sorok írója pedig megragadván az alkalmat, a magas vérnyomásos betegeknek kitartást, sok türelmet, valemennyi olvasónak jó egészséget kíván az új esztendőben is.

Hypertensio, Hypertonia, Magas vérnyomás, magas vérnyomás, hipertónia

2002-07-18 15:08:55

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop